Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 14. szám

424 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám, pontig kell hatályosan kézbesítettnek tekinteni. Egyes bírósági ítéletek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy e határozatokat legkésőbb a naptárhatvanadik napon kell kézbesíteni, függetlenül attól, hogy az a nap vaárnapra vagy munkaszüneti napra esik-e. Más ítéletek állásfoglalása szerint azonban a kézbesítés során figyelembe kell venni az 5/1967. (X. 8.) Mü M számú rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat. A 2/1968. (1. 16.) Korm. számú rendelet 5. §-ának (4) bekezdése szerint az igazgatói határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kell az anyagilag felelős dolgozóval írásban közölni. Ez a határidő az említett jogszabályhely szerint jogvesztő. Lényegében hasonló rendelkezést tartalmaz a 18'1970. (VI. 4.) Korm. számú rendelet 8. §-a. Az említett jogszabályokban írt határidőket anyagi jogi szabály állapítja meg, ezért reájuk a Pp. eljárási szabályai — pl. a határidők számítására vonatkozó rendelkezések — nem alkalmazhatók. Alkalmazni kell ezzel szemben az ugyancsak anyagi jogi szabályokon alapuló, a munkaviszony keretében figyelembe veendő határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket. Ilyen az 5/1967. (X. 8.) Mü M számú rendelet 1. §-ának (4) bekezdése. E rendelkezés szerint, ha a határidő utolsó napja vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár,le. E rendelkezések egybevetéséből következik, hogy amennyiben a dolgozót a felmerült leltárhiány miatt, az előzőekben említett jogszabályok alapján teszik felelőssé, a felelősség megállapítását tartalmazó határozatot hatályosan kézbesítettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az a jogszabályokban említett hatvannapos jogvesztő határidőt követő napon került kézbesítésre, feltéve, hogy a határidő utolsó napja vasárnapra vagy munkaszüneti napra esett. 105. szám A leltárhiányért fennálló felelősség mérséklésének alapjául csak olyan körülmények szolgálhatnak, amelyek az áruk, illetőleg raktári készletek megfelelő és biztonságos kezelésének lehetőségét befolyásolják, önmagában az a körülmény, hogy a leltárhiányért felelős boltvezetői, boltvezető-helyettesi munkakörben megfelelő szakképesítéssel rendelkező dolgozó pályája kezdetén áll s emiatt kellő gyakorlati tapasztalattal még nem rendelkezik, általában nem ad alapot a felelősség alól való akár részbeni mentesítésre sem. A bíróságok gyakorlatában bizonytalanság tapasztalható abban a kérdésben, hogy ha a leltárhiányért vagy a raktárhiányért felelős, megfelelő szakképesítéssel rendelkező, de még pályakezdő dolgozónak leltárhiánya keletkezett, csupán pályakezdő jellegére tekintettel helye lehet-e a leltárhiányért vagy a raktárhiányért fennálló feleiőssége mérséklésének. Egyes munkaügyi bíróságok ugyanis azzal az indokolással mérsékelik a megtérítés összegét, hogy a bolt vezetője, illetőleg annak helyettese pályakezdő, tapasztalatlan dolgozó s ennek ellenére a munkáltató nem bizonyította, hogy részükre a kezdeti nehézségek áthidalásához kellő segítséget nyújtott. Mind a 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 5. §-ának (3) bekezdése, mind pedig a 18/1970. (VI. 14.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (4) bekezdése a megtérítés mérséklésének meghatározásánál lényegében csupán a dolgozó felelősségére objektíve kiható körülmények figyelembevételét írja elő. így többek között az áru és anyagkezeléssel összefüggő tárgyi adottságokat, a dolgozó munkakörének jellegét, a dolgozó esetleges távollétének időtartamát stb. Az említett jogszabályok rendelkezéseiből az következik, hogy az anyagkezelés tárgyi adottságaival összefüggésben felmerült körülmények szolgálhatnak a felelősség mérséklésének alapjául, tehát olyanok, amelyek objektív módon befolyásolják az áruk megfelelő és biztonságos kezelésének lehetőségeit. Ebből viszont okszerűen következik, önmagában az a körülmény, hogy a leltárhiányért felelős dolgozók kezdők a szakmában, általában nem ad alapot a hiányért fennálló felelősségük mérséklésére. E dolgozók ugyanis szakmájuk elsajátítása érdekében megfelelő képzést kapnak, amelynek során a szükséges szakmai ismereteket elsajátíthatják és ennek folytán az árukezelésre vonatkozó szakmai tudnivalókkal rendelkezniük kell. Mindezekből következően a dolgozó pálvakezdö voltára figyelemmel a hiányért való felelőssége mérséklésének csak kivételként lehet helve. nevezetesen, ha az eset összes körülménveire tekintettel a pályakezdés ténye a dolgozó felelősiedére objektív módon kiható körülményként esik latba. 106. szám Ha a keresettel megámadott társadalombiztosítási határozatnak olyan hiánya van, amelyet a perben nem lehet pótolni, a bíróság a határozat kiegészítését kezdeményezheti. A határozat kiegészítése iránti eljárás megindítása esetén a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak a befejezéséig felfüggesztheti. Ha a határozat hiányát ilyen módon nem lehetett pótolni, a bíróság a társadalombiztosítási határozatot hatályon kívül helyezheti és a társadalombiztosítási szervet új eljárásra kötelezheti. A bíróságok gyakorlata nem egységes abban a kérdésben, hogy mi a helyes eljárás akkor, ha a társadalombiztosítási szerv határozatának olyan hiánya van, amelyet a bíróság előtti eljárásban bizonyítás felvételével nem lehet és más módon sem lehetett pótolni.