Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 36. szám

912 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám — Fokozatosan bővül az ÁFÉSZ-ek gazdaság1 együttműködése egymással és más gazdasági -szer vezetekkel. Egyre több kooperációban, helyi lát sulásban, illetve közös vállalatban vesznek részi A tevékenység és a hálózati struktúra fejlődési irányzatait, a kedvező tendenciák erősítéséi igen fontos figyelembe venni a szervezeti megoldások kialakításánál. Azzal helyes számolni, hogy: —- a településhálózat és a külkereskedelmi hálózat fokozatosan a koncentráció irányában fejlődik. Mindemellett tartósan fennmaradnak az egészen kis települések és az ezeken működő kis üzletek, vendéglátóhelyek. Igen fontos ezek irányításáról, fejlődő szintű működtetéséről szervezetten gondoskodni. Arra kell törekedni, hogy e kis üzletek az elavult, korszerűtlen kereskedelmi tevékenységet ne konzerválják, hanem lehetséges fejlődésük és zavartalan működésük folyamatosan biztosítva legyen; — tovább növekszik a koncentrált települések és az itt működő nagy alapterületű egységek szerepe az ellátásban. Szükséges ezeknek az egységeknek (áruházaknak, nagy szaküzleteknek, más nagy objektumoknak) szövetkezeten belüli integrációs szerepét növelni. A szervezet és a belső érdekeltségi viszonyok fejlesztésével is erőteljesebb hatást kell biztosítani a vonzásközpont és a körzetébe tartozó települések áruellátási együttműködésének szélesítésére, az üzletprofilok korszerűsítésére; » , — a szövetkezeten belüli vertikumok szélesítése indokolt. Irányításukhoz, szervezett működésükhöz a belső feltételeket mindenekelőtt a termeltetés, termékfelvásárlás, — feldolgozás és elsődleges értékesítés lehetséges szervezeti összekapcsolása útján meg kell teremteni. b) Az OFT 1974. júniusi irányelveinek megvalósulása Az Országos Tanács irányelvei alapján sokol-' dalú intézkedések kerültek megvalósításra a szövetkezetek teljesítőképességének növelésére, az indokolatlan differenciáltság megszüntetésére és ennek keretében jelentős számú ÁFÉSZ egyesült. Ez a folyamat a szövetkezetek helyzetében, működési környezetében strukturális változásokat eredményezett. Az egyesülések döntően megfelelő, olyan szervezeti és javuló személyi feltételeket teremtettek, amelyek mellett a soronlevő középtávú tervidőszak gazdasági feladatai, s a VIII. kongresszus határozatai a szövetkezeti munka fejlesztésére megvalósíthatók. A jövő szempontjából helyes azzal számolni, hogy: ^— fontos érdekek fűződnek a következő időszakban a stabilizáláshoz, ezért döntő feladat a megteremtődött szervezeti feltételek alapján a munka tartalmi gazdagítása, a nagyobb szövetkezetekben magasabb minőségi színvonal elérése-""és a hatékonyság erőteljes javítása: — a szövetkezetek többségének vállalati méretei ma már elérik, vagy közelítik a közepes vállalati nagyságrendéi. Ezért fokozottan szükség van a vezetés rendszerének, struktúrájának korszerűsítésére, a munkamegosztás ésszerű kialakítására. c) A szövetkezeink kapcsolatrendszerének változása A társadalmi és közigazgatási kapcsolatok területén a szövetkezetek működési körzete kiterjedésének és a közigazgatási reform előrehaladásának együttes hatása érvényesül. Ez minőségileg új kapcsolatokat hozott létre a szövetkezetek és a tanácsok között, ámely érinti a szövetkezetekre vonatkozó igazgatási, részben az anyagi-pénzügyi kérdéseket és a társadalmi kapcsolatok széles rendszerét. A tanácsi közigazgatási körzetek és a szövetkezeti működési körzetek változatos formában —> jellemző módon azonban magasabb szinten —• kapcsolódnak egymáshoz. A jövő szempontjából azzal kell számolni, hogy — a tanácsi rendszer korszerűsítése folyamatosan előrehalad; a helyi (városi, nagyközségi, községi) tanácsok hatásköre tovább fejlődik; a szövetkezeli önkormányzat, a belső irányítás és szervezet korszerűsítésénél fontos feladat a tanácsokkal való szervezett, tervszerű kapcsolatok biztosítása és fejlesztése; —• kiemelten fontos — az egyes települések nagyságára való tekintet nélkül — az egyes településeken a szövetkezeti élet fejlesztése, az ottlevő társadalmi szervezetekkel (párt, Hazafias Népfront stb. szerveivel) a megfelelő kapcsolatok biztosítása. A szövetkezetek gazdasági partneri kapcsolataiban is lényegi változások következtek be az utóbbi években. A szövetkezetek több szakosodott gazdasági szervezettel tartanak kapcsolatot. A gazdasági partnerek szervezete is koncentrálódott. Országos, illetve tájegységi vállalatok alakultak ki. A helyi gazdasági partnerek körében is végbement egy szervezeti centralizáció (tsz-ek, állami gazdaságok, ipari szövetkezetek tanácsi vállalatok). A gazdasági kapcsolatok szervezésében és alapvető rendszerében az elért fejlődés különösen a jövő követelményei szempontjából még nem kielégítő. Az ÁFÉSZ-ekben alkalmazott működési és szervezeti rendszer döntően hagyományos mód-