Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)
1978 / 35. szám
782 TANÁCSOK KÖZLÖNYE kifizetőhely által jogalap nélkül megállapított és folyósított segélyek visszatérítésének módozatait a főigazgatóság idézett utasításának 16. pontja részletezi. Amennyiben tehát a visszafizetésre kötelező határozatot a társadalombiztosítási feladatot is ellátó, s egyben a segélyt is folyósító szerv hozta, az e határozattal kapcsolatos jogorvoslat elbírálására a munkáltatónál működő társadalombiztosítási tanács és nem a munkaügyi vitát intéző szerv jogosulv [17 1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 252. §-a|. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10.049/1978/2. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 35.015/1978. számú törvényességi óvásával egyező határozata alapján.) 27. A gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes elmeállapotát abban az esetben is meg kell vizsgáltatni igazságügyi szakértővel, ha az alperes az elmeosztályon, illetőleg az idegelmeosztály elmerészlegén van elhelyezve. A gondnokság alá helyezési perben a fél jogait az ilyen személy is gyakorolhatja. A Pp. 177. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különös szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A szakértőt rendszerint a kijelölt állandó szakértők közül kell kirendelni, más szakértőt csak fontos okból lehet alkalmazni. A 9/1965. (VIII. 23.) IM számú rendelet 43. §-ában foglalt rendelkezés szerint, ha valamely személy elmeállapotának megvizsgálása polgári ügyben válik szükségessé, az elmeállapotot állandó vagy kijelölt igazságügyi elmeorvosszakértővel vagy elmegyógyász szakorvossal kell megvizsgáltatni. Az orvosszakértőnek arról kell véleményt nyilvánítania, hogy a megvizsgált személy elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel teljesen hiányzik-e, vagy tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent-e a belátási képessége. E rendelkezés fokozottan vonatkozik olyan polgári ügyekre, amelyekben nem egyszerűen „valamely személy elmelállapotának megvizsgálása válik szükségessé", hanem a bíróságnak az alperes gondnokság alá helyezése tekintetében kell döntenie és azt kell elbírálnia, hogy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezésnek van-e helye. Az a tény, hogy az alperest az elmeosztályra felvették, csak annak bizonyítására alkalmas, hogy alperes elmebeteg, gyógykezelésre szorul és a gyógykezelés a járóbeteg rendelés keretében nem lehetséges. Nem teszi szükségtelenné az igazságügyi orvosszakértői vélemény beszerzését az sem, ha az elmeosztály azt igazolja, hogy az alperes ügyeinek önálló vitelére képtelen. Ebből nem lehet megállapítani, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel teljesen hianyzik-e vagy csak tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent és ennek 35. szám megfelelően a Ptk. 13. §-ának (2) bekezdésében vagy a 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell-e alkalmazni. Az ilyen igazolás annak i bizonyítására sem alkalmas, hogy az alperes az i ítélethozatal időpontjában rendelkezik-e az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. A gondnokság alá helyezés iránti perben az alperes a fél valamennyi jogát gyakorolhatja. Ez a jog akkor is megilleti, ha meghatalmazottat neve- 1 zett, illetőleg a bíróság rendelt ki részéi e ügy- 1 gondnokot. Ebből következik, hogy öt a tárgyalás- 1 ra meg kell idézni, meg kell hallgatni és az íté- 1 letet az alperesnek is kézbesíteni kell. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 20.861 1977 2. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 32.360 1977. számú 1 törvényességi óvásával egyező határozata alapján.) 28. Ha a szolgálati lakás rosszhiszemű jogcím nélküli használója (volt bérlője) a lakásból elköltőzik, de családtagjait visszahagyja, a családtagok sem tarthatnak igényt elhelyezésre. A házfelügyelő, akit fegyelmi úton elbocsátottak, a szolgálati lakásból elköltözött, de vissza- , hagyta házastársát és gyermekét. A szolgálati la- i kással rendelkező szerv a lakás kiürítése iránt indított ellenük pert. A bíróság a lakás kiürítésére i kötelezte őket, de úgy rendelkezett, hogy elhelye- i zésükről a felperes köteles gondoskodni. Az alpe- i réseknek legalább komfort nélküli másik lakásra i vagy külön bejárattal rendelkező olyan albérleti 1 szobára van igényük, amely a legszükségesebb bútorzatuk és felszerelési tágyaik elhelyezésére is alkalmas. Az elhelyezési igénnyel kapcsolatos rendelkezés az alábbiak miatt téves: A szolgálati lakás bérlőjének házastársa nem bérlőtárs, hanem csak mint a bérlő közeli hozzátartozója használhatja a szolgálati lakást. A szolgálati lakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonynak tehát a házastárs nem alanya, lakáshasználati joga járulékos, a bérlő jogához kapcsolódik. Ha a bérlő jogviszonya megszűnik, a bérlővel együtt a közeli hozzátartozó is köteles a lakást elhagyni. A kitürítési kötelezettség ilyen esetben a bérlőt terheli, aki e kötelezettségének csak akkor tesz eleget, ha gondoskodik arról, hogy a lakást közeli hozzátartozója is elhagyja. Ha ennes a kötelezettségének nem tenne eleget, a bíróság a bérlőt kötelezi a lakás kiürítésére és a bérlő magatartása alapján bírálja el, hogy a bérlő tarthat-e igényt elhelyezésre. A lakásban lakó hozzátartozónak nincs önálló elhelyezési igénye. Ha a bíróság a bérlő rosszhiszeműségét állapítja meg, ez kihat a hozzátartozóra is. Ellenkező jogértelmezés azt. eredményezné, hogy a volt bérlő jogán azzal együtt lakó személyek külön-külön elhelyezést igényelhetnének függetlenül attól, hogy az a személy (a szolgálati lakás volt bérlője), akinek jogán a lakáshasználatuk biztosítva volt, elhelyezési igénnyel nem rendelkezik. (A Legfelsőbb Bíróság P törv. V. 20.394/1978. sz., a legfőbb ügyész Pfl. 30.819/1978. számú törvényességi óvásával egyező határozata alapján.)