Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 8. szám

156 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám nak megtéríteni: ha pedig a ráépítő földhaszná­lati jogot szerzett,, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. (2) Állami és szövetkezeti tulajdonban álló in­gatlan tulajdonjogát ráépítéssel nem lehet meg­szerezni, és azon ráépítéssel közös tulajdon sem keletkezhet. Az állam mint ráépítő a föld meg­vásárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel. (3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. XII. Fejezet A KÖZÖS TULAJDON 139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. (2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő. 140. § (1) A tulajdonos társak mindegyike jogo­sult a dolog birtoklására és használatra; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorol­hatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. (2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, vala­mint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak — ha a törvény másként nem rendelkezik — szótöbbség­gel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdo­ni hányada arányában van szavazati joga. 141. § A dolog hasznai a tulaj donostársakat tu­lajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával já­ró és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beál­lott kárt is. 142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tu­lajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni kö­teles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonos­társakat a lehetőség szerint értesíteni kell. 143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határoza­tot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdál­kodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határoza­tot a bíróságnál megtú ^adhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüg­gesztheti. (2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag meg­óvásához és fenntartásához. (3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határo­zatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a bir­toklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésé­ben bármelyik tulajdonostárs kérlemére a bíró­ság határoz. 144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadá­sokhoz, b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházá­sához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy hasz­nálatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez. 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. (2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a töb­bi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. (3) A külön jogszabályokban más személy részé­re biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdo­nostárs elővásárlási jogát. 146. § A tulajdonjog" védelmében bármelyik tu­lajdonostárs önállóan is felléphet. A közös tulajdon megszüntetése 147. § A közös tulajdon megszüntetését bárme­lyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. 148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. (2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy ré­szét — ha ez-a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt — megfelelő ellenérték fejé­ben a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tu­lajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot meg­szerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, ki­véve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingat­lanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érde­keit. (3) Ha a közös tulajdon más módon nem szün­tethető még, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátol­ná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulaj­don tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harma­dik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. (4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulaj­don megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. 1

Next

/
Thumbnails
Contents