Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)
1977 / 17. szám
372 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám jainak, a más földdel nem rendelkezőknek, az állami föld korábbi bérlőinek és az egyéb személyeknek kérelmét jelentkezésük sorrendjében, a rendelkezésre álló földterület figyelembevételével elbírálni. Azoknak a magánszemélyeknek a kérésére, akik tartós használatra kijelölt vagy kijelölhető zártkerti állami földet bérelnek, korábbi haszonbérleti szerződésüket meg kell szüntetni és velük az eddig használt földjükre tartós földhasználatra szerződést kell kötni [Vhr. 12. § (2) bek.]. A haszonbérleti jogviszonyt azonban más személy részére való tartós használatbaadás címén megszüntetni nem szabad. b) A termelőszövetkezet a tulajdonában vagy használatában lévő, nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti földekből kizárólag tagjainak és állandó alkalmazottainak adhat — a háztáji, illetőleg az illetményföldön felül — legfeljebb 6000 m2 nagyságú területet mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba [Vhr. 4. § (2) bek.]. A tartós használatba adható földek kijelölése a) A nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti és zártkertté nyilvánítható külterületi földek mezőgazdasági termelés céljára tartós használatra való kijelölésére a javaslatot a helyi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve — termelőszövetkezeti föld esetében a termelőszövetkezet vezetőségének megbízottjával együttesen — a földek helyszíni bejárásával készíti elő. A javaslat megfelelő előkészítését nagyban elősegíti, há a javaslattevő a járási (városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi) földhivatal, valamint az első fokú építésügyi hatóság egyetértését is kikéri és azt a javaslatra záradékként rávezeti. A javaslat alapján a helyi tanács végrehajtó bizottsága határozattal dönt az állami föld kijelöléséről, illetőleg a termelőszövetkezeti föld tartós használatra való kijelölésének engedélyezéséről (Vhr. 2. §). A tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a termelőszövetkezet vezetőségének a tartós használatra vonatkozó kijelölési határozata után a kijelölt földrészletek külső határvonalait a tanácsi szakigazgatási szerv — termelőszövetkezeti föld esetében a termelőszövetkezettel együttesen — a természetben is kitűzi (cövekkel megjelöli). Az eljáráson az építésügyi hatóság is részt vesz és nyilatkozik a földrészlet megosztásának, továbbá az építésügyi szabályoknak megfelelő gazdasági épülettel való beépítésének lehetőségéről és feltételeiről. Ennek során határozható meg, hogy mely földrészleteket szükséges megosztani, illetőleg melyeket lehet megosztás nélkül is tartós használatba adni. Kívánatos, hogy a kijelölt földek tartós használatbavételének, valamint rövidebb időre való haszonbérbevételének lehetőségéről a helyi tanácsok a lakosságot — ha ez indokolt, a közeli ipari üzemek szakszervezeti bizottságait is —, a termelőszövetkezetek pedig a termelőszövetkezeti tagokat és alkalmazottakat a helyben szokásos módon tájékoztassák. b) Az állami földek tartós használatbaadására irányuló igénybejelentéseket a tanácsi szakigazgatási szerv jegyzékbe foglalja és az igényeket elbírálja. Az elfogadott igénylők névsorát a helyi tanács hirdetőtábláján 30 napig ki kell függeszteni [Vhr. 6. § (1) bek.]. Ezt követően kerülhet sor azoknak az összefüggő külterületi földeknek zártkertté nyilvánítására, amelyek nem meglevő zártkertben vannak. Az erre vonatkozó határozat meghozatalára a tanácsi szakigazgatási szerv tesz a járási földhivatalhoz javaslatot (Vhr. 3. §). c) A mezőgazdasági termelésre megosztás útján tartós használatba adható földrészletek legalább 1500 m2-es részletekre való megosztásáról a hasz' nálatbaadó gondoskodik. A megosztást és az ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) átvezetésre alkalmas vázrajzot és területkimutatást — a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 69. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — a MÉM—OFTH által kiadott F. 2. szabályzatnak megfelelően szükséges elkészíteni; a területkimutatásban azonban az egyes földhasználókat feltüntetni nem kell. A földrészletek megosztásával járó műszaki munkák elvégzésére a 12/1969. (III. 11.) Korm. számú rendelet 15. §-ában felsorolt szervek jogosultak. A műszaki munkáikat a járási földhivatal felülvizsgálja és záradékolja, majd ennek alapján — ha a megosztás folytán 3000 m2-nél kisebb földrészletek keletkeznek — a kijelölt földterület megosztásának (felosztásának) engedélyezéséről az első fokú építésügyi hatóság határoz. Az első fokú építésügyi hatóság engedélyező határozatát és a járási földhivatal által jóváhagyási záradékkal ellátott vázrajz és területkimutatás egy példányát a használatbaadó a földhasználati szerződésnek az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzésére irányuló megkereséséhez csatolja. II. A földhasználati szerződés megkötése, tartalma, birtokbaadás A mezőgazdasági termelés céljára tartós földhasználatra vonatkozó szerződést [Vhr. 6. § (2) bek.] 3 példányban szükséges kiállítani. Egy-egy példány a használatba adónál, illetőleg a használatba vevőnél marad, egy példányt a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül a használatba adó a tartós földhasználati jognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzése végett a járási földhivatalnak mutat be [Vhr. 6. § (3) bek.].