Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 371 A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közleménye a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatbaadásáról Az 1976. évi 33. és 34. számú törvényerejű rendelet — az állami és a szövetkezeti tulajdonban álló földek magánszemélyek részére való értékesítésének egyidejű megszüntetése mellett — bevezette a tartós földhasználat intézményét. A nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti állami és termelőszövetkezeti földek mezőgazdasági termelés céljára, valamint egyes belterületen fekvő termelőszövetkezeti földek lakóházépítés céljára való tartós (legalább 50 évi) használatba adásának végrehajtásáról a 6/1977. (I. 28.) MÉM—ÉVM—PM— IM számú együttes rendelet (Vhr.) intézkedik. A jogszabályok egységes szempontok szerinti végrehajtása érdekében a földek tartós használatba adásánál a következőket szükséges figyelembe venni. I. A földek tartós használatbaadásának célja a) A nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti földek mezőgazdasági termelés céljára való tartós használatbaadásának elsődleges célja a földek maradéktalan megművelése és azokon a termelési biztonság megteremtése. A tartós használatbaadás segíti az aktív pihenés, a szabadidő célszerű felhasználására irányuló társadalmi igények kielégítését is. A tartós földhasználatra vonatkozó jogszabályok azonban nem teszik lehetővé, hogy mezőgazdasági rendeltetésű földön lakóházat és üdülőt (hétvégi házat, nyaralót) építsenek. Ez ugyanis a város, község tervszerű fejlesztésével ellentétes, megfelelő közművesítéssel el nem látható lakó- és üdülőterületek kialakulását eredményezné. b) Az említettekre tekintettel meghatározza a jogszabály [Vhr. 2. § (4) bek.] azt is, hogy mezőgazdasági termelés céljára mely földek nem adhatók tartós használatba. Nem lehet zártkertté nyilvánítani és tartós használatba adni — az erdő művelési ágú külterületi földet, a fásításokat, valamint az erdőtelepítésre kijelölt, valamint az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló egyéb területet; — az építési teleknek nem minősülő, de időlegesen mezőgazdaságilag hasznosítható belterületi földet; — az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek [25/1971. (X. 5.) ÉVM—IM számú együttes rendelet melléklete] külterületén levő földet; — az országos jelentőségű üdülőterülettel nem rendelkező városok és községek külterületének olyan részén fekvő földet, ahol a területrendezési tervek a terület más célú felhasználását irányozták elő, illetve ahol belátható időn (10—15 éven) belül közületi felhasználásra kerül sor. Közületi felhasználásnak kell tekinteni a kisajátítást, továbbá, ha a föld nagyüzemi táblában vagy a táblához csatlakozó olyan területen fekszik, amelynek önkéntes földcserével vagy földrendezéssel a táblához való csatolása lehetséges. •» Nem adható tartós használatba a jellegében (rendeltetésében) jelentős mértékben megváltozott [egészben vagy részben állami vagy termelőszövetkezeti tulajdonba (használatba) került és nagyüzemi gazdálkodásra alkalmassá vált] zártkerti föld sem. A zártkert rendeltetésének jelentős mértékű megváltozását a megyei, fővárosi földhivatal javaslatára a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve állapítja meg. c) A tartós használatba nem adható állami és termelőszövetkezeti földeket a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosításáról szóló jogszabályok [28/1974. (VI. 22.) MT és 14/1974. (VII. 4.) MÉM számú rendelet] szerint rövidebb időre szóló haszonbérbe adással kell hasznosítani [Vhr. 2. § (5) bek.]. A tartós használatbaadásra vonatkozó szabályokra figyelemmel a termelőszövetkezetek a tulajdonukban vagy a használatukban levő ilyen földet is csak a tagjaik és az állandó alkalmazottaik részére adják — az említett jogszabályokban meghatározott feltételekkel — haszonbérbe. Célszerű, hogy mindezek alapos vizsgálata alapján szervezzék meg a tanácsok és a termelőszövet-1 kezetek a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós hasznalatbaadását, illetőleg haszonbérbe adását. A tartós használatra jogosultak köre a) Tanácsi kezelésben levő, nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti állami föld mezőgazdasági célra való tartós használatra magánszemélyek önálló jogi személyiséggel nem rendelkező csoportjai (mezőgazdasági szakcsoport, kertbarát kör, üzemi, intézményi közösség stb.) és egyes magánszemélyek jogosultak. Nem jogosult tartós földhasználatra az a magánszemély, akinek a tulajdonában és használatában levő összes földje — a tartós használatbaadásra figyelembe vehető területtel együtt — a 6000 mM meghaladja [Vhr. 4. § (1) bek.]. A jogosultság elbírálásánál elsősorban azoknak az igényét indokolt kielégíteni, akik állami tulajdonba vehető zártkerti parlagföldet tárnak fel. Ezt követően lehet a mezőgazdasági szakcsoportok tag-