Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 401 rehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg községi szakigazgatási szerv, megyei városi kerületi hivatal (a továbbiakban: igazgatási osztály) jogszabályban meghatározott esetekben — kérelemre — felmentést adhat. Vhr. 6. § (1) Egy lakástulajdon, továbbá az ej ( pontban említett esetben egy üdülőtulajdon szer- i zésére a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentés annak adható, akinek a) a tulajdonában álló lakását más személy lakás céljára használja; b) a tulajdonában és használatában álló lakás a város (község) külterületén van és a kérelmező a belterületre kíván betelepülni; c) a tulajdonában és használatában álló lakás a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát nem elégíti ki, vagy a kérelmező magasabb komfortfokozatú lakáshoz kíván jutni; d) az állandó lakóhelyéről a munkaviszonya vagy egyéb körülményei folytán más városba (községbe) kell költöznie; e) a több lakáson "(üdülőn) fennálló tulajdoni hányadait egy-egy lakásként (üdülőként) a 3. § (2) és (3) bekezdése alapján kéli számításba venni; f) a beépítetlen lakótelke e rendelet hatálybalépésekor másnak a haszonélvezetében van, vagy a haszonélvezet a rendelet hatálybalépését követően jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján keletkezik, s emiatt, illetőleg más hatósági rendelkezés folytán azon a kérelmező nem tud lakást építeni. (2) Az (1) bekezdés a)—d) pontja alapján adott felmentés esetében a tulajdonos köteles a felmentés megadásakor tulajdonában álló lakást a felmentés kézhezvételétől számított két éven belül elidegeníteni. Ha a tulajdonos e kötelezettségét nem teljesíti, az R. 11. §-ának, továbbá e rendelet 12—17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A felmentés a kiadástól számított két évig érvényes. (4) 8 Az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a R. 1. §-ának \'4) bekezdése alapján történt lakástulajdonszerzés esetében is, ha a szerzőnek nem a megszerezni kívánt épületben van lakástulajdona. Vhr. 7. § Aki beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelek tulajdonának szerzésére a tulajdonszerzési korlátozás alól az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok alapján felmentést kapott, a telken egy lakást, illetőleg üdülőt újabb felmentés nélkül építhet. R. 7. § (1) A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. (2) A tulajdonszerzésre irányuló szerződést illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet teljesíteni, illetőleg lakás (üdülő) építésére hatósági engedélyt adni 8 A Vhr. 6. §-ának (4) bekezdését a 11 1974. (VII. 25.) ÉVM—IM sz. rendelet 1. §-a iktatta a rendeletbe. csak akkor szabad, ha a szerző (építtető) fél igazolja, hogy a) nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg b) a korlátozás alól felmentést kapott. Vhr. 8. § (1) Az R. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában említett körülményt a fél által kiállított és az állandó lakóhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi (nagyközségi) szakigazgatási szerv által illetékmentesen záradékolt nyilatkozattal kell igazolni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett államigazgatási szerv azt állapítja meg, hogy a fél tulajdonszerzési korlátozás alá esik, a nyilatkozat záradékolását külön határozattal tagadja meg. R. 8. § (1) Ha a személy, illetőleg család tulajdonában a rendelet hatálybalépésekor egynél több lakás, illetőleg üdülő van, a tulajdonos — a 9. és a 10. § (1) bekezdésében említett esetek kivételével — köteles a 3. §-ban megállapított mértéket meghaladó tulajdonát legkésőbb 1973. december hó 31. napjáig elidegeníteni (értékesíteni vagy a tulajdont másként átruházni). (2) Ha a személy, illetőleg család tulajdona e rendelet hatálybalépése után öröklés, házasságkötés, örökbefogadás, vagy nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeknek a szüleikkel való összeköltözése folytán haladja meg a 3. §-ban megállapított mértéket, a tulajdonos az ezt meghaladó tulajdonát két éven belül köteles elidegeníteni. (3) 9 Ha a személy, illetőleg család tulajdonában beépítetlen telek is van, az ingatlanait e rendeletnek, illetőleg az állampolgárok telektulajdonára vonatkozó külön jogszabálynak megfelelően úgy köteles elidegeníteni, hogy a tulajdonában — választása szerint — a) egy lakás és egy üdülő, vagy b) egy lakás és egy beépítetlen üdülőtelek, vagy c) egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő, vagy d) egy beépítetlen lakótelek és egy beépítetlen üdülőtelek maradjon. (4) Az elidegenítési kötelezettség nem vonatkozik a hat Lakószobásnál nem nagyobb olyan többlakásos épületre (családi házra), amelyet legalább részben a tulajdonos használ. (5) Ha e rendelet hatálybalépésének napján a a családdal a házastársak szülei is együtt laknak, az utóbbiaknak a 3. §-ban meghatározott mértéket meg nem haladó, meglevő tulajdonára — a család többi tagjának ingatlanaitól függetlenül — nem terjed ki az (1) bekezdésben megállapított elidegenítési kötelezettség. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a házastársak és szüleik e rendelet hatálybalépése után költöznek össze. Vhr. 9. § (1) Az R. 8. §-ának (2) bekezdésében előírt határidőt a hagyatékátadó végzés jogerőre :l Lásd a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. és a 25 1971. (X. 5.) ÉVM—IM 'sz. rendeletet.