Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 56. szám

1190 TANÁCSOK KÖZLÖNYE n Állóeszközök Vhr. 1. § (1) Állóeszköz minden olyan, a társadalom termelési vagy egyéb szükségleteinek kielégítését szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktívált) vagyontárgy alkatrészeivel együtt, amelynek elhasználódási ideje 3 évnél hosszabb és beszerzési értéke meghaladja az 5000 Ft-ot, feltéve, hogy külön rendelkezés nem utalja a fogyóeszközök (gyártóeszközök) körébe. A vagyontárgy részét képező alkatrész az előállítás során beépített (ráépített, összeszerelt) olyan termék, amely nélkül az állóeszköz rendeltetésszerűen nem használható. Vhr. 1. § (2) Az állóeszköznek minősülő vagyontárgy fogalma szempontjából tartozék az olyan önmagában nem üzemeltethető termék, amelyet az állóeszközbe előállítása során nem építettek be, de meghatározott esetben szükséges annak üzemeltetéséhez, illetőleg amely az állóeszközt alapvető felhasználhatóságán túlmenően további feladatok, műveletek ellátására teszi alkalmassá. A beruházás és a beruházási (fejlesztési) költségek Vhr. 2. § (1) Beruházásnak minősül a) a népgazdaság állóeszköz-állományának bővítése és pótlása. Ilyen beruházás az új állóeszközök létesítése és beszerzése (beleértve a pótlást is), a meglevő növelése, illetőleg bővítése, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések és járművek tartozékainak, valamint az üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem érdekében vagy egyéb szempontból a rendeltetésszerű használat feltételeként előírt tartalék alkatrészeinek és tartozékainak állóeszköz-állományt növelő első beszerzése, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb hasznos tevékenység (népgazdasági beruházás); b) kizárólag a beruházó (üzemeltető) állóeszközállományának növelése és pótlása. Ilyen beruházás a már meglevő (aktívált) állóeszköz térítés ellenében történő beszerzése — beleértve a föld- vagy telek-ingatlan tulajdonjogának vagy kezelői jogának megszerzésével kapcsolatos költségeket (egyszeri telekigénybevételi díj, vételár, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási költségek) —, vagy térítés nélküli átvétele, valamint a szövetkezeteknél, vízgazdálkodási társulatoknál, továbbá a gazdasági és szövetkezeti társulásoknál a tagok által bevitt állóeszköz, ún. apport (üzemgazdasági, illetve kiegészítő beruházás).1 Vhr. 2. § (2) Az állóeszköz-állomány növelésével és pótlásával összefüggő közvetlenül szükséges egyéb hasznos tevékenység minden esetben népgazdasági beruházásnak minősül. Ráfordításai általában a következők: 1 A Vhr. 2. § (1) bekezdés b) pontjának szövege helyébe a 2/1975. (XI. 22.) OT—PM sz. együttes rendelet (továbbiakban: Vhr!) L § (1) bekezdésének szövege lépett a) A beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek (pl. a fejlesztési cél és az előkészítési munkaprogram kidolgozása, a beruházási javaslat, a beruházási program, tanulmányok és szakvélemények költségei, a tervpályázat, versenytárgyalás, ajánlati felhívás költségei, a kötelező telephely-javaslat dija); a beruházások előkészítésének időszakában szükséges műszaki tervek kidolgozásának költségei; az előkészítés során szükséges kutatások, kísérletek, talajfeltárási és geodéziai munkák költségei, ideértve a bányászati és egyéb feltáró fúrások költségei közül azokat is, amelyek a külön rendelkezések szerint a beruházás költségeként elszámolhatók; a jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek;2 b) A beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő tervpályázati, versenytárgyalási, szükség esetén több változatú megoldásra vonatkozó ajánlati felhívás költségei; a beruházás megvalósításához szükséges kivitelezési tervdokumentáció készítésének, a tervek helyszínre alkalmazásának költségei; a házilagosan végzett tervezés költségei; a tervezői művezetés költségei; szanálási (bontási, áttelepítési, zöldkártalanítási) költségek; a közterület-használati díj; a szerelési és gépalapozási költségek; a használtan beszerzett állóeszköz üzembe helyezéséhez szükséges átalakítás költségei; a szállítási (fuvar-) és vámköltség; a beruházási forrásból fedezhető újítási díj; a beruházási járulék; a befejezetlen beruházásoknál teljesített folyósítások után az állami kölcsön és a cégjellegű hitel igénybevétele miatt fizetendő kamat; a befejezetlen beruházások biztosítási díja; az üzembe helyezés előtti próbáknak (próbaüzemeltetésnek) — az ezek során előállított termékek készletértékével, illetve az értékesítés árbevételével csökkentett és közreműködőkre (vállalkozókra, szállítókra) át nem hárítható — költségei; a jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek, továbbá azok a költségek, amelyeket külön jogszabály vagy egyedi döntés alapján a Minisztertanács a beruházás költségének minősít; c) nem minősülnek beruházásnak azok a hasznos ráfordítások, amelyek finanszírozására a jóváhagyó szerv nem beruházási forrást jelöl meg;3 d) a beruházási igazgatási költségek, amelyek jogcímén elszámolható: — a megbízás alapján végzett beruházói feladatok ellátásáért a megállapodás szerinti díj, amelynek mértéke azonban a megbízott érdekeltté tétele céljából nem emelhető és nem egészíthető ki. A megbízottat a jóváhagyott befejezési határidő előrehozására, vagy beruházási költségmegtakarítás elérésére csak az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint lehet ösztönözni; 2 A Vhr. 2. § (2) bek. a) pontjának szövege a 4/1976. (XII. 28.) OT—PM sz. együttes rendelet (továbbiakban: Vhr.2) 1. § (1) bekezdése szerint kiegészített szövege. * Vhr. 2. § (2) bek. b) és c) pontjának szövegét újra megállapította — egyidejűleg az eredeti c) pontot d) pontra változtatta — a Vhr.t 1. § (2) bekezdése.