Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1213 tosan a vételáron felül felmerülő költségek, ideért­ve a külföldi szállítónak vagy a beszerzést bonyo­lító vállalatnak fizetett költségtérítést (szállítási költség, bizományi díj, jutalék stb.), továbbá a vámköltséget (vám. vámkezelési díj), az import forgalmi adót, import árkiegészítést, különbözeti termelői forgalmi adót. b) Az anyagköltségek meghatározásánál figye­lembe kell venni még az alábbiakat: — többféle beszerzési ár esetén az anyagokat — a kiskereskedelmi beszerzés nélkül számított — súlyozott átlagáron vagy a túlnyomó részt képvi­selő legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag árán lehet számításba venni; — hatósági áremelés esetén a hatóságok által közzétett árváltoztatást — az árhatóság által meg­határozott szabályok szerint — lehet figyelembe venni; — azok a vállalatok, ametyeknél vállalati árkü­lönbözeti tartalékalap működik, az anyagárakat az árkülönbözeti tartalékalapra vonatkozóan érvény­ben levő szabályok szerint kötelesek árvetésbe ál­lítani ; — a megrendelő által hozott termék (anyag, al­katrész stb.) értékét — külön árhatósági rendelke­zés hiányában — a szolgáltatás közvetlen anyag­költségében, illetőleg önköltségében nem szabad felszámítani. c) A forgalmi adóról és árkiegészítésről szóló rendeletben foglaltak szerint forgalmi adóval nö­velt (árkiegészítéssel csökkentett) termelői áron forgalomba hozható saját előállítású, továbbfel­használt félkésztermékeket, tartozékokat, alkatré­szeket stb. forgalmi adóval növelt (árkiegészítés­sel csökkentett) termelői áron kell árvetésbe állí­tani. A forgalmi adó alá nem eső saját előállítású, továbbfelhasznált félkésztermékek, tartozékok, al­katrészek stb., illetve a saját termelésű mezőgaz­dasági nyersanyagok esetében az illetékes árható­ság előírhatja a termelői áron, illetőleg felvásárlási áron történő árvetésbe állítást. d) Az anyagköltség kiszámításánál a hasznosít­ható hulladékot költségcsökkentő megtérülésként kell számításba venni. e) Az anyagköltség számítási anyagát az árve­téshez mellékelni kell. Az anyagköltség kiszámításához az illetékes ár­hatóság részletesebb útmutatást adhat. 2. Az árvetésbe állítható bérköltségként az ér­vényes szabályok szerint teljesítmény vagy idő­bérben tárgyévben kifizethető (elszámolható), vagy az előző évben kifizetett (elszámolt) munka­bér vehető számításba. A bérköltség számítási anyagát az árvetéshez mellékelni kell. A bérköltség kiszámításához az illetékes árható­ság részletesebb útmutatást adhat. 3. A közvetlenül el nem számolt költségek és a nyereség árvetésbe állításánál figyelembe veendő további szempontok: a) vállalati szinten biztosítani kell a költség­valódiság érvényre juttatását, tehát azt, hogy az árvetésben számításba vett közvetett költségek összege ne haladja meg a felosztásra kerülő tény­leges (tervezett) közvetett költségek műszakilag­gazdaságilag megalapozott összegét a 10. § (2) be­kezdésében foglaltakkal összhangban; b) a költség- és nyereségdifferenciálás nem le­het indok a vállalati árszínvonal emelésére; ide­értve azt az esetet is, amikor a vállalat a magasabb ár igazolása érdekében a költségeket indokolatla­nul nagyobb arányban terheli azokra a szolgálta­tásokra, amelyek részaránya várhatóan jelentősen növekszik a termelésben. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 8/1979. (XI. 1.) ÁH számú rendelkezése az új termék hatósági ára megállapításának és változtatásának rendjéről A 41/1979. (XI. 1.) MT számú rendeletben ka­pott felhatalmazás alapján — az érdekelt minisz­terekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben — a következők szerint rendelke­zem: 1.5 (1) A rendelkezés hatálya a belföldön forgalom­ba hozott termék (anyag, félkészáru st.) és szolgál­tatás (a továbbiakban: termék) hatósági árának megállapítására és változtatására terjed ki. (2) A rendelkezés hatálya nem terjed ki a hadi­technikai termékekre, hadfelszerelési cikkekre, a mezőgazdasági termékekre (ideértve a vetőmagva­kat, szaporítóanyagokat is), állatokra és állati ter­mékekre, valamint az ipari és keverék takarmá­nyokra és koncentrátumokra. 2.§ (1) A termelő a rögzített (fix) hatósági árak ér­vényesülési körében előállított új termék rögzített (fix) termelői hatósági árának megállapítását a ter­melői ármegállapításra jogosult árhatóságtól köte­les kérni. (2) Ha az új termék fogyasztói forgalomba kerül és termelő ára a rögzített (fix) vagy a legmagasabb (maximált) árformába, a fogyasztói ára pedig a rögzített (fix) fogyasztói árformába tartozik, a ter­melői ármegállapításra jogosult árhatóság az új termék rögzített (fix) fogyasztói árának megállapí­tását a fogyasztói ármegállapításra jogosult árha­tóságtól köteles kérni. (3) Ha az új termék fogyasztói forgalomba ke­rül és termelői ára a hatósági előírások (megköté-

Next

/
Thumbnails
Contents