Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 36. szám

36 szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 891 1. A bérrendezésnél, valamint a továbbiakban a kötelező és a soron kívüli béremelésnél — a bérszámfejtés egyszerűsítése érdekében — a személyi alapbéreket és pótlékokat úgy kell meghatározni, hogy azok 100 vagy 50 forintra kerekített összegben végződjenek. 2. Az évenkénti bérfejlesztés mértékét az éves költségvetés összeállítására vonatkozó utasítás állapítja meg. Az éves bérfejlesztés általában nagyobb béremelési lehetőséget biztosít, mint az átlagos kötelező béremelés összege, de ebből kell a jövőben is fedezni a munkaviszonyban töltött idő szerint más kulcsszámba sorolandók (magasabb bércsoportba lépők) béremelését, ha a személyi alapbérük az új bértétel alsó határát nem éri el. Éppen ezért a rendelkezésre álló béralap felhasználását (kötelező béremelés, bérfejlesztés) gondosan meg kell tervezni. A most végrehajtott bérintézkedés során a R. I. és IV. számú mellékletében meghatározott kulcsszám szerinti bértételek alsó határát a differenciált béremeléssel sem éri el minden oktatásügyi dolgozó Ezért figyelemmel a R. 27. §-ának (2) bekezdéseben foglaltakra a kulcsszám szerinti személyi alapbérek alsó határának elérését az intézmények 1978. és 1979. évi bérfejlesztési keretéből, illet' leg a munkaerőgazdálkodás során felszabaduló vagy a tartalékból rendezésre bocsátott béralapból kell biztosítani. 1979. március 31-ét követően egyetlen oktatásügyi dolgozó sem lehet a kulcsszám szerinti személyi alapbérének alsó bérhatára alatt. 3. A bérrendelet hatályba lépését követően alkalmazott duigozó munkaköri besorolását és alapbérét a R. I—IV. számú mellékleteiben közölt bértételek alapulvételével úgy kell meghatározni, hogy a dolgozó személyi alapbére és bérpótléka a munkakörre érvényes kulcsszám szerinti bértétel alsó határát elérje. 4. Az óvodák és az iskolák vagy más intézmények közös konyhai dolgozóinak kötelező személyi alapbéremelését annak figyelembevételével kell végrehajtani, hogy részesültek-e az elmúlt évben béremelésben, vagy sem. Azok az alkalmazottak, akik 1976-ban az óvodai dolgozók bérrendezése alkalmával béremelést kaptak, most csak 100 forint kötelező alapbér emelésben részesülhetnek. Akik viszont az óvodai bérrendezés során nem kaphattak béremelést — szervezeti hovatartozandóságuktól függetlenül — az átsoroláskor 150 forint kötelező személyi alapbér emelést kapnak. 5 A szakmunkásképző iskolák pedagógus-képesítéssel nem rendelkező pedagógusainak kivételesen engedélyezett tanítói besorolását csak akkor lehet a jövőben is figyelembe venni, ha ezt a megyei (fővárosi) művelődésügyi osztály (főosztály) továbbra is engedélyezi Ezért e dolgozók átsorolása előtt a kivétel fennmaradását kérni kell. 6.. A gyakorlóiskolák pedagógusai az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusaira vonatkozó bérrendelet a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói pedig a felsőoktatási dolgozókra vonatkozó bérrendelet alapján részesülnek munkabérben. 7. A bérrendezés végrehajtásának okmányai az átsorolási jegyzőkönyv és a személyre szólóan kiállított átsorolás. A béremelésben részesült dolgozókról átsorolási jegyzőkönyvet kell kiállítani minden intézményben. Ha az intézményben több költséghely is van, akkor az egyes költséghelyeken szereplő dolgozókról külön-külön átsorolási jegyzőkönyvet kell készíteni. Több költséghely adatait összevonni nem szabad. Az átsorolási jegyzőkönyvben az alábbi rendben, a vezetőkkel kezdődően, munkaköri és kulcsszám szerinti emelkedő sorrendben kell a pedagógusok és az egyéb dolgozók adatait szerepeltetni: I. Főfoglalkozásúak II. Időszaki főfoglalkozásúak III. Részfoglalkozásúak IV. Helyettesítésre alkalmazottak A munkaköri csoportok szerint összeállított besorolási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bérrendezésben részesülő valamennyi munkajogi állományba tartozó dolgozó adatait. A jegyzőkönyvben az üres állások adatai nem szerepelhetnek. Így a jegyzőkönyv és a személyre szólóan kiállított átsorolási okmány adatainak egyeznie kell. 8. Az átsorolási jegyzőkönyv kitöltésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: Az azonosítási szám rovatba a dolgozó illetményhivatali azonosítási számát kell bejegyezni. (3. rovat) A munkaviszonyban töltött idő kezdő éveként a már eddig beszámított munkaviszonyban töltött idő kezdő évét kell feltüntetni. (4. rovat) Ar heti munkaidőt csak a részfoglalkozású dolgozók esetében kell bejegyezni, a többi dolgozónál ez a rovat üresen marad. (6. rovat.) Az átsorolási jegyzőkönyv 7. rovatában a dolgozó régi, a 12. rovatában az új kulcsszáma szerepel. Míg a 8—11. rovatok a dolgozó átsorolás előtti, a 13—15. rovatok az átsorolás utáni béradatokat tartalmazzák. A 16. rovatban a régi és az új bérek közötti különbség szerepel. A 17—19. hasábok mutatják a béremelés forrását, tehát azt, hogy a dolgozó a bérrendezési keret, vagy más forrás terhére részesült béremelésben. A 16. rovat adatait egyértelműen úgy kell szétbontani, hogy kitűnjék hány forint béremelést kapott a dolgozó a béremelés terhére, hány forintot egyéb forrásból. A 18. rovatban csak a helyettesítésre alkalmazott dolgozók béremelése szerepelhet, mely eszmei emelésnek minősül, mivel a távollevők bérmegtakarítása terhére emelkedhet a bérük. A helyettesítésre alkalmazottak a bérrendezési keret-