Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 461 tást), védett növény- és állatvilágát, valamint a TK rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti. d) A TK területén a gazdálkodást (erdő-, mező-, rét-, legelő-, szántó-, szőlő-, valamint vízgazdálkodás, halászat, horgászat) és egyéb tevékenységet a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni. e) A TK-t óvni kell minden olyan hatástól, amely fennmaradását vagy sajátos táji—természeti tulajdonságát sérti, illetve veszélyezteti. f) A TK-ra vonatkozó részletes védelmi és kezelési előírásokat az OKTH az érintett szervek bevonásával a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, illetve részletes előírások szerint készített Kezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek és előírások szerint kell eljárni. 8. A TK természetvédelmi kezelését az OrszáTörzskönyvi száma Határozat száma gos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Veszprémi Természetvédelmi felügyelősége végzi. A természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos költségeket az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal költségvetésében kell előirányozni és biztosítani. 9. Egyéb rendelkezések: a) A TK rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési, fejlesztési-, mező-, erdő-, vad-, víz- és egyéb gazdálkodási közép- és hosszútávú terveket felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat. b) A TK határvonalát határjelekkel meg kell jelölni. A TK megfelelő helyein „Tájvédelmi Körzet" feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető stb. táblákat kell kihelyezni. c) A 2. sz. mellékletben megjelölt földrészletek védetté nyilvánítását a földhivataloknak az ingatlan nyilvántartásba be kell vezetniök. d) A TK magában foglalja az alábbi, korábban védetté nyilvánított területeket: Megnevezés Terület ha 127/TK 76. 7 1976. OTvH. Szentgyörgyhegyi TK 932,0 18,'7/TT 54. 1109/54. OTvH. Szigligeti Arborétum 9,3 Elrendelem a Szentgyörgy-hegyi TK-nak az országos természetvédelmi törzskönyvből és a Szigligeti Arborétumnak a Veszprém megyei természetvédelmi törzskönyvből való törlését. e) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. f) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Tapolcai-medence a Bakony változatos felépítésű kis tája, amely a Keszthelyi-hegység, a Dél-Bakony és a Balatonfelvidék közé ékelődik. A bazaltvulkánok a Balaton hatalmas víztükrével Európa egyik legszebb táj részét alkotják, amely hazánknak kiemelkedő földtani, tájképi és kultúrtörténeti értéke. A bazaltvulkánok, közöttük a Badacsony és a Szentgyörgy^hegy a legszebb emlékei a területen lezajlott vulkáni tevékenységnek. Európában nem található még egy olyan terület, ahol a szél munkája olyan biztosan felismerhető és tanulmányozható, mint a Tapolcai-medencében. A bazaltvulkánok felső részei és a síkság láprétjei kisebb foltokon még viszonylag érintetlen, ősi vegetációt őriznek. A bazaltvulkánok lejtőin közel két évezrede folytatnak szőlőművelést, erre a római korból származó leletek utalnak. A kedvező természeti tulajdonságokkal rendelkező táj rész — mint a Balaton környék egyik kiemelkedő szépségű része — kedvelt üdülő és kirándulóterület, amely a hazai és külföldi látogatók százezreit vonzza. A Balaton környéki bazaltvulkánok kiemelkedő földtani és tájképi értékére Beudant francia geológus már 1822-ben felhívta a figyelmet. Ezt követően számos kutató méltatta e hegyek különleges földtani értékét és javasolta védelmét. A Badacsonyt szépsége, veszélyeztetettsége és a balatoni idegenforgalomban betöltött szerepe miatt az Országos Természetvédelmi Hivatal 1965-ben az ország második tájvédelmi körzetének jelölte ki és védetté nyilvánította. 1976-ban hasonló védelmet kapott a Szentgyörgy-hegy is. A többi bazaltvulkán és az értékes üdülőtáj egységes képének védelmét szolgálja a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet bővítése. A Tapolcai-medence vagy egy-egy részének védelmét javasolta az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium, a Veszprém megyei Tanács, a Balatoni Intéző Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Természettu-