Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 51. szám

1070 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám javaslat megalapozására szolgálnak, a szabad árformába sorolt termékeknél az árajánlat kialakításához, valamint az ár ellenőrzéséhez szolgálnak alapul. Az illetékes árhatóság a hatósági árak megállapításához készítendő számítási anyagok tartalmára részletesebb útmutatást adhat. (5) Az árvetéskészítési és a (3) bekezdésben megjelölt számítási anyagok összeállítására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki c) az illetékes árhatóság által meghatározott értékhatárt el nem érő termelésű, illetve ertékesítésű termékre; b) azokra a termékekre, amelyeket az illetékes árhatóság által megállapított és közzétett irányárakon, vagy az alatt értékesítenek; c) azokra a termékekre, amelyekre az illetékes árhatóság az árvetés készítése alól felmentést adott. 9. § \'l) A vállalat új árvetést köteles készíteni, ha a) az illetékes árhatóság azt elrendeli (az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségével öszszefüggésben; az egyes ártényezőket érintő pénzügyi jogszabályok előírásainak változása miatt; termelői árrendezés előkészítéséhez stb.); b) a már forgalomban levő termék érvényesített termelői árát a költségek növekedése miatt emelni kívánja, illetve a hatósági termelői ár emelését kezdeményezi. (2) Az illetékes árhatóság előírhatja a termelői ár változtatásának azt a mértékét, amelynek megalapozásához új árvetés készítendő. Az árvetéskészítés irányelvei 10. § (1) Az árvetést a rendelkezésben és az ipari termékek és szolgáltatások önköltségszámításának rendjéről szóló 28/1978. (XL 14.) PM—ÁK számú rendeletben (továbbiakban: R) foglalt előírások alapján kell összeállítani. (2) Az árvetést a szabványban körülírt alapminőségű, vagy ennek hiányában más módon egyértelműen meghatározott minőségű termékre kell készíteni. Az illetékes árhatóság előírhatja az árvetés készítésénél alapul veendő termékminőséget. (3) Az árvetést a termék előállítására jellemző tömegszerűség (pl. egyedi, kis sorozat, vagy nagy tömegű gyártás), valamint az értékesítés jellemző feltételei (szállítási határidő, a szállítás: ütemezése, az átadás-csomagolás módja, az átadás helye, a termékkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettség) alapján kell összeállítani. (4) A vállalat köteles az árvetés és az utókalkuláció készítésénél a közvetlen és közvetett költségek közötti elhatárolás és a közvetett költségek felosztása tekintetében a R-en alapuló azonos eljárást alkalmazni. A közvetett költségek felosztásánál alkalmazott eljárást az Önköltségszámítási és Árképzési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) rögzíteni kell. 11. § (1) Az árvetésbe közvetlenül elszámolható költségként a termék előállításához és értékesítéséhez a műszaki és gazdasági számítások (műszaki leírások, műveleti tervek, anyag- és bérnormák, darabjegyzékek stb.) szerint a tervezett (alkalmazott) gyártástechnológia, a gyártásra jellemző tömegszerűségnek megfelelő felszerszámozottság, kellő begyakorlottság időszakában műszakilag szükséges és gazdaságilag megalapozott költségek állíthatók be. (2) A termék közvetlenül el nem számolt költségeit a vállalat a) a tárgyévet megelőző év tényleges ráfordításaiból kiindulva, vagy b) a vállalati terv tárgyévi költségelőirányzataiból levezetve a megfelelően szervezett gazdálkodás mellett indokolt mértékben veheti számításba az árvetésben. A választott módszert a különböző termékek árvetésében egységesen és következetesen kell alkalmazni. (3) A vállalat a tárgyévi költségelőirányzatainak kidolgozásakor a megelőző év tényleges költségadatait a gazdálkodási feltételek változásaiból adódó változásokkal köteles korrigálni. A korrekciót + irányban mind a felosztásra kerülő költségek, mind a felosztás alapját képező adatok tekintetében végre kell hajtani. A + irányú korrekciókat tételesen ktll kimunkálni. A korrekciókat alátámasztó számítási anyagokat, valamint a tárgyévi költségelőirányzat kidolgozásakor alapulvett feltételeket dokumentálni kell. 12. § Az árvetést a szűkített önköltségig bezáróan az R-ben foglalt részletezés szerint kell kidolgozni. A vállalat a vállalati és gyáregységi általános költségeket, valamint az árvetésbe állítható elkülönített költségeket önálló tényezőként, vagy öszszevontan (együttesen) a bruttó fedezeti tényező keretében állíthatja árvetésbe. 13. § (1) Bruttó fedezet címén lehet kalkulálni a következő ártényezőket: a) a gazdálkodó szerv központi irányításának költségei (vállalati és gyáregységi általános költ'ségek); b) ez egyéb árvetésbe állítható elkülönített költség; c) a műszaki fejlesztés költségfedezete;