Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 30. szám

672 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szám kitüntetésére minden év február 1. napjáig terjeszti fel javaslatát a megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervéhez. B) Pénzügyi szakigazgatási szerv 17. A pénzügyi szakigazgatási szerv a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének a helyi tanács végrehajtó bizottsága útján megvalósuló irányítása (Tanácstörvény 69. §) szerint ellátja az intézmények költségvetésének meghatározásával, gazdálkodásának irányításával és működtetésével kapcsolatos — a közvetlen felügyeleti szervre háruló — feladatokat. A pénzügyi tervezéssel, gazdálkodással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait, illetve hatáskörét, hatósági jogkörét a 15/1971. (P. K. 25.) PM számú utasításban foglaltaknak megfelelően — a költségvetési szervekre vonatkozó szabályokkal azonos módon — látja el, illetőleg gyakorolja." Vegyes rendelkezések Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 23. A károkozó vétőképességének hiányát a károsult tartozik bizonyítani. A felelősség alóli részbeni mentesítést megalapozó, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények a károkozó jogutódja javára nem vehetők figyelembe. [Ptk. 347. § (1) bek. 339. § (2) bek.] Közúti balesetekből eredő kárigényeknél többször előfordul, hogy a kárt okozó vagy abban közreható személy akár a baleset következtében, akár attól független okból meghal, így a felelősség jogalapját a károsult és a károkozó jogutódja közötti perben kell tisztázni. Ha ilyen esetben a felperes a jogutóddal szemben követelését arra alapítja, hogy az a károkozó irányában fennálló felügyeleti kötelezettségét felróhatóan megszegte, úgy e kérdés érdemi vizsgálata előtt őt terheli annak bizonyítása, hogy a károkozó belátási képessége a károkozás időpontjában hiányzott, illetve fogyatékos volt. A gondozó Ptk. 347. § (1) bekezdése szerint fennálló felelőssége ugyanis éppúgy kimentésen alapuló (exculpációs) helytállási kötelezettség, mint amelyről a kárfelelősség általános szabálya rendelkezik. [Ptk. 339. § (1) bek.] A felelősség beálltának azonban fogalmi feltétele a károkozó vétőképességének — teljes vagy részleges — hiánya. Az utóbbi kérdésben a bizonyítási teher nem hárítható a károkozó jogutódjára, hanem a károsultnak a kártérítési igény általános feltételei közt azt is bizonyítania kell, hogy a károkozót annak vétőképtelensége miatt nem vonhatná anyagi felelősségre. Ehhez képest a gondozó kimentési lehetőségének vizsgálatára csak a károkozó belátási képességének tisztázását követően kerülhet sor, ahol a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményeit a károsultnak kell viselnie. A károkozó halála miatt bekövetkező jogutódlás a kártérítési követelés jogcímén nem változtat. A kötelezetti oldalon végbement jogalanyváltozás a felelősség jogalapjára mégis kihat annyiban, hogy a jogutódot elzárja azoknak — a felelősség szempontjából releváns — tényezőknek a figyelembevételétől, amelyek szorosan a károkozó jogelőd személyi és vagyoni helyzetéhez tapadnak. így azok a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények, amelyek alapján a bíróság a kárért felelős személyt a felelősség alól részben mentesítheti, csupán a károkozó viszonylatában értékelhetők, tehát a jogutód csak azok figyelembevételét nem követelheti. {Ptk. 339. § (2) bek. — Amikor pl. a jogutód a károkozónak törvényes örököse, nem jelenthet számára méltánytalan érdeksérelmet, ha az örökhagyó hagyatékához csak azoknak a terheknek a kiegyenlítésével juthat hozzá, amelyek az örökhagyó életében, annak kárra vezető magatartása miatt keletkeztek.] A károkozó pozíciójában beállt jogutódlás rendszerint behatárolja viszont a kártérítés mértékét. A jogutód ugyanis, mint törvényes vagy végren-