Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 263 növényfaj otthona. Ritka növényei a havasi palástfű (Alchemilla glabra ssp. alpestris), a hegyi árnika (Arnica montana,) a narancsvörös aggófű, (Senecio aurantiacus), az enyves aszat (Cirsium erysithales), a hegyi pajzsika (Lastrea limbosperma), a struccharaszt (Matteuccia struthiopteris), az osztrák boraxmag (Pleurospermum austriacum). az erdei zsurló (Eyuietum silvaticum), az óriás zsurló (E. selmataga), stb. A táj jellegzetes növénye a tömegesen előforduló erdei ciklámen (Cyclamen purpurescens). A Soproni-hegységet vegetációs szempontból a hazánkban másutt ilyen kiterjedésben sehol sem található mészkerülő növénytársulások teszik egyedülállóvá. Jellegzetes erdőtársulásai a mészkerülő tölgyesek (Castaneo-Querocetum), a mészkerülő gyertyános-tölgyesek (Luzulo-QuercoCarpinetum), a mészkerülő bükkösök (Deschampsio-Fagetum), a csarabos fenyérek (Callunetum) és a szelídgesztenyések (Castanetum sativae), fekete áfonyával (Vaccinium myrtillus), csarabbal (Calluna vulgáris), egyéb acidofil fajokkal, a mohaszintben Buxbaumia aphylla-val. A völgyek patakpartjait hegyvidéki égerligetek (Aegopodio-Alnetum. Carici brizoidi-Alnetum) szegélyezik magaskórós vegetációval (Aruncus vulgáris, Petasites albus, stb.). A bükkösök (Cyclamino-Fagetum) és a gyertyános-kocsántalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) állományai jellegzetes középeurópai elegyes lomberdők (Cyclamen purpurascens,Knautia drymeia, Prenanthes purpurea, helyenként Primula vulgáris fajokkal), sok méretes és idős fával. Kiterjedtek a lucfenyvesek, a vörös-, erdei- és fekete-fenyvesek; a legszebb hazai jegenyefenyves (Abies alba) a Várhegyen áll. A Hidegvízvölgy környékén (Asztalfő, Mészverem) a lucfenyő (Picea abies) egyes, őshonosnak tartott példányai is élnek. Az erdészeti növénynemesítés és gén bank vonatkozásában egyes fafajok állományai génkészletként kezelendők. E tekintetben a szlavontölgyesek, a lucfenyvesek, a vörösfenyvesek és a szelídgesztenyések a legjelentősebbek. Az erdők közé beékelődő völgyek és tisztások növénytársulásai közül a hegyi kaszálók (Trisetetum flavescentis), kaszálórétek (Arrhenatheretum elatoris) és láprétek (Seslerietum coeruleae, Molinietum coeruleae), stb. nagyon sok pusztulófélben levő fajnak (Orchis ustalata, Dactylorhiza fuchsii, Veratrum album, Dinathus superbus, stb.) menedékei. Az erdők egy részében folyó szálaló erdőgazdálkodás, a faállományok átalakításának tanulságos eredményei, a 25 erdőrészletben folyó erdészeti kutatás kiváló oktató-bemutató helye a termőhely, a növénytársulás és az erdőgazdasági munkák kapcsolatainak. Állatvilág A Soproni-hegység éghajlata, növényzete meghatározza jellegzetes állatvilágát is. A halak közül a tisztavizű hegyi patakokban előforduló sebes pisztrángot (Salmo trutta fario) kell kiemej^rn. A kétéltűek közül a gyepi béka (Rana temporaria) a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) nagyobb számban található. A madárvilág számos ritka fajjal van képviselve a területen, itt fészkel a királyka (Regulus regulus), keresztcsőrű, (Loxia curvirosta), a búbos cinege (Parus eristatus), a fenyves cinege (Parus ater), a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula), a vízirigó (Cinclus cinclus), stb. Az apró énekesek mellett említésreméltó a császármadár (Tetrastes bonasia karpatticus), amely szórványosan fészkel a terület Ny-i részén. A nyirkos, magas páratartalom a jellegzetes hegyvidéki rovarfajok életfeltételeit biztosítja. Az alpesi cincér (Rosalia alpina) sok más falakó rovar mellett gyönyörű színével tűnik ki. Kultúrtörténeti emlékek A Soproni-hegység kultúrtörténeti emlékekben is gazdag, minthogy az ember itteni letelepedése évezredekre nyúlik vissza. Legfontosabb régészeti lelet a korai vaskorból származik és a Várhely területén került elő, ahol illír-kelta eredetű népek monumentális sáncrendszert, azon belül halomsírokat emeltek. A halomsírok száma 200 felett van. A korai vaskorból „Istenszék"-én, „Váris"-on és a ,,Sánchegy"-en is maradtak fenn emlékek. A későbbi korok emberének nyomait is megtalálhatjuk a területen. A Deák-kút, a Daloskő, a Prinz pihenő, Károly magaslat stb. ismert történelmi helyek. A Klastromhegy oldalában 1840 körül keletkezett régi katonai temető maradványai lelhetők fel. A Soproni Gyalogezred I. Világháborús halottaira emlékeztet az ún. Ojtozi-emlékmű. A bánfalvi katonai temetőben — magyarország egyetlen ilyen jellegű sírkertjében — az I. és II. Világháború különböző nemzetiségű 3000 halottja nyugszik. A magyar antifasziszta mozgalomban résztvevő mártírok emlékét hirdeti a Tacsi-árokban levő forrásnál elhelyezett emléktábla, valamint a Szalamandra-tó rézsűjébe illesztett dombormű. Hazánk felszabadulása 30 éves évfordulójára készült a Thirring út és a Lövér körút között a jubileumi emlék-erdő. A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a védelmi előírásokkal egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet előírása alapján védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12 1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k., „i. • az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke JOÍTT