Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 17. szám

17, szám TANÁCSOK ról maguk is gondoskodhatnak, a vállalatok, szövetkezetek szolgáltatását nem kötelesek, igénybe venni. A javaslat a kiszolgálás szabályai között a vendéglátást, mint sajátos kereskedelmi tevékenységet is figyelembe veszi. Előírja a szállodák, szálláshelyek és vendéglátó üzletek osztályba sorolásának kötelezettségét. Az osztályba sorolás alapja a vendéglátóhely szolgáltatásainak színvonala. A fogyasztói árakat is az osztályba sorolással összhangban kell megállapítani. A javaslat előírja, hogy a vásárlókat az üzletek, szálláshelyek osztályba sorolásáról is tájékoztatni kell (28. §). IV. FEJEZET FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM (29—35. §) A javaslat egyik alapelve, hogy a törvény védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megkárosítását és megtévesztését. A fogyasztói érdekvédelem szempontjait a javaslat valamennyi fejezete érvényesíti* A fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályainak, a fogyasztók jogainak törvényi rögzítése garanciális jelentőségű. A fogyasztói érdekvédelem a szocialista kereskedelem új, sajátos vonása. A kereskedelem kötelessége, hogy ne csak eladja az árut, hanem az áruforgalom során a vásárlók érdekeit is szolgálja. A belkereskedelem nemcsak a kiszolgálásnál védi a fogyasztók érdekeit, hanem az áruforgalmi folyamat minden szakaszában, így már a beszerzési tevékenységnél is. A termékek minőségéért elsősorban az előállítók a felelősek, mivel a minőség mindenek előtt a gyártástól és, a termeléstől függ. A kereskedelem feladata az, hogy olyan átvételi rendszert állítson fel, amely megakadályozza a hibás termékek forgalomba kerülését és ezzel ösztönzi az ipart jobb minőségű termékek előállítására. A javaslat ezért előírja a szerződéskötési, az áruátvételi és a minőségellenőrzési munka legfontosabb — a fogyasztói érdekvédelem szempontjából is jelentős — szabályait (29. §). A gazdálkodó sezrvezetek döntenek arról, hogy új (hazai gyártású vagy import) termékek árusítását megkezdik-e. A fogyasztói érdekek védelme azonban szükségessé teszi, hogy az új gyártmányok és az import termékek általában csak a gyártó, illetve importáló gazdálkodó szervezettől független minőségvizsgáló szerv — hatósági jellegű — kedvező szakvéleményének beszerzése után kerülhessenek forgalomba. A javaslat szerint az előzetes minőségvizsgálatra kötelezett termékek körét külön jogszabály határozhatja meg. A javaslat megtiltja azoknak az áruknak a forgalmazását, amelyek rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok vagy árusításuk a vásárlók életét, egészségét vagy a közérdeket veszélyezteti. A forgalmazási tilalom kiterjed azokra a termékekre is, amelyekre a kötelezően előírt előzetes minőségvizsgálatot nem végezték el (30. §). KÖZLÖNYE 487 A belkereskedelem fogyasztói érdekvédelmi funkciójából következik, hogy — ártúllépés vagy a vásárió bármely más módon történő megkárosítása esetén — a vásárló kárát, annak észlelése esetén, minden külön felhívás, kérelem, igénybejelentés nélkül meg kell téríteni. E kötelezettség valamennyi gazdálkodó szervezetet, illetve a károkozást észlelő valamennyi dolgozót terheli. A gyakorlatban előfodulnak olyan esetek (pl. téves mérés vagy téves ármegállapítás utólagos észlelésekor), amikor a vásárló megkárosítása megállapítható, nincs azonban lehetőség az egyes károsultak személyének felderítésére. Ezekben az esetekben a javaslat szerint a meg nem engedett bevételt általában az állam javára kell elvonni (31. §). Egy-egy termék előállításában, csomagolásában, szállításában, raktározásában általában több gazdálkodó szervezet vesz részt, amíg az áru a gyártótól a vásárlóhoz kerül. A termékek esetleges hibájának oka ezért az áru útjában részt vevő több gazdálkodó szervezetnél is felmerülhet. A fogyasztói érdekvédelem alapvető követelménye, hogy az eladott áru minőségéért a vásárlóval szemben minden esetben közvetlenül az eladó felel függetlenül attól, hogy a termék hibáját a saját vagy szállítói, gyártói tevékenység, illetve mulasztás okozta. A vásárlói kifogás elintézését tehát nem lehet például a kereskedelmi és az iparvállalat egymás közötti vitájától függővé tenni. A vásárló így tudja gyorsan és zökkenőmentesen érvényesíteni jogait. A minőségvédelem másik fontos alapelve, hogy a minőségi kifogások intézésével kapcsolatos költségek azt a gazdálkodó szervezetet terhelik, amelynél a hiba oka felmerült. Ez a hibák, hiányosságok felszámolására ösztönzi a hibáért felelős gazdálkodó szervezetet [32. § (1) bekezdés]. Az áru átvételekor a vásárlóknak általában nincsen lehetőségük arra, hogy a szerződés egyes feltételeinek kialakításáról a gazdálkodó szervezettel tárgyalást folytathassanak. Az ilyen szerződések tartalmát többnyire a gazdálkodó szervezetek egyoldalúan határozzák meg. Ez szükségessé teszi annak kimondását, hogy a vásárlói jogoktól csak a vásárló javára lehet eltérni, a vásárló terhére való eltérés kikötése érvénytelen. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vásárló megismerje jogait. A javaslat ezért előírja, hogy a minőségi kifogások intézésének szabályait a vásárlók tájékoztatása céljából mniden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni [32. § (2)— (3) bekezdés]. A javaslat szabályozza az üzlet munkájával kapcsolatos panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok bejegyzésére szolgáló vásárlók könyvének alkalmazását (33. §). A vállalatok, szövetkezetek a vásárlók tájékoztatása, az áruk és szolgáltatások értékesítésének elősegítése, a korszerű fogyasztási szokások elterjesztése érdekében rendszeresen reklámoznak és hirdetnek. A javaslat a vásárlók megfelelő tájékoztatásának érdekében a reklámok és hirdetések tar-