Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

932 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám FŐKÖNYVELŐ 59. A szövetkezet pénz- és hitelgazdálkodásának, valamint számviteli rendjének szakmai megszervezője és vezetője a főkönyvelő, aki ezekben az ügyekben az elnök szakmai helyettese. A főkönyvelő az elnök irányítása mellett személyes felelősséggel, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hatáskörben látja el feladatát.81 60. A szövetkezet számviteli rendjének kialakításáért, a könyvvitelre vonatkozó előírások megtartásáért, a mérleg szabályszerűségéért, a mérleg és a mérlegbeszámolóban foglalt adatok valódiságáért az elnök és a főkönyvelő együttesen felelős. A főkönyvelő szükség esetén köteles írásban felhívni az elnököt, ha valamely utasítás, vagy intézkedés jogszabállyal, alapszabállyal, illetőleg belső szabályzattal ellentétben álló. Ha az elnök az írásbeli felhívás ellenére nem intézkedik, vagy a jogszabállyal, illetőleg belső szabályzattal ellentétes írásbeli utasítást ad, a főkönyvelő — ha csak büntető rendelkezésbe nem ütközik — köteles azt végrehajtani. Ilyen esetben a főkönyvelő a vezetőségnek és a felügyelő bizottságnak egyidejűleg köteles írásban bejelentést tenni. TISZTSÉGVISELŐK 61. Tisztségre, vagy más önkormányzati megbízásra csak szövetkezeti tag választható. A szövetkezet tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettes, a vezetőség tagjai, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és tagjai, a szövetkezeti bizottság elnöke és tagjai, a nőbizottság elnöke, a szövetség küldöttközgyűlésébe választott küldöttek és az országos tanácsba megválasztott tag.82 A szövetkezetben tisztségviselő továbbá: . . . 83 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A tisztségviselők, valamint a szövetkezetben működő bizottságok tagjai megbízásukból eredő feladataik ellátásának idejére mentesek a szövetkezetben végzett munka alól és átlagmunkadíjban "észesülnek.84 A tisztségviselőknek más munkakörbe, vagy más munkahelyre áthelyezéséhez — a megbízatás tartama alatt és annak megszűnésétől számított két éven belül ^— a választó testületi szerv előzetes hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzá81 Szvt. 32. § (2) bek. Szvt. R. 42/B. § (2) bek. Iszt. R. 9. §• 82 Szvt. 30 § (1) bek Iszt. 6. § (3) bek 83 Szvt. 30 § (2) bek. Pl. nőbizottság tagjait. 8/1 Iszt. R. 7 § (1) bek. j árulásra, ha a megbízatás visszahívással, vagy elmozdítással szűnt meg,85 vagy az áthelyezést a tisztségviselő igazolható módon maga kéri, vagy írásbeli egyetértésével hajtják végre.86 A tisztségviselők foglalkoztatását a szövetkezet önkormányzatának folyamatos működése, a választott testületi szervek zavartalan munkájának biztosítása érdekében szüneteltetni nem lehet.87 62. A szövetkezet — a törvényben és más jogszabályban meghatározott eseteken túl — a következő összeférhetetlenségi eseteket állapítja meg: *.88 IV. KÉPVISELET89 63. A szövetkezetet az elnök, akadályoztatása esetében az elnökhelyettes képviseli. Más tag vagy alkalmazott — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a szövetkezet képviseletében csak írásbeli meghatalmazás alapján járhat el. Ilyen meghatalmazást az elnök (elnökhelyettes) adhat, írásbeli kötelezettséget az elnök, vagy két képviseletre jogosult személy együttesen vállalhat. A szövetkezet bankszámlájáról való rendelkezéshez, továbbá hitelszerződés kötéséhez két jogosult személy együttes aláírása szükséges. V. A SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA ÉS SZÁMADÁSAI 64. A szövetkezet tervek alapján gazdálkodik, amelyeket — a népgazdasági terv célkitűzéseinek figyelembevételével — a közgyűlés hagy jóvá.90 A vezetőség köteles évenként december 31-i forduló nappal mérleget és eredménykimutatást készíteni.1'1 A mérleget és eredménykimutatást — a felügyelő bizottság véleményezése után — a közgyűlés hagyja jóvá.92 65. A szövetkezetben az eredmény felhasználásának főbb elvei a következők:93 85 Iszt. R. 8. § 86 Irányelvek 1. pont. 87 Irányelvek 16 pont. 88 Csak a jogszabályokban nem szabályozott összeférhetetlenségi helyzetekről kell itt rendelkezni. Összeférhetetlenséget kell megállapítani minden olyan esetre, amely visszaélésre, szabálytalanságra vagy akár nem kívánatos érdekeltségre vezethet. Irányelvek 10 pont 83 Szvt 42. § 90 Szvt. 38 § (1) bek. 91 Szvt 39 § 92 Iszt. 5. § (1) bek. b) pont. Szvt. R 13 § e) pont 91 Szvt 14. § (1) bek. e) pont.