Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 51. szám

1066 TANÁCSOK KÖZLÖNYE (3) A számlának — a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül — tartalmaznia kell az értékesítés (szolgáltatás) mindazon adatait, amelyek feltüntetését jogszabály előírja, vagy amelyek feltüntetésében a szállító és a vevő megállapodtak. (Pl. az alkalmazott árformát, hatóságilag korlátozott árformába sorolt termékeknél a centrumárat, az esetleges beruházási támogatás összegét.) (4) A (2) és (3) bekezdésekben foglaltak — ha jogszabály másként nem rendelkezik — nem terjednek ki a lakosság részére értékesített áru (termék) és végzett szolgáltatás számlázására, valamint a gazdálkodó szervek kiskereskedelmi boltjaiban a készpénzvásárlások számlázására. (5) Az áru- (termék-) értékesítés vagy a szolgáltatás teljesítése alkalmával kiállított kísérő okmánynak (szállítólevélnek) legalább az áru (termék) vagy szolgáltatás megnevezését, mennyiségét, mennyiségi egységét és egységárát kell tartalmaznia. (6) A számlát — más jogszabályi előírás vagy megállapodás hiányában — legkésőbb a teljesítés napját követő 3 munkanapon belül kell kiállítani és a vevőnek megküldeni. Ha a szállító és a vevő összevont számlázásban állapodtak meg, a tárgyhónap utolsó napján teljesített szállítás vagy szolgáltatás értékét is tartalmazó számlának legkésőbb a teljesítés hónapját követő hó 7. napjáig meg kell érkeznie a vevőhöz. (7) A vevő a számlát egy vagy több másolattal is kérheti. Ez esetben a számlázás többlet költségének megtérítésében a szerződő felek külön állapodnak nieg. Szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok 6. § (1) Azokat a nyomtatványokat (bizonylati űrlapokat), amelyek: — illetéktelen felhasználása esetén a gazdálkodó szerv a címzettel szemben felszólamlási joggal nem élhet (pl. készpénz, csekkek, elszámolási utalványok, szállítólevelek stb.), — beszerzése esetén a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatvány névértékének megfelelő ellenértéket kell fizetni (pl. MÁV fuvarlevelek, tüzelőutalványok, üzemanyagjegyek stb.), — illetéktelen felhasználása a gazdálkodó szerven belül visszaélésre adhat alkalmat (pl. bevételi és kiadási pénztárbizonylat és raktári bevételi és kiadási utalványok, leltárfelvételi jegyek, (étkezési jegyek stb.), szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványoknak kell minősíteni. Ezek körét — figyelembe véve az egyéb jogszabályi előírásokat — a gazdálkodó szerv vezetője (igazgató, elnök stb.) határozza meg. (2) A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásukról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a felhasználó szerven (osztályon, személyen) kívül a felhasznált mennyiség sorszám" szerint is kitűnik. A felhasználó a nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is) elszámolni köteles. Az ilyen nyomtatványokat mindenkor elismervény ellenében kell átadni, illetve átvenni. A bizonylatok jeldolgozása 7. § (1) A feldolgozás során ellenőrizni kell a bizonylatokon feltüntetett adatokat (információkat) és a bizonylatok csoportosításával elő kell készíteni a megfelelő feljegyzésekben (nyilvántartásokban) való rögzítésüket (könyvelésüket). A feldolgozás keretében a) meg kell jelölni azokat a könyvviteli számlákat (analitikus nyilvántartó lapot), ameiyeken a gazdasági művelet hatásának értékét, ületve menynyiségi adatait rögzíteni kell (szám laki jelölés, gépi adatfeldolgozás esetén az előírt kódolás): b) a bizonylatot — kötegelt gépi adatfeldolgozási mód esetén a bizonylatokból összeállított csomagot — el kell látni a számlakijelölést, illetve a kódolást végző személy kézjegyével, valamint a könyveles (feldolgozás, rögzítés) megtörténtét, időpootiát igazoló és az egyeztetést, valamint a visszakeresést elősegítő hivatkozásokkal. (2) A feldolgozás során — lehetőleg párhuzamos munka nélkül — ellenőrizni kell a) az aláírók jogosultságát; b) a bizonylat tartalmi, számszaki és alaki helyességét, valamint azt, hogy a könyveléshez (adatfeldolgozó helyhez) minden bizonylat megérkezett-e, továbbá azt, hogy az adatok feldolgozása teljeskörűen megtörtént-e; c) a folyamatokba épített ellenőrzés végrehajtását. (3) Gépi feldolgozás esetén az adatrögzítés előtt a (2) bekezdésben előírt ellenőrzéseken kívül a kódszámok tartalmi és formai ellenőrzését is el kell végezni. A rögzített -adatok ellenőrzéséhez fel kell használni a feldolgozó gépek nyújtotta technikai lehetőségeket (kontrollszámok, CDV ellenőrzés, tételszám, tételsorrend-figyelés, táblaösszefüggés stb.). A számszaki, logikai és összefüggés ellenőrzéseket lehetőleg a számítógépi programokba kell beépíteni. (4) A bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. A helyesbített adatokat az áthúzott száiri, illetve szöveg fölé kell írni. A hibás bejegyzést minden példányon javítani kell; fel kell tűntetni továbbá a helyesbítés időpontját és a bizonylatot a helyesbítő személynek alá kell írnia. Pénztári és bank bizonylatokat javítani nem szabad: A rontott pénztári bizonylat, készpénzcsekkek, elszámolási utalvány stb. helyett új bizony-