Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 44. szám

968 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám (2) 13 Az osztatlan tulajdonközösséget eredmé­nyező ingatlanátruházásra a Vhr. 3. §-ának e) pontjában meghatározott adókötelezettség nem vo­natkozik abban az esetben, ha a jogügylet követ­keztében az osztatlan tulajdonközösség együttélő házastársak között jön létre. (3) 14 Földterület megosztása esetén [Vhr. 3. § e) pont] nem a megosztás ténye, hanem a tulajdonos által megosztott földrészlet értékesítése (jövedel­me) alapítja meg az adókötelezettséget, függetle­nül a megosztás időpontjától. (4) 15 A. Vhr. 3. §-a f) pontjának alkalmazásában a szerzés időpontja az a nap, amelyen a tulajdon­jog megszerzésére vonatkozó szerződést az illeték­hivatalnál bemutatták. Ha ezt a szerződést az ille­tékhivatalnál nem mutatták be, a szerzést tíz, il­letőleg öt éven belülinek kell tekinteni. Ha az ille­tékmentes szerzésre vonatkozó szerződés bemuta­tása nem kötelező, a szerzés időpontja a szerződés kelte. Az ingatlan megszerzését követően az ingat­lanra felépített épület (épületrész) tekintetébeji a szerzést az ingatlan megszerzésének időpontjával azonosan kell megállapítani. (5) 16 A Vhr. 3. §-ának i) pontjában meghatáro­zott adókötelezettség azokra az ingatlanokra vo­natkozik, amelyek belterületbe vonását az illetékes hatóság 1978. január 1. napját követően rendelte el. (6) 16 Az öröklési szerződéssel szerzett ingatlan — adózás vonatkozásában — a tartási (életjáradéki) szerződéssel szerzett ingatlannal esik egy tekintet alá. Vhr. 7. §17 Mező- és erdőgazdasági ingatlanok haszonbérbeadása esetén a bérbeadót általános jö­vedelemadó terheli. — Vhr. 8. § (l)18 A Vhr. 3. §-ának h) pontjában meghatározott adókötelezettség esetében közöm­bös, hogy az e címen adókötelezettség alá vont jö­vedelem — részben vagy egészben — esetleg olyan tevékenységből vagy jövedelemforrásból szárma­zott, amely más címen is adókötelezettség alá esne. (2) Ha a tevékenység (jövedelemforrás) adókö­telezettsége, illetőleg minősítése, valamint az eb­ből származó jövedelem adóztatásának módja te­kintetében az eljáró szervnél vita merül fel, a szerv a pénzügyminiszter véleményét köteles ki­kérni. ,3 A Vhr 6. §-ának (2) bekezdése a Vr/1. 5. §-ával meg­állapított szöveg, amellyel a Vhr. 6. §-a kiegészült Egy­idejűleg a Vhr. 6. §-ának eredeti szövege (1) bekezdésre változott. _ 14 A Vhr. 6. §-ának (3) bekezdése a Vr/2. 1. §-ával meg­állapított szöveg, amellyel a Vhr 6. §-a kiegészült. 15 A Vhr. 6. §-ának (4) bekezdése a Vr/3. 4. §-ával meg­állapított szöveg, amellyel a Vhr. 6. §-a kiegészült. 16 A Vhr. 6. §-ának (5) és (6) bekezdése a Vr/4. 3. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 6. §-a kiegészült. " A Vhr. 7. §-a a Vr/3. 5. §-ával megállapított s?öveg, amely a Vhr. eredeti 7. §-a helyébe lépett. 18 A Vhr. 8. §-ának (1) bekezdése a Vr/1. 6. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 8. §-a kiegészült Egyidejűleg a Vhr. 8. §-ának (1) bekezdése (2) bekez­désre változott (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt személy adóköteles tevékenységével (foglalkozásával), jö­vedelemforrásával kapcsolatban munkaviszony­ban, vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban társadalombiztosítás alá eső alkal­mazottat foglalkoztat, az alkalmazott után is ál­talános jövedelemadót köteles fizetni a 15. §-ban meghatározott módon. (3) A belföldről, valamint a külföldről származó és az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem egyaránt adóköteles. Vhr. 8/A. §19 Belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni az R. 1. §-a (1) bekezdésében meg­jelölt személyeknek belföldi jogi vagy magánsze­méllyel fennálló jogviszonyából vagy bármely más belföldi forrásból származó mindennemű jövedel­mét. Adómentességek 2. § (1) Mentes az általános jövedelemadó alól: a) 1. a munkaviszonyból, a munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes mun­kavégzésre irányuló jogviszonyból, bedolgozói jogviszonyból, valamint a fizikai munkavég­zésből származó és nyugdíjjárulék alá eső bérjel­legű jövedelem, továbbá az időleges munkakötele­zettség alapján végzett munka ellenértéke, a nyugellátás, a gyermekgondozási segély és a tár­sadalombiztosításból származó minden járandóság (táppénz stb.); Vhr. 9. § (1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonhval kapcsolatos egvéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet te­kinteni. Általában — adózás vonatkozásában — akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amely­nek alapján a munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönvvi bejegyzése mellett meg­határozott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzésre köteles és ezért a végzett munkájának megfelelő (arányos) a bérügyi rendelkezések megtartásá­val folyósítható — bérre, valamint egyéb iuttatá­sokra is jogosult. Fizikai munkavégzés esetében — amennyiben nem vállalkozási jogviszonyról van szó —, a munkaviszony fennállását minden eset­ben vélelmezni kell. A vállalkozási jogviszonynak nem minősülő alkalmi fizikai munka ellenértéke akkor is adómentes, ha azt nvugdíjjárulék alá nem vonták (pl. alkalmi hóeltakarítás). 19 A Vhr. 8/A. §-a a Vr/4. 4. §-ával megállapított szö­veg, amellyel a Vhr. eredeti szövege kiegészült

Next

/
Thumbnails
Contents