Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 13. szám

400 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám i(2) Üdülőegység az idényjellegű tartózkodás céljára szolgáló olyan helyiség, illetőleg összefüggő helyiségcsoport, amely külön bejárattal rendelkezik és alaprajzi beosztásánál fogva a rendeltetésszerű használatra önmagában alkalmas. (3) A társasüdülőnek nem minősülő olyan épületet, amelyben a kiegészítő helyiségeken felül legfeljebb három lakóhelyiség (szoba) van, egy üdülőegységből állónak kell tekinteni. (4) A tulajdonos kérelmére, illetőleg hatósági megkeresésre az épület fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság igazolja, hogy az épületet egy vagy több üdülőegységből állónak kell-e tekinteni. Hatósági megkeresésre kiadott igazolás egy példányát a tulajdonos részére is meg kell küldeni. Vhr. 3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában, illetőleg a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában említett tulajdoni hányad akkor felel meg egy lakás-, illetőleg üdülőtulajdonnak, ha eléri azt a hányadot, ahány lakás (üdülőegység) az épületben van [pl. négy lakás (üdülőegység) esetében az egynegyedet] ^2) Az egy személy, illetőleg család tulajdonában álló lakások (üdülők) számának megállapítása során az egy lakásnak (üdülőnek) nem minősülő tulajdoni hányadokat össze kell adni és azokat annyiszor egy-egy lakásként (üdülőként) kell számításba venni, ahányszor a hányadok egy egészet, adnak. (3) A család tagjainak tulajdoni hányadait együttesen kell számításba venni. (4) A társasházban levő házfelügyelői lakáson fennálló tulajdoni hányadot figyelmen kívül kell hagyni. Vhr. 4. §3 Az R. és e rendelet alkalmazásában tulajdonosnak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonost (telekkönyvi tulajdonos), illetőleg azt a személyt kell tekinteni, aki a lakás (üdülő) a) tulajdonát jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági vagy államigazgatási határozat alapján vagy egyéb érvényes jogcímen megszerezte; b) tulajdonának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésére {telekkönyvi bejegyzésre) tulajdonátruházási szerződéssel jogcímet szerzett . R. 4. § (1) Az a személy, illetőleg család, aki a) lakás-, illetőleg üdülőtulajdonnal nem rendelkezik, tulajdont — öröklés kivételével — a 3. íjban megállapított mértékig szerezhet; b) csak beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelekkel rendelkezik, egy lakás-, illetőleg egy üdülőtulajdont a telek beépítése útján szerezhet. (2)4 Ha a személynek, illetőleg családnak a) lakás- vagy üdülőtulajdona már van, további lakás-, illetőleg üdülőtulajdont — öröklés kivételével — nem szerezhet; b) országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városban vagy községben zártkerti földtulajdona van, üdülőtulajdont — öröklés kivételével — nem szerezhet, de megtarthatja a meglevő illetőleg az öröklés útján szerzett üdülőtulajdonát, ha ez nem haladja meg a 3. §-ban megállapított mértéket. (3) Ha a családdal a rendelet hatálybalépésekor a házastársak szülei is együtt laknak, vagy későbbi időpontban velük összeköltöznek, a család és a házastársak szülei — figyelemmel a már tulajdonukban levő ingatlanra is — együttesen is csak a 3. §-ban megállapított mértékig szerezhetnek tulaj-, dont, de megtarthatják a 3. §-ban írt mértéknél nem több korábbi tulajdonukat. (4) 5 Az a személy, illetőleg család, aki lakástulajdonnal nem rendelkezik, — az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően — egy hat lakószobásnál nem nagyobb többlakásos épület (családiház) tulajdonjqgát is megszerezheti, ha állandó jelleggel abban lakik vagy abba a tulajdonszerzéstől számított hat hónapon belül beköltözik. Ha e kötelezettségét a tulajdonos határidőben nem teljesíti, köteles az egy lakást meghaladó lakástulajdonát a szerzéstől számított két éven belül elidegeníteni. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha az említett épület tulajdonjogát megszerezni kívánó személy, illetőleg család az épületben más lakástulajdonnal vagy ezt el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkezik. Vhr. 5. §6 A lakás--, illetőleg üdülőtulajdon szerzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a személy (család) tulajdonában álló, továbbá tartós használatába adott beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelket is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a személy (család) lakás-, illetőleg üdülőtulajdont — öröklés kivételével — úgy szerezhet, hogy ennek folytán a tulajdonában, illetőleg beépítetlen telek esetében a tartós használatában — választása szerint — legfeljebb a) egy lakás és egy üdülő vagy b) egy lakás és egy beépítetlen üdülőtelek, vagy c) egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő lehet. R. 5. § (1) Ha a család körébe tartozó nagykorú személy házasságkötés vagy egyéb ok folytán a család köréből ki akar válni, lakásszükségletének kielégítése érdekében egy lakás tulajdonát megszerezheti. (2) Az (1) bekezdésben említett személy köteles a lakásba a tulajdonszerzéstől, illetőleg az építés befejezésétől számított hat hónapon belül beköltözni. R. 6. §7 A tulajdonszerzési korlátozás alól a szerzés helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi tanács (a továbbiakban: helyi tanács) vég3 Az 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendeletnek megfelelően módosított szöveg. A R. 4. §-a (2) bekezdésének szövege a 6 1978. (I. 18.) MT sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. 5 A R. 4. §-ának (4) bekezdését a 33 1974. (VII. 20.) MT sz. rendelet 1. §-a iktatta a rendeletbe. A Vhr. 5. §-ának szövege a 8 1977. (I. 28.) ÉVM— IM sz. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. 7 A R. 6. §-ának szövege a 8 1973. (II. 28.) MT. sz. rendelet mellékletének 12. pontjával megállapított szöveg, amely a 291972. (X. 4.) MT sz. rendelet mellékletének 30. pontjával módosított eredeti szöveg helyébe lépett.