Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 889 5. Egyszerűbb lett a pótlékrendszer. A jogcímek fenntartása mellett a pótléktételek összevonására és alsó-felső bérhatárainak némi módosítására került sor. Osztályfőnöki pótlékban részesülnek ezentúl az általános iskola alsó tagozatában, a gyógypedagógiai iskolákban, a dolgozók iskoláiban, valamint a zeneművészeti és egyéb művészeti szakközépiskolákban, továbbá a. zeneiskolákban működő és osztályvezetői-osztályfőnöki (tanszakvezetői) feladatot ténylegesen ellátó pedagógusok. A nehezebb munkafeltételek között dolgozó pedagósuk nagyobb anyagi megbecsülését szolgálja az új „Különleges munkahelyi pótlék/' Az intézményi gyermekvédelmi munka anyagi elismerését szolgálja az „Iskolai (óvodai) gyermekvédelmi felelősök" új pótléka. Magasabb lett a területi pótlék és a letelepedési segély összege. A korábbi két — a gyógypedagógiai és a nemzetiségi — százalékos pótlék helyett alsó-felső bérhatáros pótlék került bevezetésre. A szakmai (mérnöki, orvosi) pótlék és a továbbképzési felügyelői pótlék megszüntetésével egyidejűleg sor kerül azok alapbéresítésére. Felemelt díjazásban részesülnek a vasárnapi ügyeletet tartó pedagógusok és az éjszakai ügyeletet végző kollégiumi nevelők is. 6. Az eddigi óradíjrendszer fenntartása mellett megtörtént az óradíjak korlátainak feloldása. 3550 forintos személyi alapbér határig minden pedagógus a személyi alapbére és kötelező óraszáma függvényében részesül túlmunkadíjban. A tanítók, a gyakorlati foglalkozást tanító pedagógusok — jelentősen felemelt óradíjtételek mellett — a továbbiakban a „B" kategória szerinti óradíjban részesülnek. A külső óraadók — összhangban a többi padagógus túlmunkadíjazásával — új emelt összegű alsó-felső határos óradíjban részesülnek. 7. Módosult a feladatkör megváltozásával kapcsolatos beosztás, illetőleg eddigi minősítésének módja. Ezentúl a feladatváltozások és az ezzel együttjáró pótlékmegállapítás, illetve megszüntetés egy részét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető egyoldalúan — a pedagógus hozzájárulása nélkül is — végrehajthatja. Továbbra is munkaszerződés módosításnak kell tekinteni általában a vezetői feladatra történő beosztást, illetve annak megszüntetését, valamint az iskolából a bentlakásos intézménybe, vagy ez utóbbiból az iskolába történő beosztást, melyekhez a pedagógus hozzájárulása szükséges. Ugyancsak szükséges a pedagógus hozzájárulása olyan feladatra történő beosztáshoz, amelyhez a pedagógusnak nincs meg a megfelelő képesítése. Mindezek az intézkedések jelentősen hozzájárulnak az oktatásügyi dolgozók anyagi megbecsülésének növeléséhez. A? új bérrendszer az eddigieknél nagyobb lehetőséget /ívújt arra, hogy a munkabért — a? egyéni mérlegelés alapján — a végzptt munka mennyisége és minősége szerint differenciáltan állapítsák meg. Ez az átsorolást végzők felelős döntését igényli. II. A munkabér megállapítása, a bérrendezés végrehajtása A bérrendezés alkalmával valamennyi munkajogi állományban levő pedagógust és egyéb dolgozót béremelésben kell részesíteni, és az alábbiak figyelembevételével át kell sorolni: A) A személyi alapbér megállapításának, altalános elvei 1. A bérrendelet, illetőleg az utasítás alapján történő átsorolás alkalmával az oktatásügyi dolgozók személyi alapbérét differenciáltan kell felemelni. Ennek mértéke az utasítás 3. §-aban meghatározott kötelező hányadnál kevesebb nem lehet. 2. A- pedagógusok személyi alapbérének megállapításánál a differenciálás legfőbb mércéje az intézményben végzett oktató-nevelő munkának kell lennie. Az egyéb munkakört betöllö oktatásügyi dolgozóknál a képzettség és a végzett munka arányában kell differenciálni. A személyi alapbérek differenciált megállapításánál nem egy-egy részfeladatot vagy az átmenetileg végzett munkát, hanem a pedagógusok és az egyéb oktatásügyi dolgozók tevékenységét összességükben kell értékelni. 3. A 3166. kulcsszámú munkakörbe sorolt gépkocsivezetők — mivel munkabérük megállapítása nem az oktatásügyi dolgozókra vonatkozó bérrendelet alapján történik — a bérrendezési keretből nem részesülhetnek béremelésben. B) A pótlékok megállapításának elvei 1. A bérrendszeren belül a* pótlékok önmagukban is differenciálnak. A pótlékok alsó és felső határos bértételei pedig további lehetőséget adnak a megkülönböztetésre, a mennyiségi és minőségi munka nagyobb arányú anyagi elismerésére. Erre a célra a bérrendezési keretnek a kötelező béremelési összegen felüli hányada használható fel. A pótlékok emelése elsősorban a pótlék-tételek alsó határának elérését szolgálja. 2. A vezetői munka anyagi megbecsülését elsődlegesen a pótlékok differenciálásával kell kifejezésre juttatni, figyelembe véve az általuk irányított intézmények nagyságát, működésük körülményeit és vezetői tevékenységüket. 3. A működési pótlékok közül az osztályfőnöki pótlékot azok részére, akik a R. hatályba lépését követően lesznek erre jogosultak, az átsorolás alkalmával 100 forint összegben kell megállapítani. Az átsorolást követően azonban — egyéni mérlegelés alapján, a rendelkezésre álló mindenkori béralap terhére — tovább emelhető e munkakörökben is az osztályfőnöki pótlék.