Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 17. szám

17, szám TANÁCSOK ról maguk is gondoskodhatnak, a vállalatok, szö­vetkezetek szolgáltatását nem kötelesek, igénybe venni. A javaslat a kiszolgálás szabályai között a ven­déglátást, mint sajátos kereskedelmi tevékenységet is figyelembe veszi. Előírja a szállodák, szállás­helyek és vendéglátó üzletek osztályba sorolásá­nak kötelezettségét. Az osztályba sorolás alapja a vendéglátóhely szolgáltatásainak színvonala. A fogyasztói árakat is az osztályba sorolással össz­hangban kell megállapítani. A javaslat előírja, hogy a vásárlókat az üzletek, szálláshelyek osztály­ba sorolásáról is tájékoztatni kell (28. §). IV. FEJEZET FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM (29—35. §) A javaslat egyik alapelve, hogy a törvény védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megkárosítását és megté­vesztését. A fogyasztói érdekvédelem szempontjait a javaslat valamennyi fejezete érvényesíti* A fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályai­nak, a fogyasztók jogainak törvényi rögzítése ga­ranciális jelentőségű. A fogyasztói érdekvédelem a szocialista kereskedelem új, sajátos vonása. A kereskedelem kötelessége, hogy ne csak eladja az árut, hanem az áruforgalom során a vásárlók ér­dekeit is szolgálja. A belkereskedelem nemcsak a kiszolgálásnál védi a fogyasztók érdekeit, hanem az áruforgalmi folyamat minden szakaszában, így már a beszerzési tevékenységnél is. A termékek minőségéért elsősorban az előállítók a felelősek, mivel a minőség mindenek előtt a gyártástól és, a termeléstől függ. A kereskedelem feladata az, hogy olyan átvételi rendszert állítson fel, amely megakadályozza a hibás termékek forgalomba ke­rülését és ezzel ösztönzi az ipart jobb minőségű termékek előállítására. A javaslat ezért előírja a szerződéskötési, az áruátvételi és a minőségellen­őrzési munka legfontosabb — a fogyasztói érdek­védelem szempontjából is jelentős — szabályait (29. §). A gazdálkodó sezrvezetek döntenek arról, hogy új (hazai gyártású vagy import) termékek árusítá­sát megkezdik-e. A fogyasztói érdekek védelme azonban szükségessé teszi, hogy az új gyártmá­nyok és az import termékek általában csak a gyártó, illetve importáló gazdálkodó szervezettől független minőségvizsgáló szerv — hatósági jel­legű — kedvező szakvéleményének beszerzése után kerülhessenek forgalomba. A javaslat szerint az előzetes minőségvizsgálatra kötelezett termé­kek körét külön jogszabály határozhatja meg. A javaslat megtiltja azoknak az áruknak a forgal­mazását, amelyek rendeltetésszerű használatra al­kalmatlanok vagy árusításuk a vásárlók életét, egészségét vagy a közérdeket veszélyezteti. A for­galmazási tilalom kiterjed azokra a termékekre is, amelyekre a kötelezően előírt előzetes minő­ségvizsgálatot nem végezték el (30. §). KÖZLÖNYE 487 A belkereskedelem fogyasztói érdekvédelmi funkciójából következik, hogy — ártúllépés vagy a vásárió bármely más módon történő megkárosí­tása esetén — a vásárló kárát, annak észlelése esetén, minden külön felhívás, kérelem, igénybe­jelentés nélkül meg kell téríteni. E kötelezettség va­lamennyi gazdálkodó szervezetet, illetve a károko­zást észlelő valamennyi dolgozót terheli. A gyakor­latban előfodulnak olyan esetek (pl. téves mérés vagy téves ármegállapítás utólagos észlelésekor), amikor a vásárló megkárosítása megállapítható, nincs azonban lehetőség az egyes károsultak sze­mélyének felderítésére. Ezekben az esetekben a javaslat szerint a meg nem engedett bevételt ál­talában az állam javára kell elvonni (31. §). Egy-egy termék előállításában, csomagolásában, szállításában, raktározásában általában több gaz­dálkodó szervezet vesz részt, amíg az áru a gyártó­tól a vásárlóhoz kerül. A termékek esetleges hi­bájának oka ezért az áru útjában részt vevő több gazdálkodó szervezetnél is felmerülhet. A fo­gyasztói érdekvédelem alapvető követelménye, hogy az eladott áru minőségéért a vásárlóval szem­ben minden esetben közvetlenül az eladó felel függetlenül attól, hogy a termék hibáját a saját vagy szállítói, gyártói tevékenység, illetve mu­lasztás okozta. A vásárlói kifogás elintézését tehát nem lehet például a kereskedelmi és az iparvállalat egymás közötti vitájától függővé tenni. A vásárló így tud­ja gyorsan és zökkenőmentesen érvényesíteni jo­gait. A minőségvédelem másik fontos alapelve, hogy a minőségi kifogások intézésével kapcsola­tos költségek azt a gazdálkodó szervezetet terhe­lik, amelynél a hiba oka felmerült. Ez a hibák, hiányosságok felszámolására ösztönzi a hibáért felelős gazdálkodó szervezetet [32. § (1) bekezdés]. Az áru átvételekor a vásárlóknak általában nincsen lehetőségük arra, hogy a szerződés egyes feltételeinek kialakításáról a gazdálkodó szervezet­tel tárgyalást folytathassanak. Az ilyen szerződé­sek tartalmát többnyire a gazdálkodó szervezetek egyoldalúan határozzák meg. Ez szükségessé teszi annak kimondását, hogy a vásárlói jogoktól csak a vásárló javára lehet eltérni, a vásárló terhére való eltérés kikötése érvénytelen. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vá­sárló megismerje jogait. A javaslat ezért előírja, hogy a minőségi kifogások intézésének szabályait a vásárlók tájékoztatása céljából mniden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni [32. § (2)— (3) bekezdés]. A javaslat szabályozza az üzlet munkájával kap­csolatos panaszok, közérdekű bejelentések és ja­vaslatok bejegyzésére szolgáló vásárlók könyvé­nek alkalmazását (33. §). A vállalatok, szövetkezetek a vásárlók tájékozta­tása, az áruk és szolgáltatások értékesítésének elő­segítése, a korszerű fogyasztási szokások elterjesz­tése érdekében rendszeresen reklámoznak és hir­detnek. A javaslat a vásárlók megfelelő tájékoz­tatásának érdekében a reklámok és hirdetések tar-

Next

/
Thumbnails
Contents