Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 56. szám

56. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1191 — a beruházó saját szervezetével lebonyolított beruházásoknál a tényleges költség, legfeljebb azonban a beruházzási költség 1%-a/* Vhr. 2. § (3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt ráfordításokat aktiválni kell a következők kivé­telével: a szanálási költségek (a bontás költségei nélkül); a hatósági díjak, a biztosítási díj és ille­tékek; a föld vagy telek kezelői jogának meg­szerzésével kapcsolatos eljárási költségek; a be­ruházási járulék; az állami kölcsön vagy cél­jellegű hitel összege után az üzembe helyezésig terjedő időre esedékes kamat, valamint az olyan számlaösszegek, amelyeket az állami költségvetés javára elvontak. [R. 22. § (7) bekezdés].5 Vhr. 2. § (4) E jogszabály alkalmazása szem­pontjából fejlesztési költségnek minősül az (1)— (2) bekezdés szerinti beruházási költség, továbbá a beruházás következtében szükségessé váló tar­tós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök — költségvetési szerveknél a beruházások üzembe helyezéséhez szükséges, első alkalommal beszer­zett fogyóeszközök-költségeinek együttes összege. Beruházási kategóriák R. 3. § (1) A beruházások a beruházás elhatáro­zására vonatkozó döntési jogkörök szerint állami beruházások vagy vállalati (szövetkezeti) beruhá­zások. R. 3. § (2) Állami beruházások: a) a nagyberuházások, amelyeket egyedi elbírá­lás alapján a Minisztertanács közvetlenül vagy az Állami Tervbizottság útján annak minősít. A nagyberuházások körének irányelveit a rendelet melléklete tartalmazza; b) a célcsoportos beruházások, amelyek körét az Állami Tervbizottság, tartalmát — az ágazati miniszterrel egyetértésben — az Országos Terv­hivatal elnöke állapítja meg; c) az egyéb állami beruházsáok az a) és b) pontba nem tartozó olyan beruházások, amelyek célja nem vállalati formában működő állami vagy társadalmi szervek állóeszköz-állományának bő­vítése vagy pótlása. R. 3. § (3) Vállalati (szövetkezeti) beruházásnak minősül az a beruházás, amely a (2) bekezdésben foglaltak alapján nem tartozik az állami beruhá­zások körébe. A vállalati (szövetkezeti) beruhá­zások körébe tartoznak a vállalati gazdálkodási rendszerben működő tervező és kutatóintézetek, a vízgazdálkodási társulatok és a szövetkezetek érdekképviseleti szervei beruházásai is. 4 A Vhr. 2. § (2) bek. d) pontjának szövege helyébe a Vhr.? 1. § (2) bekezdésének szövege lépett. 6 A Vhr. 2. § (2) bek. d) pontjának szövege helyébe Vhr.i l. § (3) bekezdésének szövege lépett. A beruházások egyéb csoportosítása Vhr. 3. § (1) Alapberuházás minden — általában telekhatáron belüli — olyan beruházás, amelyet a megvalósítás után a beruházó üzemeltet és ál­lóeszközei között tart nyilván. Vhr. 3. § (2) Az alapberuházás szempontjából kapcsolódó beruházás az alapberuházás működé­séhez szükséges vagy azt elősegítő olyan — általában telekhatáron kívüli — beruházás, amely más vállalat (szerv) fejlesztését szolgálja, nem az alapberuházó üzemelteti és más szerv veszi álló­eszköz-állományába. Vhr. 3. § (3) Közös beruházás, amelynek meg­valósítása két vagy több szerv fejlesztési célki­tűzéseit szolgálja; a közös megvalósítás együttes érdekük és a beruházás, valamint az üzemelte­tés költségeit — a fedezet biztosítására, a ke­zelői jog (tulajdonjog) gyakorlására és a létre­hozott állóeszközök közös használatára vonatkozó megállapodás alapján — közösen fedezik. A meg­állapodásban rögzíteni kell: — a megvalósításhoz szükséges anyagi eszkö­zök mértékét és a kötelezettségvállalás arányait; — a döntési jogok gyakorlását; — a közös képviseletet; — a lebonyolítás módját; — az üzemeltető szerv megjelölését; — a közös használattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az érdekeltek részére kikötött előnyöket; — az üzemeltetéssel és együttműködéssel kap­csolatos egyéb megállapodásokat; — állami és szövetkezeti hozzájárulás esetén a tulajdoni arányokat, valamint az állami tulajdont kezelő szerv megnevezését. Vhr. 3. § (4) Kutatási-fejlesztési, valamint fel­sőoktatási tevékenységet szolgáló jelentős beru­házás — a kutató, illetve fejlesztő szervezet állóesz­közeinek bővítését, rekonstrukcióját és létesíté­sét szolgáló beruházás, ideértve azokat az ese­teket is, amikor az már alaprendeltetésű beru­házás keretében (részberuházásként) kerül meg­valósításra, ha a beruházás (részberuházás) költ­sége eléri a 100 millió forintot; — minden új, jogi személyként működő kutató­fejlesztő szervek létesítése, meglevő önálló szer­vezet vidékre telepítése, értékhatárra való tekin­tet nélkül; — olyan kutatási-fejlesztési célokat is szolgáló, több célú (egészségügyi, felsőoktatási) beruházás, ahol a kutatási-fejlesztési célú beruházás (rész­beruházás) összege eléri a 100 millió forintot; — az olyan beruházás, amelyet tudománypoli­tikai jelentősége miatt a Tudománypolitikai Bi­zottság vagy a beruházó felügyeleti szerve annak minősít. 8 A Vhr. 3. § (4) bekezdésének szövege az 1/1977. (III. 6.) OT—PM sz. együttes rendelet (továbbiakban: Vhr.3) 1. §-a szerint kiegészült.

Next

/
Thumbnails
Contents