Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 36. szám

888 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám mú együttes utasítás 1. számú melléklete alapján, a pedagógus személyi alapbérének megfelelően a B sorban foglaltak szerint kell megállapítani." 5. A bértájékoztató 89. -pontja az alábbiakkal egészül ki: „Az óradíj-kimutatásokat az illetményhivatalnak (az illetményszámfejtő szervnek) kell megküldeni.-' 6. A bértájékoztató az alábbi 93. ponttal egészül ki: ,,(Az Ut. VI. számú mellékletének 6. pontjához) 93. A kisegítő iskola egész napos tanítási rendű osztályában dolgozó két pedagógus heti kötelező óraszámát az Ut. 76 §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani. Ha tehát a pedagógus heti tanítási óráinak a 20-hoz viszonyított aránya magasabb, mint a heti napközi otthoni foglalkozási óráinak a 25-höz viszonyított aránya, akkor a heti kötelező óraszámát 20 órában, ellenkező esetben 25 órában kell megállapítani." 7. A bértájékoztató az alábbi 99. ponttal egészül ki: .,99. Az Ut. hatálya az egészségügyi szakiskolák pedagógusaira is kiterjed." 8. Ez a tájékoztató 1977. szeptember 1-én lép hatályba. Dr. Garamvölgyi Károly s. k., oktatási miniszterhelyettes 50.717/1977. OM számú Tájékoztató az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és egyéb dolgozói bérrendszerének szerkezeti-tartalmi változásairól, valamint a bérrendezés végrehajtásához I. A bérrendszer szerkezeti-tartalmi változásai A/. 1977. szeptember 1-i hatályú bérrendezéssel egyidőben a bélrendszer korszerűsítésére és továbbfejlesztéseié is sor került. Az ezzel összefüggő legfontosabb változások a következők: 1. Az alsó es középfokú oktatási intézmények pedagógusainak, valamint a gazdasági, műszaki vezetőinek és ügyintézőinek, ügyviteli és fizikai dolgozóinak bérezésére vonatkozó szabályait azonos miniszteri rendelet tartaimazza. A továbbiakban is külön miniszteri utasítás szabályozza a pedagógusok óradíját, valamint munkaidejét, helyettesítését es túlmunkáját. Mindezeket a végrehajtást elősegítő bértájékoztatók egészítik ki. 2. A bérrendszer továbbra is a legfontosabb három alapelvre: a végzett munka anyagi elismerésére, a képesítésre és a munkaviszonyban töltött időre épül. A végzett munka egy részről a jelentősen emelt alsó és felső bérhatárok közötti besorolásban, más részről a mennyiségi és minőségi többletfeladat anyagi elismerését szolgáló pótlékrendszerben jut kifejezésre. A képesítési elv alapján történt az egyes munkakörök meghatározása az eddigieknél egymáshoz jobban közelítve a kezdő béreket, ugyanakkor kifejezésre juttatva a magasabb végzettség anyagi elismerését. A munkaviszonyban töltött idő az alapja az egyes munkaköri kulcsszámokhoz kapcsolódó bértétel alapján történő munkabér megállapításának. A továbbiakban is biztosított a háromévenkénti kötelező (automatikus) béremelés, melynek mértéke munkakörtől függően 100—350 forintra emelkedett. Lényeges változás, hogy a háromévenkénti kötelező béremelés az egyes kulcsszámok munkaköri bértételeinek felső határa felett is jár a dolgozóknak. Az ilyen címen kapott béremelés nem minősül személyi fizetésnek. 3. Az új munkaköri bértételek megközelítik a vállalatok hasonló munkakörben, azonos képesítéssel foglalkoztatott dolgozóinak bérbatárait. A korábbi „törzsfizetés" helyett ezentúl a „személyi alapbér" elnevezést kell alkalmazni. 4. Módosult a kulcsszámrendszer. Minden egyes munkakörhöz — a munkaviszonyban töltött időtől függően — öt kulcsszám tartozik. A munkaköri bértáblázat külön vezetői kulcsszámokat határoz meg. A három eddigi bércsoport helyett tehát 5 (öt) bércsoport került bevezetésre. Az. egyes munkaköri kulcsszámok a gyakorlottságot, a munkaviszonyban töltött időt — az évek számához igazodóan — magasabb bértételekben fejezik ki és számjelekkel jelzik a bértáblázatokban. Az évhatárok az előző bérutasításhoz viszonyítva az alábbiak szerint módosulnak: a 0—3 éves kulcsszámba (bércsoportba) azokat a dolgozókat kell besorolni, akiknek munkaviszonyban eltöltött ideje nem éri el a betöltött három évet; a 3—8 éves kulcsszámba azokat a dolgozókat kell besorolni, akiknek a munkaviszonyban töltött ideje a három betöltött évnél több, de nem haladja meg a betöltött nyolc évet. A továbbiak értelmezése a fentiekkel azonos. Fentiektől eltérő az ügyviteli dolgozók bércsoport rendszere, amelyben a kulcsszámok ötévenként változnak. A bércsoportba sorolást besorolási táblázatok segítik. A bércsoportba sorolásnál a kezdő évet továbbra is egész évnek kell tekinteni.