Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 60. szám

60. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1597 polgár esetében érvényes munkavállalási enge­dély) alapján szabad kitölteni. (4) A munkaviszonyban töltött időket vállalati igazolással (működési, szolgálati bizonyítvány, munkaadói igazolvány) ezek hiányában a társada­lombiztosítási szervek által kiadott igazolással kell igazolni. Olyan adatokat, amelyre a dolgozó­nak igazolása nincs, a munkakönyvbe bevezetni nem szabad. (5) A munkakönyv iránti kérelem benyújtását a munkakönyvkiáHító hatóság a kérdőív „szel­vény" visszaadásával igazolja. A munkakönyvet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított ötö­dik (Budapesten a harmadik) napon kell a dolgozó részére átadni, vagy kérésére — a portóköltség megtérítése mellett — postán kell lakcímére meg­küldeni. Lehetőleg az igényléskor, a kérdőív kitöl­tésével egyidejűleg kell a munkakönyvet kiadni annak az első ízben munkába lépő fiatalnak, aki tanulmányait az igénylés évében fejezte be, továb­bá annak, aki folytatólagos vagy másodlati mun­kakönyvet igényelt és ezért a díjat illetékbélyeg­ben lerótta. 5/A. § A közép- és felsőfokú oktatási intéz­mények — a tanulmányaikat befejező tanulóik (hallgatóik) részére a félévi vizsgakötelezettségeik teljesítése után — csoportos munkakönyv-igény­lést adhatnak be a székhelyük szerinti munka­könyvkiállító hatóságnál, amely gondoskodik a munkakönyvek kiállításáról és átadásáról. A ki­állított munkakönyvet a tanulmányait befejező tanuló (hallgató) az átvétel igazolása ellenében kapja kézhez. 6. § (1) A dolgozónak az új munkakönyv kiáUítá­tásáért 10 forint, a folytatólagos munkakönyv kiállításáért 50 forint, az első és minden további munkakönyv-másodlat kiállításáért 200 forint dí­jat kell illetékbélyegben lerónia. Nyugdíjas mun­kavállaló részére a folytatólagos munkakönyv díj­mentesen, a másodlati munkakönyv 50 forint díj ellenében állítható ki. (2) A másodlat kiállításáért járó díj lerovása alól a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, illető­leg a fővárosi, megyei városi, városi tanács vég­rehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szákigazgatási szervének vezetője felmentést ad­hat, ha a munkakönyv megrongálódása, elvesztése stb. a dolgozó önhibáján kívül következett be, vagy ha a dolgozó szociális körülményei azt indokol­ják. Betelt munkakönyvek pótlása 7- § (1) Ha a munkakönyv valamely rovata betelt, a dolgozónak a munkakönyvkiállító hatóságtól foly­tatólagos munkakönyv kiállítását kell kérnie. A kérelmet a „folytatólagos munkakönyv" jelzéssel ellátott kérdőív kitöltésével kell benyújtani. Az újonnan kiadott munkakönyv személyi adatait a betelt munkakönyv alapján kell kiállítani. (2) A betelt és folytatólagos munkakönyvet két éven keresztül együtt kell megőrizni, ezen idő alatt külön-külön egyik munkakönyv sem érvé­nyes. Két év után a betelt munkakönyvet a dol­gozónak ki kell adni. Munkakönyv-másodlat kiállítása 8. § (1) Az a dolgozó, akinek munkakönyve megron­gálódott, megsemmisült, vagy elveszett, vagy aki­nek munkakönyvét az 1. § (4) bekezdés szerint lefoglalták, a munkakönyvkiáHító hatóságtól mun­kakönyv-másodlat kiállítását kérheti. (2) A munkakönyv-másodlat kiállítása „munka­könyv-másodlati kérdőív" alapján történik. Ezt ugyancsak okiratok alapján, az 5. § (2)—(4) be­kezdésében meghatározott feltételek szerint kell kitölteni. A korábbi munkaviszonyok igazolására a személyi igazolványban foglalt adatokat is figye­lembe kell venni.**"* A munkakönyv kiállítása utáni bejegyzések 9. § (1) A vállalatnak a dolgozó munkába lépésekor a munkakönyv megfelelő rovatába be kell vezet­nie a vállalat nevének és székhelyének feltünte­tése mellett a munkába lépés napját, a dolgozó munkakörét, valamint személyi alapbére összegét (havibért vagy órabért). (2) A munkába lépés napjául — ha jogszabály másképpen nem rendelkezik — azt a napot kell bevezetni, amelyen a dolgozó ténylegesen mun­kába lépett. Áthelyezésnél az (1) bekezdés szerinti adatokat, továbbá a munkábalépés napját — a Mt. V. 24. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfele­lően — az áthelyező vállalatnak kell bejegyezni, kivéve, ha az áthelyezés a fegyveres erők, fegyve­res testületek állományába történik. (3) Amikor a dolgozót a felügyeleti, vagy ennél magasabb szerv nevezi ki, a „munkáltató neve (cé­ge) és székhelye" rovatba azt a vállalatot kell be­jegyezni, amellyel a kinevezett dolgozó munkavi­szonyba lép. 10. § (1) A munkaviszony alatt megszerzett iskolai, szaktanfolyami végzettséget vagy egyéb szakkép­zettséget, valamint a munkával összefüggésben ka­pott kitüntetést, elismerő címet, oklevelet és ju­bileumi jutalmat a vállalatnak a munkakönyv megfelelő rovataiba be kell jegyezni. ••• E bekezdés utolsó mondatát a 11/1971. (IV. 29.) MüM sz. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

Next

/
Thumbnails
Contents