Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 36. szám

916 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám a) A működési körzetben területileg szervezett, mégpedig döntően egy tanácsi körzigazgatási egység (nagyközségi tanács, önálló községi tanács, közös községi tanács) hatókörének megfelelő elrendeződéssel. b) A szövetkezet székhelyén — ahol a tevékenység kiterjedtebb, és ahol szakosodott jelentős egységek működnek, és differenciált tevékenység folyik — szakmailag szervezett, mert ezáltal biztosítható a megfelelő hozzáértés a végrehajtás fázisaiban is. A hálózatirányítás szervezeti egységei az ügyvezetöségek. amelynek vezetője az ügyvezető. Ez az elnevezés fedi a tevékenység operatív jellegét. A munkakörnek megfelelő rangot és elismerést biztosít. Alkalmas a kellő szintű partneri kapcsolatok kialakítására, a szövetkezet képviseletére meghatározott ügyekben. Besorolásuk termelésés forgalomirányító munkakör. Egyes jelentősebb volumenű tevékenységet magában foglaló területi, illetve szakmai ügyvezetőségeknél, ahol a szövetkezeti tevékenység volumene, kiterjedtsége és összetétele azt indokolja, az ügyvezető munkáját néhány (1—3 fő) munkatárs segítheti. Az ügyvezetösegek nem önelszámoló egységek. Érdekeltségük a szövetkezetek céljainak helyi teljesítéséhez, az áruforgalom, az ellátás színvonalához, valamint az általuk ténylegcsen befolyásolható gazdálkodási jellegű feladatok teljesítéséhe/, fűzhető. Döntően operatív funkcióik vannak, tevékenységük a központi irányítás által meghatározott feladatok végrehajtására1 koncentrálódik. Hatáskörük tehát szűkebb, mint például a korábban működő ..gazdasági alapegységeké". A szövetkezet belső szabályzataiban szükséges rendezni azokat a kapcsolatokat, amelyek a területi és szakmai ügyvezetösegek működését egymással, a testületekkel, valamint a szövetkezeli központi irányítás mas szervezeti egységeivel való kapcsolataikat érintik. Alapelv, hogy: — az ügyeveztóségek irányítása, feladataik meghatározása és beszámoltatásuk a Kereskedelmi Főosztály hálózatirányítási osztályán történik: — az ügyvezetőségek feladatai döntő részben a bolti kiskereskedelemnek es vendéglátásnak a szervezésere. helyi vezetésére irányulnak. Megfelelő koordináció mellett természetesen feladatokat láthatnak el a termeltetés, felvásárlás, feldolgozás egyébkent szakmailag irányított területeinek helyi ügyeiben; — a helyi kapcsolattartás, a terület munkájáról való tájékozódás es tájékoztatás, az operatív napi ügyek intézése terén teljes hatáskörrel rendelkezzt n<jk. Bizonyos bonyolultabb szakkérdésekben (például melegkonyhás vendéglátóipari egységek üzemeltetésének szakmai kérdései, jelentősebb ipari üzemek ügyei stb.) a végrehajtás megszervezésében is a szakmai ügyvezetőkkel, illetve a központi apparátus illetékes szakértőivel együtt járnak el. A hálózatirányítást a kereskedelmi főosztály szervezetében egységes hálózatirányítási osztályként célszerű elhelyezni. A központi irányítás és a hálózatirányítás általános modellje az áfész-ek túlnyomó többségénél — a helyi viszonyoknak- megfelelő adaptációval, de nem minőségi jelentőségű módosításokkal — alkalmazható. Számításba kell venni ugyanakkor bizonyos speciális helyzeteket, eltérő környezetben működő áfész-eket is, ahol a szervezet és az irányítási rendszer csak lényeges módosításokkal érvényesíthető. Ilyen esetek különösen a következők: — Az áfész továbbra is működési körzet nélkül csupán egy (általában jelentősebb) településen működik. A központi irányítás szervezete ebben az esetben szakmai, elvek szerint építhető fel. — Azok az áfész-ek, ahol a székhely jelentős nagyságú alföldi település (város, nagyközség), és kiterjedt tanyavilága van. E szövetkezeteknél célszerűnek mutatkozik a tanyai kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szövetkezeti tevékenység gondozására operatív irányítására rendelt ügyvezetőség működtetése. — Azoknál a szövetkezeteknél, ahol jelentős — nem élelmiszeripar jellegű — ipari termelés, építőipari tevékenység és szolgáltatás folyik, amely eseteriként eléri vagy meghaladja az évi 25—30 millió Ft-ot — javasolható az ipari, szolgáltató és építőipari termelés kiemelt tevékenységként való kezelése és annak irányítására önálló szervezeti egység (osztály, főosztály) létrehozása. — Különleges elbírálást igényelnek azok a megyeszékhelyi szövetkezetek, amelyek szervezetében a szövetkezet saját feladatain túlmenő funkciók is szerepelnek (kishatármenti áruforgalom szervezése, közös áruház üzemeltetése, közös beszerzési tevékenység elvégzése társszövetkezeteknek stb.). Ezeknél indokolt megteremteni azokat a belső irányítási feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a szövetkezet által kifelé — más szövetkezetek irányában — végzett tevékenység irányítása, az ezekkel való folyamatos kapcsolatok rendezése és az elszámolás megnyugtató legyen. — Az egészen kis szövetkezeteknél csak igen kis létszámú igazgatási szervezet ferintartására van lehetőség. Ezeknél a hálózati egységek területi vagy szakmai szempontok szerinti tagolására, ügyvezetőségek létrehozására nincs általában mód. E szövetkezteknél a szervezési jellegű fő feladatok munkahelyi és üzemi (hálózati egység) szinten jelentkeznek. A felsorolt sajátos szervezeti és kapcsolati kérdésekre a gyakorlati szervezési munkában külön figyelmet kell fordítani.