Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 13. szám

262 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám b) A TK területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növényés állatvilágát, valamint a TK rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti. c) A TK természetes növény- és állatvilágát meg kell őrizni. Fokozott figyelmet kell fordítani a növény- és állatvilág természetes termőhelyének, illetve élőhelyének fenntartására, szükség szerinti helyreállítására. d) A TK területén megengedett gazdálkodási (erdő-, mező-, rét-, legelő-, vad- és vízgazdálkodási) és egyéb tevékenységet a természete és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni. e) A TK részletes védelmi, kezelési és fejlesztési szabályait az OTvH az érintett szervek bevonásával, a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, illetve részletes előírások szerint készített kezelési szabályzatban állapítja meg. A szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben az irányelvekben (3. sz. melléklet) foglalt előírások szerint kell eljárni. 10. A TK természetvédelmi kezelését az Országos Természetvédelmi Hivatal végzi. A természetvédelemmel kapcsolatos költségeket az Országos Természetvédelmi Hivatal költségvetésében kell biztosítani. 11. Egyéb rendelkezések: a) A TK rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési-, fejlesztési-, mező-, erdő-, vad-, valamint vízgazdálkodási, stb. közép- és hosszútávú terveket felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat b) A TK határvonalát határjelekké kell megjelölni. MegfekJő helyeken „Tájvédelmi körzet" feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. c) A TK területén levő földrészletek védetté nyilvánítását az illetékes földhivatalnak az ingatlannyilvántartásba be kell vezetnie. d) A TK magába foglalja a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. által korábban védetté nyilvánított alábbi természetvédelmi területeket: Törzskönyvi szám Határozat száma Teljes név Terület (ha) 7 7 TT/42. 94.095/42 Soproni 1,0 Deák-kút 7 13 TT 42. 94.095/42 Ágfalvi rét 0,2 Elrendelem a fenti természetvédelmi területekki a Győr-Sopron megyei törzskönyvből való r lését. e) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. f) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Dunántúl északnyugati részén, már az Alpok keleti nyúlványain, viszonylag kis területű, jellegzetes hegyvidék a Soproni-hegység. A műemlékekben gazdag Sopron sajátos táji adottsága, hogy a természeti környezet szinte a városba hatol. A TK területét borító erdők csaknem fele fenyves, és ez magas hegyvidéki jelleget kölcsönöz a tájnak. Különleges földrajzi, éghajlati, geológiai, növényföldrajzi, stb. adottságok miatt a TK természetes növény- és állatvilága fajokban gazdag, sok ritka faj termő-, illetve élőhelye. A természeti ritkaságok, a táj jellegzetes képe csak a káros hatások kiküszöbölésével, átfogó természetvédelmi intézkedésekkel őrizhető meg. A tájvédelmi körzet létesítése a természeti értékek megőrzése mellett lehetővé teszi a terület védelmével összehangolt gazdasági hasznosítást és szervezett bemutatását is. A Soproni TK védelmet érdemlő értékei: Földtani értékek A Soproni-hegység földtani szempontból jellegzetes. Itt végződnek ugyanis a Keleti Alpok kristályos palái, amelyek E felé mélyen lesüllyedve, mint a Kis-Kárpátok emelkednek ki; másrészt K felé a kristályos palák a Kisalföld medencealj azatába mennek át, és rajtuk miocén, illetve negyedkori üledékek találhatók. A hegység legidősebb képződményei a kristályos palák. Megjelenési formáik közül a muszkovitgnejsz tipikus példái a területen jól tanulmányozhatók. A Soproni-hegyvidék peremét harmadkori üledékek fedik. Ezek széntelepes rétegsorából bányászták a brennbergi barnakőszenet (1759—1950 között). A hegység mai felszínét a pleisztocén lejtőtörmelék és az ösikva által szállított, illetve lerakott törmelék alkotja. Víztani értékek A terület hidrológiailag különálló egység, vízrendszerét más terület vízrendszere nem befolyásolja. A TK területén összesen 70 forrás ismert, ezek közül 22 állandó, a többi időszakos. A vízgyűjtőterület forrásait a Rák-patak és a Kecskepatak gyűjti össze. A TK mesterséges tavai a Hermes-tó, a Pisztrángos-tó, és a Szalamandra-tó. Növényvilág A Soproni-hegység növényföldrajzi szempontból sajátos helyzetet foglal el, mert a keletalpesi flóratartomány (Noricum) alpokalj i flóra járása (Ceticum) itt érinti hazánk területét, a Harkai kúpon pedig a magyar flóratartomány (Pannonicum) előalpesi flóravidékének (Praenoricum) két flóra járása (Castiferreicum és Laitaicum) találkoznak. A Soproni-hegység ezáltal számos szubalpin-montán