Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)
1978 / 30. szám
30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 673 deleti örökös, hagyatéki teherként felel a károkozó (örökhagyó) tartozásáért, tehát a kártérítési követelés a hagyaték tárgyainak és az abból származó haszonnak, illetve az örökségnek az értékén túl nem terjedhet. [Ptk. 677. § (1) bek. c) pontja; 679. § (1) bek.] (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. 21.078/1976/2. sz., a Pfl. 30.964/1976/3. sz. legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 24. Az ajándék Ptk. 582. §-a (1) bekezdése vszerinii visszakövetelésére alapított igénynél a létfenntartás fogalma nem szűkíthető le a szükségletek anyagi fedezetének biztosítására, hanem arra is kiterjedhet, hogy az ajándékozó ellátásáról vagy ápolásáról állandó gondozó, illetve alkalmi kisegítő gondoskodjék. A Ptk. 582. §-a (1) bekezdése szerint a még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A bíróságok e jogszabályhelyre alapított igényeknél a létfenntartási szükségletet esetenként az ajándékozó indokolt megélhetési költségeivel azonosítják, így ha az ajándékozás időpontjához képest az ajándékozó jövedelme nem csökkent, elutasítják a keresetet. Az ilyen döntés a jogszabály helyes értelmezésével ellentétben áll. A létfenntartás — különösen idős, magukat ellátni nem képes személyeknél — nem korlátozható a szükségletek anyagi fedezetének biztosítására. A létfenntartási igény a megélhetéshez nélkülözhetetlen anyagi javak és rendszeres jövedelemforrás meglétén felül — a jogosult egészségi állapotától függően — magában foglalja azt a szükségletet is, hogy az ajándékozó ellátásáról vagy ápolásáról állandó gondozó, illetve alkalmi kisegítő gondoskodjék. Az utóbbi igény adott esetben független lehet az ajándékozó jövedelmi viszonyaitól és még akkor is megalapozhatja az ajándék visszakövetelését, ha annak jövedelme a szerződéskötéstől nem csökkent, hanem emelkedett. Ha tehát az ajándék visszakövetelése nem pusztán az ajándékozó' anyagi erőforrásainak csökkenésén, hanem ezzel okozati összefüggésben azon is alapul, hogy megrokkant egészségi állapota miatt ápolóra vagy gondozóra szorul, úgy a bíróságnak — orvosszakértő bevonásával és a felperes életkörülményeinek felderítésével — azt kell tisztázni, hogy ellátása és gondozása megköveteli-e, hogy az ajándék tárgyával (pl. ingatlannal) ismét rendelkezzék, avagy az ellátás anyagi fedezete enélkül is biztosítható. Megjegyzendő, hogy a járadék fizetésének vagy az ajándékozó természetbeni tartásának elvállalása nem mentesítheti feltétlenül a megajándékozottat az ajándék visszaadása alól. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 95. számú állásfoglalásának helyes felfogása szerint ugyanis az ajándék visszaadására kötelezett személynek az ajándékozó létfenntartását annak szükségleteihez igazodva kell biztosítani. Mivel pedig a természetbeni gondozás és tartás a jogosult, valamint a teljesítést nyújtó személy között bizalmi viszonyt feltételez, az ajándékozó részére lehetővé kell tenni, hogy maga választhassa meg gondozóját. A tartás vagy járadék nyújtása egyébként is kivételes mentesítési ok, amelyre rendszerint akkor kerülhet sor, ha az ajándék tárgyát a megajándékozott hosszabb ideje birtokában tartja, arra beruházásokat fordított és emiatt az ajándékozó érdekeinek sem felel meg a szerződéskötést megelőző állapot visszaállítása. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20.484/1977/ 2. sz., Pfl. 30.686/1977/2. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozatok alapján.) 25. Művelési kötelezettség elmulasztása miatt állami tulajdonbavételt elrendelő földhivatali határozat törvényességének bírósági felülvizsgálata. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló — az 1965. évi 19. számú Tvr-rel kiegé-