Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 423 — a munka- és üzemszervezési tevékenység szövetkezeten belüli koordinálása és értékelése; — a munkafolyamatokat végző dolgozók és gépek munkavégzésének összehangolása; — a 'munkahelyek munkarendjének felülvizsgálata: — a szervezeti felépítés, az alkalmazotti létszámszükséglet vizsgálata, az adminisztráció egyszerűsítése, a belső szabályzatok felülvizsgálata; — a szövetkezeti belső tartalékok feltárására irányuló intézkedések, vizsgálatok kezdeményezése, koordinálása; 7. Szociális ellátás A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében szükséges: — a nők és fiatalkorúak védelmére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése; — a baleseti és betegségi kártérítési ügyek intézése; — a szövetkezeten belüli szociális juttatások ügyvitelének intézése (étkezde, bölcsőde, óvoda, üdültetés stb.): — a munkavédelemmel kapcsolatos biztonságtechnikai oktatás szervezése és bonyolítása; — a munka- és védőruházat, védőfelszerelések, védőitalok kiadása, ezek rendeltetésszerű igénybevételének ellenőrzése. 8. A tagsági és munkaviszonnyal kapcsolatos feladatok Az egyéb munkaügyi feladatok között különös súllyaJ kell foglalkozni — a dolgozók fizetett szabadságának megállapításával : — a fegyelmi ügyek előkészítésével; — a munkaügyi vitás kérdések rendezésének előkészítésével. — a kiküldetés-külszolgálattal kapcsolatos költségek elszámolásának elvi kérdéseivel; — a tagok meghatározott időrre szóló munkavállalásával: — a. másodállás, mellékfoglalkozás létesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával. A termelőszövetkezeti törvény és végrehajtási rendeletei a szövetkezetek és társulásaik választott szervei részére nagyfokú önállóságot biztosítanak a közös munkák szervezeti rendszerének, a munkateljesítmények mérésének, díjazásának kialakításában. Jelenleg azonban a munkaügyi feladatok ellátása a termelőszövetkezetekben meglehetősen széttagolt és koordinálatlan. Szükségesnek tartjuk, hgoy a termelőszövetkezetekben kialakításra kerüljön a munkaügyi szervezet, amely célszerűen az elnök közvetlen irányítása alatt működhet A munkaügvi szervezet a foglalkoztatottak létszámától, a tevékenységi körtől függően lehet osztály vagy csoport, esetleg függetlenített munkaügyi előadó is. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalásai 103. szám Kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat vagy szövetkezet termelő egységébe beosztott dolgozók a leltárhiány megtérítésére vonatkozó szabályok alapján nem tehetők felelőssé. E dolgozók kártérítési felelőssége az Mt-nek az anyagi felelősségre vonatkozó általános szabályai szerint áll fenn. A különböző felelősségi rendszerek és formák elhatárolása körében több esetben merült fel a bíróságok gyakorlatában az a kérdés, hogy a leltárhiányért fennálló felelősség szabályai alkalmazhatók-e az egyébként kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok vagy szövetkezetek olyan egységeibe beosztott dolgozóknál is, akik ténylegesen nem kereskedelmi, hanem termelő tevékenységet folytatnak (pl. ÁFÉSZ zsírsütő üzeme, szikvíztermelő üzem, húsfeldolgozó üzem, péküzem, borforgalmi vállalat). Ezekben az egységekben ugyanis — azok jellegétől függően — előfordulhatnak olyan hiányok, amelyek részben a kihozatali normával, az anyagnormával függnek össze, vagy a hiányt az áru természete (borok fejtésénél és házasításánál előforduló különbözet) idézi elő. A kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 2. §-a szerint a felelősség szabályai a kereskedelemben és a vendéglátásban a szabadkasszás egységekben érvényesülnek. E rendelet végrehajtásaként kiadott 4/1968. (III 11.) Bk M számú rendelet 5. §-a határozza meg a leltárfelelősség szempontjából figyelembe vehető egység fogalmát. A már említett termelőegységek — éppen jellegükre tekintettel — nem minősülnek a jogszabály által/ meghatározott kereskedelmi egységnek. Ebből viszont okszerűen következik, hogy azokban a dolgozók nem a leltárhiány megtérítésére, hanem az Mt-nek az anyagi felelősségre vonatkozó általános szabályai szerint tehetők a termelés folyamán felmerült esetleges hiányokért felelőssé 104. szám Ha a kereskedelem és vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 211968. (1. 16.) Korm. számú rendelet 5. §-a (4) bekezdésében, illetőleg a raktári dolgozók leltárfelelőssége tárgyában kiadott 18/1970. (VI. 4.) Korm. számú rendelet 8. §-ában meghatározott hatvannapos jogvesztő határidő utolsó napja, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A bírósági gyakorlat eltérő volt abban a kérdésben, hogy a dolgozóknak leltárhiányért való felelőssé tételére vonatkozó határozatot mely idő-