Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 24. szám

530 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló 32/1958. (K. É. 10.) BkM számú és a panaszkönyvről szóló ~144/1959. (KÉ. 44.) Bk M számú utasítás hatályát veszti. (2) A korábban rendszeresített panaszkönyvek 1978. év március hó 31. napjáig felhasználhatók. Dr. Sághy Vilmos s. k., belkereskedelmi miniszter A belkereskedelmi miniszter 12/1977. (V. 22.) Bk M számú rendelete az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásáról Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény (a továbbiakban: ÉT) végrehajtására kiadott 1022/ 1976. (VII. 11.) Mt. h. számú határozat 14. pontjában foglalt felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével egyetértésben — a következőket rendelem: Bevezető rendelkezések (Az ÉT 2. §-ához) 1- § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden vendéglátó és élelmiszerűcereskedelmi tevékenységet folytató, valamint saját kezelésű étkezőhelyen munkahelyi, intézményi ellátást nyújtó állami, szövetkezeti vállalatra, szövetkezetre, ezek gazdasági társulásaira, intézetre, intézményre, társadalmi szervre, magánkereskedőre és kisiparosra (a továbbiakban együtt: vállalat). (2) Vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi tevékenységet csak az a vállalat folytathat, amelynek alapító határozatában, alapszabályában, működési szabályzatában, magánkereskedői igazolványában, iparigazolványában (a továbbiakban együtt: működési engedély) e tevékenységet felvették. (3) A munkahelyig intézményi ellátást nyújtó vállalat vendéglátó és élelmiszerkereskedekni tevékenység folytatására működési engedély alapján jogosult. 2. § {1) A rendelet alkalmazása szempontjából a) vendéglátóipari termék: a vendéglátás keretében előállított, illetve kiszolgált étel, ital és cukrászati készítmény; b) étel: meleg vagy hideg konyhatechnológiai eljárással készített és közvetlen fogyasztásra alkalmas termék. Az ételek főbb csoportjait az 1, számú melléklet tartalmazza; c) cukrászati készítmény: a cukrászati technológiával előállított félkész és késztermék. A cukrászati készítmények főbb csoportjait a 2. számú melléklet tartalmazza; d) ételnyersanyag: a vendéglátóipari termék előállításához szükséges mezőgazdasági, élelmiszeripari termény, illetve termék, ideértve a félkész és késztermékeket is; az ételnyersanyag a felhasználás célja szerint lehet alap- vagy járulékos (adalék) anyag; e) járulékos (adalék) anyag: a vendéglátóipari termék előállításánál színezésre, ízesítésre, zamatosításra, dúsításra, sűrítésre, derítésre, tartósításra vagy más célra szolgáló növényi, állati, ásványi illetőleg vegyi eredetű anyag; j) vendéglátó tevékenység: a vendéglátóipari termék előállítása, előkészítése (adagolás, felszolgálás stb.) és értékesítése, jellemzően a vendéglátó üzletben történő fogyasztás céljára. (2) A vendéglátó tevékenység során előállított terméket a vállalat bármelyik egységében forgalomba hozhatja, viszonteladók részére értékesítheti, illetőleg nem az üzletben történő étkezésre is eladhatja. (3) Cukrászati készítmény a sütőipari tevékenység keretében is előállítható. Rendszeres egészségügyi ellenőrzés (Az ÉT 6. §-ához) 3. § (1) Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgozók, továbbá az élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységet végző magánkereskedők, kisiparosok és e tevékenység keretében foglalkoztatott családtagjaik munkaköri (szakmai) alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatára, valamint egészségügyi könyvvel történő ellátására, a hatályos egészségügyi jogszabályok az irányadók. (2) Az egészségügyi jogszabályokban előírt orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánított személy és az, aki magát az előírt orvosi vizsgálatnak nem vetette alá, illetőleg az előírt élelmezésegészségügyi és szakmai ismeretekkel nem rendelkezik, nem foglalkoztatható olyan munkakörben, illetőleg nem végezhet olyan tevékenységet, amelyben az előírt követelményeknek nem felel meg. (3) A vállalat köteles az előírt élelmezésegészségügyi ismeretek megszerzését, valamint a kötelező orvosi vizsgálaton való részvételt ellenőrizni, és a vizsgálat eredményét figyelembe venni. (4) Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgozó munkaképtelenséggel nem járó, de fertőzést okozható megbetegedését (pl. hasmenés, gyulla-