Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 9. szám

204 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám sülő földért járó kártalanítás a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a következők figyelembevételével állapítható meg. 1. A föld átlagértékének megállapítása. A föld értéke általában a kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona) négyezerszeres szorzatának megfelelő forint összeg. Ez az összeg, mint átlagérték valamennyi művelési ágban az átlagos minőségű (általában IV. minőségi osztályú) föld értékének felel meg. Az átlagérték a föld minőségétől, valamint egyéb adottságaitól függően módosulhat. 2. Az átlagérték alakulása a föld minőségétől függően. Az átlagosnál (IV. minőségi osztály) magasabb (I—III.) minőségi osztályba sorolt föld esetében a szorzószámot minőségi osztályonként indokolt ötszázzal növelni, alacsonyabb (V—VIII.) minőségi osztályba sorolt föld esetében pedig ugyancsak minőségi osztályonként indokolt háromszázzal csökkenteni. Ennek megfelelően az ingatlannyilvántartás (földnyilvántartás) szerinti minőségi osztályokhoz a következő szorzószámok kapcsolódnak I. minőségi osztály esetén 5500-as II. minőségi osztály esetén 5000-es III. minőségi osztály esetén 4500-as IV. minőségi osztály esetén 4000-es V. minőségi osztály esetén 3700-as VI. minőségi osztály esetén 3400-as VII. minőségi osztály esetén 3100-as VIII. minőségi osztály esetén 2800-as szorzó alkaknazása indokolt. Külterületen a művelés alól kivett föld értékének megállapításakor egységesen a kettő aranykorona tiszta jövedelem figyelembevétele és a szomszédos földek minőségi osztályának megfelelő szorzó alkalmazása indokolt. 3. A föld átlagértékének alakulása egyéb adottságoktól függően. A föld minősége alapján megállapítható érték nem tartalmazza azokat a tényezőket, amelyek az adott földterületen a mező- és erdőgazdasági termelésből származó hozamokat (jövedelmet) befolyásolják. Emiatt az 1. és 2. pontban foglaltak figyelembevételével megállapított földérték különösen a következő tényezőkkel növelhető, illetve csökkenthető. a) A föld fekvése: — a település jellege (város, község, stb.) és a településen belül, — belterület határához, üzemi központ területéhez csatlakozik, illetve — lakott helytől, üzemi központtól távol fekszik. b) A föld megközelíthetősége: — szilárd burkolatú úton megközelíthető, illetve — nehezen közelíthető meg. c) A föld müvelésre való alkalmassága: — öntözéses gazdálkodásra alkalmas, vagy — szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén a terület kedvező kitettségű, illetve — domborzati viszonyai kedvezőtlenek, vagy — nagyüzemi művelésre fekvésénél, elaprózottságánál fogva nem alkalmas. d) A föld müvelésének módja: — nagyüzemi műveléssel hasznosított, illetve — kisüzemileg művelt. A föld minősége alapján kiszámított értéknek összesen 50%-nál nagyobb mértékű módosítását az egyéb adottságok (3. pontban foglaltak) csak kivételes esetben tehetik indokolttá. A teleknek nem minősülő belterületi földek kisajátítása során a tvr. 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a hosszabb idő alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is figyelembe kell venni. Hasonlóképpen lehet eljárni egyes zártkerti földek kisajátítása esetén is. 4. Az ingatlan értékének és a kártalanítás teljes összegének megállapítása. Az ingatlan értékének csak egy részét képezi a föld értéke. Az ingatlan értékébe beletartozik' még a földön levő épületek, építmények, ültetvények és egyéb létesítmények, (pl. melioráció,) amortizációval csökkentett, valamint az évelő növényzet tényleges, a vonatkozó jogszabály alapján kiszámított értéke. Erdő vagy fásítás kisajátítása esetén kártalanításként a föld értékén felül a területen levő erdőnek, (fásításnak) a mindenkor érvényes egységáron számított újratelepítési költségeit, vagy a faállomány értékét (jelenleg tölgy, bükk és fenyő esetében 200 Ft/m3, egyéb fafajnál 150 Ft/m3) kell megtéríteni, ha az utóbbi több. A kisajátítással kapcsolatos értékveszteségeket és költségeket nem lehet az ingatlan értékébe beszámítani, hanem azokat a kártalanítás öszegében külön kell elszámolni (tvr. 16. §, vhr. 25—26. §-ai). Dr. Soós Gábor s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár