Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1213 tosan a vételáron felül felmerülő költségek, ideértve a külföldi szállítónak vagy a beszerzést bonyolító vállalatnak fizetett költségtérítést (szállítási költség, bizományi díj, jutalék stb.), továbbá a vámköltséget (vám. vámkezelési díj), az import forgalmi adót, import árkiegészítést, különbözeti termelői forgalmi adót. b) Az anyagköltségek meghatározásánál figyelembe kell venni még az alábbiakat: — többféle beszerzési ár esetén az anyagokat — a kiskereskedelmi beszerzés nélkül számított — súlyozott átlagáron vagy a túlnyomó részt képviselő legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag árán lehet számításba venni; — hatósági áremelés esetén a hatóságok által közzétett árváltoztatást — az árhatóság által meghatározott szabályok szerint — lehet figyelembe venni; — azok a vállalatok, ametyeknél vállalati árkülönbözeti tartalékalap működik, az anyagárakat az árkülönbözeti tartalékalapra vonatkozóan érvényben levő szabályok szerint kötelesek árvetésbe állítani ; — a megrendelő által hozott termék (anyag, alkatrész stb.) értékét — külön árhatósági rendelkezés hiányában — a szolgáltatás közvetlen anyagköltségében, illetőleg önköltségében nem szabad felszámítani. c) A forgalmi adóról és árkiegészítésről szóló rendeletben foglaltak szerint forgalmi adóval növelt (árkiegészítéssel csökkentett) termelői áron forgalomba hozható saját előállítású, továbbfelhasznált félkésztermékeket, tartozékokat, alkatrészeket stb. forgalmi adóval növelt (árkiegészítéssel csökkentett) termelői áron kell árvetésbe állítani. A forgalmi adó alá nem eső saját előállítású, továbbfelhasznált félkésztermékek, tartozékok, alkatrészek stb., illetve a saját termelésű mezőgazdasági nyersanyagok esetében az illetékes árhatóság előírhatja a termelői áron, illetőleg felvásárlási áron történő árvetésbe állítást. d) Az anyagköltség kiszámításánál a hasznosítható hulladékot költségcsökkentő megtérülésként kell számításba venni. e) Az anyagköltség számítási anyagát az árvetéshez mellékelni kell. Az anyagköltség kiszámításához az illetékes árhatóság részletesebb útmutatást adhat. 2. Az árvetésbe állítható bérköltségként az érvényes szabályok szerint teljesítmény vagy időbérben tárgyévben kifizethető (elszámolható), vagy az előző évben kifizetett (elszámolt) munkabér vehető számításba. A bérköltség számítási anyagát az árvetéshez mellékelni kell. A bérköltség kiszámításához az illetékes árhatóság részletesebb útmutatást adhat. 3. A közvetlenül el nem számolt költségek és a nyereség árvetésbe állításánál figyelembe veendő további szempontok: a) vállalati szinten biztosítani kell a költségvalódiság érvényre juttatását, tehát azt, hogy az árvetésben számításba vett közvetett költségek összege ne haladja meg a felosztásra kerülő tényleges (tervezett) közvetett költségek műszakilaggazdaságilag megalapozott összegét a 10. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban; b) a költség- és nyereségdifferenciálás nem lehet indok a vállalati árszínvonal emelésére; ideértve azt az esetet is, amikor a vállalat a magasabb ár igazolása érdekében a költségeket indokolatlanul nagyobb arányban terheli azokra a szolgáltatásokra, amelyek részaránya várhatóan jelentősen növekszik a termelésben. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 8/1979. (XI. 1.) ÁH számú rendelkezése az új termék hatósági ára megállapításának és változtatásának rendjéről A 41/1979. (XI. 1.) MT számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben — a következők szerint rendelkezem: 1.5 (1) A rendelkezés hatálya a belföldön forgalomba hozott termék (anyag, félkészáru st.) és szolgáltatás (a továbbiakban: termék) hatósági árának megállapítására és változtatására terjed ki. (2) A rendelkezés hatálya nem terjed ki a haditechnikai termékekre, hadfelszerelési cikkekre, a mezőgazdasági termékekre (ideértve a vetőmagvakat, szaporítóanyagokat is), állatokra és állati termékekre, valamint az ipari és keverék takarmányokra és koncentrátumokra. 2.§ (1) A termelő a rögzített (fix) hatósági árak érvényesülési körében előállított új termék rögzített (fix) termelői hatósági árának megállapítását a termelői ármegállapításra jogosult árhatóságtól köteles kérni. (2) Ha az új termék fogyasztói forgalomba kerül és termelő ára a rögzített (fix) vagy a legmagasabb (maximált) árformába, a fogyasztói ára pedig a rögzített (fix) fogyasztói árformába tartozik, a termelői ármegállapításra jogosult árhatóság az új termék rögzített (fix) fogyasztói árának megállapítását a fogyasztói ármegállapításra jogosult árhatóságtól köteles kérni. (3) Ha az új termék fogyasztói forgalomba kerül és termelői ára a hatósági előírások (megköté-