Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1069 szerint felszámítható nyereség együttes összege képezi a termék kalkulált termelői árát. (2) A kalkulált termelői ártól eltérő — annál alacsonyabb vagy magasabb — termelői ár alakítható ki, ha azt indokolttá teszi, különösen a) a piaci viszonyok mérlegelése: a terméknek a már forgalomban levő belföldi előállítású hasonló (helyettesítő) termékek termelői árához való viszonya és a vevők által elismert használati értéke (minőség, korszerűség, divat), vagy a kereslet-kínálat, ..good-will", a külső piacokon történő értékesítés, illetve az onnan történő beszerzés áraihoz való igazodás; vagy b) az árvetésben figyelembe vett gyártási tömegszerűségtől, értékesítési feltételektől való eltérés, vagy a vevő különleges igényeinek kielégítése, vagy c) egyes ártényezők árvetésben előírásszerűen számításba vett mértéke tekintetében bekövetkezett egyéb olyan változások, amelyek új árvetés készítését nem teszik szükségessé. (3) Az illetékes árhatóság részletesebb útmutatást adhat a kalkulált termelői ártól való eltérés indokoltságának alátámasztásához és előírhatja az eltérés dokumentálásának módját. 4. § (1) A hatósági termelői áras árformák körébe sorolt termékek termelői árát az illetékes árhatóság állapítja meg, vagy kötelező rendelkezést ad az ár meghatározásához. (2) A hatósági árformába sorolt termékek rögzített (fix), illetve legmagasabb (maximált) termelői árát az illetékes árhatóság a kalkulált termelői ár, az árjavaslat megalapozásához készítendő számítási anyagok és a 3. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (3) A hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított árak körébe sorolt termékek termelői árát ugyancsak a kalkulált termelői ár, az árjavaslat megalapozásához készítendő számítási anyagok és a 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kell meghatározni. Az árhatóság által engedélyezett határok közötti eltérés mértékében a felek állapodhatnak meg. A szabad árformába sorolt termékek termelői árában a felek szabadon állapodnak meg, figyelemmel a rendelkezésben foglalt és az árképzésre vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok [pl. a tisztességtelen haszon megállapításának irányelveiről szóló 1022/1973. (VI. 27.) Mt. sz. határozat; az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségéről szóló rendelkezés] előírásaira. 6- § (1) A termelői árnak a minőség, méret és más műszaki-gazdasági jellemzők által meghatározott konkrét termékre kell vonatkoznia. (2) Hatósági ármegállapítás esetén az árhatóság a termelői árat meghatározott minőségű termékre állapítja meg. A nem hatósági árak köreben a termelői árat a szerződésben rögzített minőségű termékre kell meghatározni. (3) A minőség meghatározása történhet a kötelező szabványra utalással, ennek hiányában részletes műszaki leírással, a teljesítmény, élettartam, kivitel, hatóanyagtartalom, anyagösszetétel stb. rögzítésével. (4) A minőségi meghatározásban megengedett tűréshatárnál alacsonyabb minőségű termék értékesítése esetén minőségi árengedményt kell nyújtani. 7- § A termelői árnak meghatározott szállítási feltételekre (szállítási határidő és ütemezés, az átadás-csomagolás módja, az átadás helye, a termékkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettség stb.) kell vonatkoznia. A termelői ár a szállítási feltételektől függően változhat. A szállítási ütemezés áralkalmazási feltételeire külön jogszabály az irányadó. Az árvetéskészítési kötelezettség 8. § (1) A vállalat köteles a hatóságilag megállapított termelői árral, a hatósági rendelkezés szerint vagy a vállalatok megegyezése alapján kialakított és érvényesített termelői árral nem rendelkező termékre árvetést készíteni. (2) Az árvetéskészítési kötelezettség a műszakigazdasági paraméterek, vagy matematikai módszerek (inter-, vagy extrapolálás) segítségével kialakítható, a használati értékarányokat kifejező ársorok alkalmazása esetén a választott alaptípusra (pl. vezérgyártmányra; a különböző méretekben előállított termékek esetén meghatározott méretű termékre; a különböző hatóanyag-tartalommal előállított termékek esetén meghatározott anyagösszetételű stb. termékre) és az ársor megalapozását tartalmazó anyagra vonatkozik. (3) A vállalat az árvetés mellett a belföldön már forgalomban levő hasonló (helyettesítő) termékek áraihoz, a külső piacokon történő értékesítés és az onnan történő beszerzés áraihoz való arányosítás esetén a viszonyítás alapját képező adatokat tartalmazó, illetve a különböző értékesítési feltételek esetén alkalmazandó árakra vonatkozó számítási anyagokat köteles készíteni. (4) Az árvetés és a számítási anyagok a hatósági áras árformák körébe tartozó termékeknél az ár-