Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)
1978 / 17. szám
486 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám tozó árukat hozhatnak forgalomba, e cikkeken belül az árusításról a gazdálkodó szervezet dönt. E döntések korlátja, hogy a működési engedély nemcsak feljogosítást tartalmazhat, hanem közérdekből egyes áruk árusítását kötelezően előírhatja, vagy megtilthatja (pl. szeszes italok árusításának tilalma). Az ellátási szempontból fontos, kötelezően előírt áruk árusításával a vállalat nem hagyhat fel (20. §). A vásárló tájékoztatása A vásárlók tájékoztatását egyes árukról és azok tulajdonságairól jelenleg is jogszabályok írják elő. A javaslat azonban a tájékoztatási kötelezettséget általános érvénnyel szabályozza. A vásárlók tájékoztatásának ki kell terjednie — az üzletben forgalomba hozott árukra, —• az áruk árára, — az áru lényeges tulajdonságaira, — a vásárlót megillető jogokra. Az áruk áráról és a felhasználás vagy kezelés szempontjából lényeges tulajdonságairól a tájékoztatást írásban kell megadni. A javaslat megtiltja az olyan áruknak a forgal-. mázasát, amelyek lényeges tulajdonságairól megfelelő magyar nyelvű és közérthető tájékoztatást nem bocsátanak a vásárló rendelkezésére, mivel e tájékoztatás megadása a rendeltetésszerű használat egyik feltétele. A tájékoztatásról ebben az esetben a termelő, illetve az import iránt intézkedő, a többi esetben pedig az üzletet fenntartó vállalat, szövetkezet köteles gondoskodni. A tájékoztatási kötelezettség általános és részletes előírása a fogyasztói érdekvédelemnek is fontos szabálya (21—23. §). A kiszolgálás A lakosság vásárlásai során az üzletekben, árusítóhelyeken naponta kerül kapcsolatba a kereskedelemmel. Ezért fontos — a megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áru biztosításán kívül —, hogy milyen körülmények között lehet vásárolni. A javaslat kötelezi a gazdálkodó szervezeteket az árusítás hálózati és technikai feltételeitielc javítására, a vásárlásra fordított időt csökkentő, a kiszolgálást — és a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit — javító eladási módszerek elterjesztésére. A vásárlás körülményeit a technikai és szervezési feltételek mellett döntően befolyásolja az eladók és más kereskedelmi dolgozók szakmai hozzáértése, figyelmessége, udvariassága, a vásárlókkal való bánásmód. A javaslat mind a vásárlóknak, mind a társadalmi tulajdon védelmének érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály a kereskedelmi dolgozók alkalmazását, illetve foglalkoztatását szakmai, személyi és egyéb feltételekhez kösse. (Pl. szakképzettség, büntetlen előélet, egészségügyi alkalmasság.) (24. §) A lakosság ellátásának feladata nem engedi meg, hogy az üzletekben a vásárlók kiszolgálását megtagadják, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A javaslat ezért előírja, hogy a gazdálkodó szervezetek kötelesek eladni az üzletben levő árut. (Ez a kötelezettség természetesen nem vonatkozik a már eladott, de még el nem szállított árukra, mivel ezekkel az eladó már nem rendelkezhet.) Tiltja a javaslat az árukapcsolást, a vásárlók jogosulatlan előnyben részesítését vagy hátránnyal sújtását és az áruvisszatartást. A kiszolgálás előnyhöz kötése egyes esetekben előforduló, kedvezőtlen társadalmi jelenség, ami ellen a jog eszközeivel is fel kell lépni. A javaslat ezért megtiltja külön juttatás vagy előny kérését, illetve követelését a kiszolgálásért és külön juttatás elfogadását a vásárló előnyben részesítéséért. A vásárlók érdekeit szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint az árut — annak természetétől függően — a kért súlyban, csomagolási egységben vagy méretben kell kiszolgálni és szállításra alkalmasan csomagolni (25. §). A kiszolgálás fontos követelménye, hogy a minőséghibás árukat az üzletben elkülönítve tárolják, illetve értékesítsék, a minőségi hibáról a vásárlókat tájékoztassák. A termékek árát meghatározott minőség figyelembevételével állapítják meg. A javaslat ezért előírja, hogy a minőséghibás termék árát a hibával arányosan csökkenteni kell (26. §). A vásárlók érdekeit — a mérés megbízhatóságát — szolgálja az a rendelkezés, amely szerint az áru mérésére csak hitelesített mérőeszközt szabad használni [27. § (1) bekezdés]. A kereskedelmi tevékenység — különösen a tartós fogyasztási cikkek értékesítése — körében egyre szélesebb körű a minta szerinti árusítás. Ez a korszerű eladási forma bemutatótermek, illetve központi nagyobb raktárak kialakításával a raktárkapacitás koncentráltabb, gazdaságosabb, ésszerűbb kihasználását teszi lehetővé. Elősegíti az áru útjának ésszerűbb megszervezését, rövidítését. A vásárlók számára is előnyös, mivel a raktározási gondoktól mentesített üzletek mind szélesebb áruválasztékot tudnak bemutatni minta alapján. A minta szerinti eladásnál az áru kiválasztásának, illetve eladásának helye és ideje (bolt, üzlet) elválik az áru átadásának helyétől és idejétől (pl. raktár). Az eladási formának e sajátossága miatt a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek kereskedelmi szolgáltatásként kötelesek az ily módon árusított termékek házhoz szállítását megszervezni. Kötelezettségük csak a házhoz szállítás megszervezésére terjed ki, tehát pl. fuvarozó vállalatok igénybevételével is elvégezhetik a házhoz szállítást [27. § (2) bekezdés]. A házhoz szállítás költségeinek viseléséről a végrehajtási szabályokban kell rendelkezni. A vásárlók természetesen az áru elszállításá-