Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1071 d) a garanciális javítás költségfedezete; e) a nyereség. (2) Amennyiben az illetékes árhatóság rendelkezései előírják, vagy lehetővé teszik, a bruttó fedezet keretében vehetők számításba az üzemi általános költcégek is. (3) A vállalat a vállalati átlagos bruttó fedezetet vagy az abban számításba vehető, de tételenként külön kalkulált költségeket és nyereséget fő termékei (termékcsoportjai) között differenciálhatja. E tényezők árvetésbe állítása történhet a termékek költségviselőképessége szerint differenciáltan, illetve más, a Szabályzatban rögzített költségszámbavételi (költségfelosztási) módszerrel. 14. § A vállalat köteles a) a műszaki fejlesztés, valamint a garanciális javítás költségfedezete címén árvetésbe állítható ártényezők mértékét az ezekre vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint meghatározni; 6) a nyereséget oly módon számításba venni, hogy az a tisztességtelen haszon megállapításának irányelveiről szóló 1022/1973. (VI. 27.) Mt. sz. határozatban és annak árhatósági értelmezését tartalmazó rendelkezésekben, közleményekben foglaltakkal, továbbá a hatósági árformába tartozó termékek esetében az illetékes árhatóság nyereségelőírásaival ne legyen ellentétben. 15. § (1) Az árvetésben nem vehetők figyelembe: a) a pénzbüntetések, bírságok, fizetett és a kapott kártérítések, késedelmi kamatok és kötbérek, a fekbérek és kocsiálláspénzek, a légszennyezési bírság, az üzemszüneti veszteségek, a vásárolt készletek többletei, és normán felüli hiányai, valamint minden olyan költség, amelyet az érvényes számviteli előírások szerint az árvetésben figyelembe nem vehető költségek között kell elszámolni, továbbá amelyeket a hatályos szabályok szerint árvetésbe állítani nem szabad; b) az árvetési előírások alapján korábbi időszakban előírásszerűen számításbavett, de időközben már megtérült költségek (pl. gyártási és értékesítési különköltségek, kamatköltségek, értékcsökkenési leírás stb.); c) a más költségtényező keretében már elszámolt költségek (pl. a közvetlen és közvetett költségek átcsoportosítása, vagy a selejtveszteség elszámolása miatt, illetve az alapszerű elszámolás keretében számításba veendő költségek). (2) Az árvetés egyes tételeinek tartalmára és számítási módjaira vonatkozóan irányadó egyéb szempontokat és az árvetésben feltüntetendő adatokra vonatkozó előírásokat a rendelkezés melléklete* tartalmazza. Az illetékes árhatóság az árvetés egyéb adatokkal való kiegészítését előírhatja. A Szabályzat 16. § (1) A vállalatok árképzési és árvetéskészítési rendjükre vonatkozó szabályaikat Szabályzatba kötelesek foglalni. (2) A Szabályzatnak tartalmaznia kell a tárgyévi árvetések készítésével összefüggő és a R. 2. §-ában előírt adatokon kívül az alábbi adatokat: a) az árvetés készítésénél alkalmazott adatok számítási időszakát (a tárgyévre tervezett, vagy a tárgyévet megelőző időszak adatait alkalmazza-e a vállalat a közvetlenül el nem számolt költségek árvetésbe állításánál); b) a közvetlen költségek műszaki-gazdasági megalapozásának módszereit; c) az általános és elkülönített költségek, valamint a nyereség, illetve a bruttó fedezet árvetésbe állításánál alkalmazott módszereket (eljárásokat); termékcsoportonként differenciált számbavétel esetén a differenciálás elveit és számítási módszereit; d) a kalkulált tényezők Szabályzatban rögzített számbavételi módszerének, differenciálási elveinek és szempontjainak megváltoztatására vonatkozó vállalati irányelveket; e) a szabad árformába tartozó termékek körében a kalkulált termelői ártól eltérő árak érvényesítésének szempontjait; f) egyéb, az árvetéskészítés és áralkalmazás és az árellenőrzés szempontjából fontos adatokat; g) az árvetéshez szolgáltatott adatokért, azok időbeni szolgáltatásáért, az árvetés előírásszerű elkészítéséért, az érvényesített árakért és az ellenőrzésért felelős munkahelyi beosztások (személyek) megnevezését. (3) A Szabályzatban a változásokat folyamatosan át kell vezetni. Vegyes rendelkezések 17. § A vállalat: köteles árformák szerinti bontásban folyamatosan nyilvántartást vezetni a belföldi értékesítésű termékei kalkulált termelői áráról, a kalkulált termelői ártól eltérő értékesítési árról (árakról), a termelői ár megváltoztatásáról, valamint a nyilvántartásban szereplő áron (árakon) értékesített termékmennyiségekről. A vállalat az árnyílvántartást a termék értékesítésének megszüntetésétől számított 5 évig köteles megőrizni.