Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 911 7. Óvónőképző intézetekben a) kollokviumok, beszámolók. . záróvizsgák (alapvizsgák) díja b) szigorlatok díja c) ÁVB-elnök díja d) AVB-tag díja, ha a tantárgy kérdezője e) ÁVB-tag díja Ft 15 20 30 25 20 Az 5—7. ponthoz: A beszámolásért vizsgadíj csak abban az esetben fizethető, ha a tanterv-az adott tantárgyból meghatározott időpontbarf~történő beszámolást (számonkérést) ír elő. C) Különleges díjak 8. Diplomaterv (szakdolgozat) konzulensi dija hallgatónként a) egyetemeken és egyetemi jellegű főiskolákon 250—500 b) főikolákon 150—400 c) óvónőképző intézetekben 120—300 9. Diplomaterv (szakdolgozat) bírálati díja dolgozatonként a) egyetemeken és egyetemi jellegű főikolákon 100—400 b) főiskolákon 80—300 c) óvónőképző intézetekben 80—200 A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének irányelve A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének irányelvei a szövetkezeti belső mechanizmus korszerűsítésének, a hálózat irányításának és a szövetkezeti önkormányzat működésének szervezeti kapcsolatai továbbfejlesztésére I. Az Országos Tanács Elnöksége a VIII. Kongresszus határozatainak megfelelően és munkaterve szerint sokoldalúan megvizsgálta a fogyasztási szövetkezeteknél folyó munka- és üzemszervezés, ezen belül a vállalatszervezés terén végzett tevékenységet, továbbá az önkormányzat erősítésében, valamint az önálló gazdálkodásuk fejlesztésében és hatékonyságuk növelésében elért eredményeket. A fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa a szövetkezetek működésének és fejlődésének középpontjába állította a szocialista vonások erősítését, ennek keretében a fokozott tervszerűség elérését, a gazdasági hatékonyság javítását, továbbá ezekkel szoros összefüggésben a helyi viszonyok továbbfejlesztését, a belső irányítási rendszer és a szervezet korszerűsítését. A ^szövetkezetek azon igénye, hogy szervezetük és működésük továbbfejlesztéséhez egységes irányítást, koncepciót és folyamatos módszertani és gyakorlati szervezési segítséget kapjanak, időszerűvé vált. A feladat megoldásához támaszkodni kell az eddig végzett szervezői munkára, a szövetkezetek számottevő részében a vállalati szervezésben, általában a munkaszervezésben elért eredményekre és hasznosítható tapasztalatokra. Szükséges, hogy ehhez a dolgozók, a szövetkezetekben tevékenykedő szakszervezeti szervek megfelelő segítséget nyújtsanak. Szükséges körültekintően mérlegelni a mai viszonyokat a szövetkezetekben, valamint a velük kapcsolatban álló szervezetekben, és a működési környezetben bekövetkezett jelentős változásokat és fejlődési tendenciákat, melyek a következők: a) A szövetkezetek tevékenységének struktúrája Az utóbbi években jelentős méretű és összességében pozitív irányú fejlődés ment végbe a tevékenység összetételében, amely többségében követte a társadalmi igényeket. — Egyértelműen meghatározó tevékenység valamennyi szövetkezetben a lakosság ellátása, a bolti kiskereskedelem és a vendéglátás. Dinamikusan, de jelentős különbségeket mutatva fejlődik ugyanakkor az általános jelleg; és ennek keretében a mezőgazdasági termékfelvásárlás, az élelmiszerfeldolgozás, a helyi ellátás és a különböző szolgáltatások. A szövetkezetek egy részében kialakulóban vannak bizonyos belső vertikumok is, melyek további erősítése kívánatos mind a belső szervezettség, mind a hatékonyság szempontjából. — Jelentősen előrehalad a tevékenység ' és a hálózat belső koncentrációja. Az áruellátás szervezésében — mindenekelőtt az iparcikk áruellátásban — egyre nagyobb szerephez jutnak a kiemelt központ jellegű települések. A szövetkezeti iparcikk áruforgalom 45%-a már ma is a 134 kiemelt településen bonyolódik le. Egyre több nagy alapterületű, jelentős objektum működik, amelyekben koncentrálódik a szövetkezeti eszközállomány számottevő része. E nagy egységek szakmai, szellemi feltételeit adják a belső integráció kiépítésének és fejlesztésének.