Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 421 5. számú melléklet a 3/1967. (VII. 21.) SZOT számú szabályzathoz A balesetet okozó körülmények csoportszáma 1. Erő-, munkagép 2. Daru, emelőgép, továbbító szerkezet 3. Égés, robbanás, mérgezés, fulladás 4. Tárgyak esése, omlás 5. Személyek esése 6. Jármű 7. Csille 8. Áramütés 9. Különféle FÜGGELÉKEK A szabályzat egyes pontjainak értelmezéséhez, a a mellékletek kialakításához főbb szempontok 1. Heveny mérgezés, fulladás, fágyás, napszúrás (hőguta), rándulás, megerőltetés folytán bekövetkezett egészségi károsodást, társadalmi szervek megbízásából végzett társadalmi munka közben elszenvedett balesetet is üzemi balesetként kell számításba venni, amennyiben az egyébként a 2. §-ban foglaltak szerint is üzemi balesetnek minősül. Nem tekintendő üzemi balesetnek az öncsonkítás, öngyilkosság. 2. Halálosnak kell tekinteni az azonnali halált okozó baleseten kívül azt is, amelynél a halál nem azonnal, hanem később, de legfeljebb három hónapon belül a balesettel okozati összefüggésben következet' be. 3. Nyilvántartás, havi beszámolójelentés szempontjából csonkulásos balesetnek kell tekinteni a 3. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt — azonnali jelentésre kötelezett csonkulásos baleseteken kívül— a kisebb csonkulással (egy ujj első íz elvesztésével) járó baleseteket is. 4. Három napon túli keresőképtelenséget okozónak minősül az a baleset is, amely által okozott négy keresőképtelen nap közül egy vasárnap (munkaszüneti nap, pihenő nap), kivéve, ha a dolgozó a munkaszüneti napot követő első napon munkába áll. 5. Ha a baleset napján a dolgozó a balesetből kifolyólag négy óránál rövidebb ideig dolgozott és ennek következtében táppénzben részesül, úgy ez a nap is keresőképtelen napnak számít. 6. Az üzemi balesetek miatt kiesett táppénzes napok számát addig kell nyilvántartani és jelenteni, amíg a dolgozó a baleset miatt táppénzben részesül. 7. Ha a sérült a balesetből felgyógyul, de a balesettel összefüggésben újból keresőképtelenné válik, a táppénzes napok számát sorszám nélkül nyilvántartásba kell venni és jelenteni. 8. Az üzemi baleseti nyilvántartást, jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. 9. A szabályzattal rendszeresített nyomtatványokat a Statisztikai Kiadó Vállalat hozza forgalomba. Vegyes rendelkezések A mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaügyi feladatainak hatékonyabb ellátása (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ajánlása) A termelőszövetkezetekben az elmúlt években jelentősen növekedett a termelés technikai színvonala, széles körűvé vált a korszerű technológiák alkalmazása. Ezzel a gyors fejlődéssel nem tartott lépést a munkák körültekintő megszervezése, a rendelkezésre álló élőmunka legkedvezőbb hatékonysággal való foglalkoztatása, valamint az anyagi ösztönzés fejlett formáinak alkalmazása. A termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának kialakulása egyre inkább megköveteli, nélkülözhetetlenné teszi a komplex munkaügyi tevékenységet, a szakszerű munkaerő- és bérgazdálkodást, a közösben végzett munkák szervezeti rendszerének és díjazásának kialakítását. A termelőszövetkezetek által ellátandó fontosabb munkaügyi feladatok a következők: — munkadíj és bérgazdálkodás, — munkaerőgazdálkodás, — munkaügyi tervezés, — munkaügyi elemzés, — teljesítményelőírások (normák-normatívák) kidolgozása, — munka- és üzemszervezés, — szociális ellátás, valamint — a tagsági és munkaviszonnyal kapcsolatos munkaügyi feladatok ellátása. I. Munkadíj- és bérgazdálkodás A termelőszövetkezet önkormányzati hatáskörébe utalt belső anyagi ösztönzési rendszer kialakítása. Ennek érdekében: — a szövetkezeteknél a vonatkozó jogszabályoKnak megfelelő munkadíj és jövedelempolitika kialakítása; — a munkadíjazás, a premizálás rendszerének az év végi eredménytől függő részesedés felosztásának kidolgozása; — a munkadijazási és bérezési elvek megvalósítása, a szövetkezeten belüli helyes kereseti arányok kialakítása; — a kitűzött prémiumfeladatok teljesítésének értékelése; — az év végi eredménytől függő részesedés felosztása;