Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 485 III. FEJEZET A BELKERESKEDELMI FORGALOM SZABÁLYAI Az áru beszerzésének és kezelésének szabályai (16—18. §) A javaslat a III. fejezetben a forgalom szabályait rögzíti. Az áru útját a beszerzéstől a vásárlónak való eladásig szabályozza. A lakosság ellátását szolgáló árualapok megteremtésénél, a termékforgalom rendjéhez igazodóan a kereskedelemnek elsődlegesen a tartós, az árukapcsolatokat huzamosabb időre szervező szerződéses kapcsolatok kialakítására kell törekednie. Az ilyen beszerzések biztosítják a folyamatos, zökkenőmentes áruellátást és az árak stabilitását. Az eseti árubeszerzés a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodást szolgálja. A lakosság megfelelő minőségű, mennyiségű és választékú áruval való ellátásának érdekében a belkereskedelemnek a hazai termelés által nem fedezett fogyasztási igények kielégítésére az importálás lehetőségeit is igénybe kell vennie. A javaslat ezért összefoglalja a vállalatoknak és szövetkezeteknek a beszerzéshez kapcsolódó áruellátási funkcióját [16. § (1) bekezdés]. A fogyasztói igények kielégítése a bel- és külkereskedelem, valamint a termelők összehangolt tevékenységét kívánja meg. A megfelelő áruellátás szervezésében nagy szerepe van a keresletről és a kínálatról való helyes tájékozódásnak. Ezért mind a termelő, mind a bel- és külkereskedelmi vállalatok kiemelkedő feladata a piackutatás és egymás kölcsönös tájékoztatása a piackutatás eredményeiről [16. § (2) bekezdés]. A kereskedelmi forgalomban egyre elterjedtebb — mind mennyiségben, mind értékben — a tartós fogyasztási cikkek árusítása. E termékek rendszerint számos alkatrészből állnak és ezek közül bármelyiknek hibája az egész termék használatára kihat. E cikkeket ezért csak akkor lehet rendeltetésszerűen használni, ha a használat következtében vagy más okból meghibásodott alkatrészek és tartozékok pótolhatók és a javítás feltételei biztosítva vannak. A javaslat ezért kimondja, hogy az áruk üzemben tartásához, illetve javításához szükséges alkatrész- és tartozékellátást az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan meg ..kell szervezni. E kötelezettség megszegése munkajogi, bizonyos esetekben pedig kártérítési következményekhez vezethet és gazdasági bírság kiszabásának is alapja lehet. A tartós fogyasztási cikkek karbantartásának, javításának megszervezését, akárcsak az alkatrészés tartozékellátást, hazai gyártású termékek esetén a termelő, importból származó cikkek esetében pedig a behozatal iránt intézkedő gazdálkodó szervezet köteles biztosítani. A kötelezettség nem jelenti azt, hogy pl. a termelő maga köteles gyártani az alkatrészeket és végezni a javításokat, a kötelezettség ugyanis ellátási jellegű és annak a gazdálkodó szervezet úgyis eleget tehet, hogy pl. más vállalattal szerződik a feladat ellátására. E feltételek alól csak jogszabály tehet kivételt (17. §)• A javaslat tartalmazza a csomagolás, a raktározás és a szállítás alapvető szabályait. Az áruk minőségének megóvását a csomagolásnak is szolgálni kell. A csomagolásnál a szállítás megkönnyítését és a korszerű kiszolgálás követelményeit is figyelembe kell venni. Az árukat általában olyan mennyiségekben . kell csomagolni, amelyek megegyeznek a vásárlók által szokásosan vásárolt mennyiségekkel. Ebben az esetben ugyanis elkerülhető az ipari csomagolás kereskedelmi megbontása és ea jelentős munkamegtakarítást eredményez. A csomagolást a vásárlók tájékoztatására is fel kell használni. A tárolás, raktározás, szállítás a kereskedelmi tevékenység szükségszerű velejárója. A folyamatos áruellátás ugyanis szükségessé teszi a kereskedelmi készletek kialakítását is. (Különösen jelentősek a raktározási problémák azoknál a cikkeknél, amelyek termelése időszakos, de kereslete állandó, vagy amelyek kereslete idényjellegű, termelésük viszont nem.) A raktározás során a legfontosabb feladat az áruk minőségének megóvása. Ennek érdekében is be kell tartani a raktározásra vonatkozó hatósági előírásokat. A minőség megóvása azonban nem szűkíthető le a hatósági rendelkezések megtartására (18. §). Az áru értékesítésének szabályai Az üzletek nyitvatartása (19—28. §) Az üzletek nyitvatartási idejét az üzletet fenntartó gazdálkodó szervezetek állapítják meg és ennek során elsősorban a lakosság élet- és munkakörülményeit, vásárlási szokásait kell figyelembe venniük. Ez a feltétele annak, hogy a kereskedelem ellátási feladatát teljesítse. Az üzletek nyitvatartása ugyanakkor függ a vállalatok munkaerő-helyzetétől és a munkajogi szabályoktól is. A javaslat ezért előírja, hogy az üzletek nyitvatartásának megállapításakor figyelembe kell venni a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit is [19. § (1) bekezdés]. Az üzletek nyitvatartásának rendjéről a vásárlóknak megfelelő időben előre tájékoztatást kell kapniuk. A javaslat ezért a vásárlók kötelező tájékoztatását kiterjeszti a nyitvatartás, illetve a nyitvatartási rend megváltoztatásának eseteire is [19. § (2) bekezdés] . Az üzletkör Az üzletek működése engedélyhez van kötve. A működési engedély az üzletkör megjelölését is tartalmazza. Az üzletek csak az üzletkörükbe tar-