Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 44. szám

44. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 969 (2) Fizikai dolgozónak — adózás vonatkozásában — azt a személyt kell tekinteni, aki a szakmunkás, vagy a kisegítő alkalmazottak állománycsoportjába tartozik és aki\ egészben vagy túlnyomó részben fizikai munkát igénylő munkakörben foglalkoztatnak (pl. portás, gépkocsivezető stb.). A középfokú egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozókat — adózás vonatkozásában — fizikai munkavállalóknak kell tekinteni. (3) A munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban a rendszeresség fogalmát a 8/1970. (XI. 4.) SZOT számú szabályzat 1. §-a határozza meg. (4) Bérjellegű jövedelem a béralap (bérköltség) és a részesedési alap (jutalmazási keret) terhére fizetett alapbér, törzsbér, helyettesítési díj, pótlék, prémium, célprémium, cél jutalom, nyereségjutalom, nyereségprémium, nyereségrészesedés, év végi részesedés, kiegészítő fizetés, készenléti díj, jutalom, fagyszüneti díj. Hasonlóan bérjellegű kifizetés a jogszabályok keretei között létesített átalánybefizetéses rendszerben foglalkoztatottak szerződés szerinti munkabére, továbbá a munkáltató és más külső szerv között létrejött megállapodás alapján elvégzett munka után, a külső szerv által a munkáltató részére fizetett munkadíjból a munkában részt vevő saját dolgozók részére adott külön díjazás (jutalom, prémium) is. (5) Adómentes a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban álló és a megbízásos jogviszonyban eljáró személy saját munkájával kapcsolatos — a fennálló jogszabályok alapján — külön elszámolható költségtérítés jellegű járandósága (napidíj, szállás- és útiköltség, a saját ruha, gépkocsi használatáért kapott ellenérték, a különélési díj, az áthelyezési költség, a letelepedési segély, a takarítási és munkaruhamosási átalány stb.), továbbá az önkéntes tűzoltók díja, a tanúk díjazása. (6) Az R. alkalmazásában munkaviszonyból származó bérjellegű jövedelem a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és nem hivatásos állományba tartozó tagjait e minőségükben megillető illetmény és egyéb járandóság is. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2. a kimagasló teljesítményért kapott díjból (jutalomból), a pénzügyminiszter által rendelettel adómentessé nyilvánított egyéb jutalmazásokból, ösztöndíjból, tanulmányi, szociális segélyből (járadékból) származó bevétel; Vhr. 10. § (1) A kimagasló teljesítményért kapott adómentes díj (jutalom) az Állami Díj stb., az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki versenyeken kimagasló eredményt elért sportolók részére adott jutalom, a kitüntetésekkel, miniszteri dicsérettel kapcsolatos anyagi elismerés stb. (2) Az R. alkalmazásában adómentes egyéb jutalomnak az alapítványokból származó, továbbá a polgári védelmi feladatok teljesítéséért adott jutalom, valamint — a bérjellegű jutalmak [Vhr. 9. § (4) bek.] mellett — a munkáltatótól kapott nem bérjellegű, rendkívüli, esetenkénti jutalmat kell tekinteni. Ilyen a jubileummal, a törzsgárda tagsággal összefüggő jutalom, a fővárosi autóbuszvezetők részére adott éves forgalmi juttatás, a munkaverseny helyezettéinek, valamint általában a társadalmi munka elismeréseként adott jutalom stb. (Me'Ues az általános jövedelemadó alól:) 3. a szövetkezeti tagnak munkateljesítmény, földjáradék címén kapott járandósága, továbbá a tag vagyoni betétjére (részjegyére) fizetett osztalék és a tag által a szövetkezet részére nyújtott kölcsön kamata: Vhr. 11. § (1) Munkateljesítmény alapján kapott adómentes járandóság alatt csak a közös munkában részt vevő szövetkezeti tagoknak és közreműködő családtagjaiknak — a. jogszabályok keretei között — bármilyen formában kifizetett (kiadott, elszámolt) pénzbeni és természetbeni járandóságukat (munkadíj, munkaegységrészesedés, termésrész, kiegészítő részesedés, prémium, tagsági pótlék, fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos juttatás stb.) lehet érteni. Közösen végzett munkának — adózás vonatkozásában — a közös munkaszervezetben [a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál az 1967. évi III. törvény 59. §-ának (1) bekezdése szerint] végzett munkát kell tekinteni, amelynek eredményeként létrejött összes termék, illetőleg szolgáltatásért kapott teljes ellenérték — az utólagos megosztástól függetlenül — a szövetkezetet illeti meg. 1 (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 3. pontja alapján nem illeti meg az adómentesség a szövetkezeti tagnak azt a jövedelmét, amely a) nem a közös munkából (alvállalkozás, saját költségre történő munkavállalás stb.) b) a szabályokkal ellentétes módon (hozzájárulás vagy engedély, a bér- és' munkajogi rendelkezések megtartása nélkül stb.) keletkezik. (3) A szövetkezeten kívül álló részére kifizetett földjáradék és a termelőszövetkezet tulajdonába került földért fizetett térítés (megváltási ár) is adómentes. (Mentes az általános jövedelemadó alól) 4. a hadigondozottak járadéka, az egyéb szociális gondozásban részesülők ellátási díja, a nemzeti gondozási díj, a vakok személyi járadéka, a csökkent munkaképességűeket megillető keresetkiegészítés, valamint a munkaterápia keretében foglalkoztatott személyeknek ebből a munkájukból származó jövedelme;