Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 36. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám Az osztályfőnöki pótlékra már a R. hatályba iepése előtt is jogosult pedagógusok az új tanévtől, vagyis 1977. szeptember 1-től kapott osztályfőnöki megbízása alapján járó osztályfőnöki pótlékát nem a bérrendezési keret, hanem az intézmény eddig jóváhagyott béralapja terhére szabad megállapítani. 4. Az iskolai (óvodai) gyermekvédelmi felelősök i észére bevezetett új pótlékot a rendelet első alkalommal történő végrehajtása alkalmával 100— 300 forintos pótlék-határok között differenciáltan kell megállapítani. A differenciálásnál az intézmény nagyságát, illetőleg az ebből adódó feladatokat kell figyelembe venni. Az átsorolás végrehajtását követően az új pótlék, — a jogszabályban meghatározott bértételek között — tovább differenciálható. 5. A területi pótlék összegének az új felső pótlékhatár figyelembevételével történő emelésére a bérrendezés végrehajtása után kerülhet sor. A magasabb pótlék megállapítását — a rendelkezésre álló béralap terhére — fokozatosan kell végrehajtani. Ezt megelőzően — a fentiekkel összhangban — minden megyében — 1977. december 31-ig — módosítani kell a területi pótlék megállapítására vonatkozó helyi szabályokat. 6. Az újonnan bevezetésre kerülő „Különleges munkahelyi pótlék" fizetésének — a szakszervezettel egyetértésben történő — megyei (fővárosi) szabályozására, valamint e pótlék első ízben történő megállapítására — a rendelkezésre álló béralap terhére — a bérrendezést követően — 1977. december 31-ig — kerülhet sor. 7. A letelepedési segélyt nem" a bérrendezésre fordítható keretből, hanem a költségvetési megtakarításból vagy a tanácsok e célra rendelkezésre bocsátott összegeiből lehet biztosítani. 8. A Fővárosi Pedagógiai Intézet, valamint a megyei továbbképző intézetek (kabinetek) vezetőinek és vezetőhelyetteseinek személyi alapbérét és vezetői pótlékát a jelenlegi alapbérük és a bérrendezés során rendelkezésre bocsátott egy főre eső béremelési keret együttes figyelembevételével kell megállapítani. 9. A gyógypedagógiai és nemzetiségi százalékos pótlék helyett bevezetésre került alsó-felső bérhatáros pótlék összegét az eddig fizetett pótlék alapján kell meghatározni. Ez esetben a korábbi pótlék alapbéresítésére és új pótlék megállapítására nem kerülhet sor. 10. A megszüntetésre került szakmai (mérnöki, orvosi) pótlékot és a továbbképzési felügyelői pótlékot alapbéresíteni kell. Az így számított törzsfizetésen felül kell e pótlékra korábban jogosult dolgozók béremelését biztosítani, új személyi alapbérüket megállapítani. 11. A vezetői és a működési pótlékokat — az alsó és felső pótlékhatárok között differenciálással — a vezetői vagy más feladat figyelembevételével, a személyi alapbér emelésétől függetlenül kell megállapítani. A pótlékok alsó- és felső bérhatárok közötti differenciálása azt jelenti, hog\ egyes pedagógusok továbbra is változatlan őszszeggel, mások kisebb vagy nagyobb mértékben felemelten kaphatják a vezetői vagy a működési pótlékukat. A megállapított új pótlek összege azonban az eddig fizetett pótlékoknál kevesebb nem lehet. A megszűnő pótlékok beépülnek a személyi alapbérbe. C) A bérmegállapítás módszere A fenti elvek alkalmazása során messzemenően érvényesíteni kell a demokratizmus követelményeit. Ezért a végzett munka mérlegelését, a bérek megállapításánál testületen belüli nyíltságát, a differenciálás igazságosságát és ösztönző voltát, mind a mostani átsorolásnál, mind a jövőbeni bérmegállapításoknál, bérfejlesztésnél biztosítani kell. 1. Az intézmény igazgatója, vezetője a bérrendelet és utasítások, valamint az ezeket kiegészítő rendelkezések, útmutatások és az intézmény számára meghatározott keret figyelembevételével — a tájékoztatóban ismertetett elvek alapján — az intézményi szakszervezeti bizottsággal (bizalmival) egyetértésben alakítsa ki bér javaslatait. A javaslat kidolgozásában igényelje az intézmény pártszervezetének segítségét, támaszkodjék a közvetlen munkatársai, a nevelőtestület véleményére. Az intézményi javaslatok elkészítésénél vegye figyelembe a felügyelet, a szakfelügyelők értékelő véleményét is. 2. Az átsoroláskor először az intézmény vezetőjének bérét kell felemelni. Az intézmény igazgatója, vezetője saját átsorolására nem tesz javaslatot, őt a munkáltatója — az igazgatók számára biztosított egy főre jutó béremelési keret felhasználásával — az intézményi szakszervezeti bizottsággal, (bizalmival) egyetértésbeír — sorolja be a pedagógusokra vonatkozó általános elvek figyelembevételével. 3. A szakfelügyelők átsorolását és személyi alapbéremelését intézményi szinten a munkáltatói jogkört gyakorló vezető hajtja végre. Pótlékuk felemelése azonban csak a szakfelügyelői feladattal őket megbízó művelődésügyi szakigazgatási szervek javaslata alapján történhet. 4. Az intézmény igazgatója, vezetője a besorolási javaslatot a tantestülettel a tanév elején tartandó értekezleten ismerteti és a személyre szóló javaslatokat megindokolja Ezt követően — a munkáltatói jogkört gyakorló vezető — az intézményi szakszervezeti bizottsággal (bizalmival) egyetértésben dönt a személyi alapbérek és pótlékok megállapításáról. Ennek alapján elkészíti a bérrendezés okmánvait és azokat eljuttatja az illetményszámfejtő szervekhez. D) A bérmegállapítás, az átsorolás véqrehajtása A munkajogi állományban levő oktatásügyi dolgozók átsorolását az alábbiak figvelembevételével kell végrehajtani.