Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1581 A vezető állású dolgozók munkabérét a vállalatra meghatározott kategóriától függően kell meghatározni. Kategóriától függően kell meghatározni a munkabérét azon gyárak vezetői részére is, melyek önálló kategóriával rendelkeznek. A vállalat és gyárainak kategóriába sorolását az-1/1977. (I. 14.) Mü M számú rendeletben ,foglaltak szerint kell elvégezni. 1. Vezérigazgató, igazgató, elnök Ide kell besorolni az önálló kategóriával rendelkező egység, (gyár, gyáregység) vezetőjét, figyelembe véve, hogy az alapbér arányban álljon a vállalati vezérigazgató, igazgató-helyettesek besorolási bérével. 2. Vezérigazgató-, igazgató-, elnökhelyettesek Ide kell besorolni — az önálló kategóriával rendelkező egységek vezetőinek helyetteseit, pl. gyárigazgató-helyettes, gyári főmérnök, gyári főkönyvelő, — a vállalat egész működését befolyásoló vezetőket, akiknek kinevezése nem a felügyeleti hatóság, hanem a vállalat igazgatójának hatáskörébe tartozik (pl. fejlesztési főmérnök, műszaki főmérnök, főkönyvelő). 3. Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető I. Ide kell besorolni a „Kiemelt, A, B, C" kategóriába sorolt vállalatok, továbbá az I—II. kategóriájú ipari szövetkezetek főosztályvezetőit, ezek kinevezett helyetteseit, valamint az önálló osztályok vezetőit. Az önálló osztályokat általában az jellemzi, hogy szervezetileg közvetlenül a vállalat igazgatója, vagy a szövetkezet elnöke, illetve ezek valamelyik helyettese alá van rendelve és a vállalati szervezeti felépítésben „önálló osztály"-ként szerepel. A vállalatok, szövetkezetek szervezetében a főosztályok, önálló osztályok fontossága, súlya, a gazdálkodásra gyakorolt hatása, a helyi értékelésben egymástól eltérő lehet. Ezt a körülményt a vállalat tevékenységében, működésében kisebb jelentőséggel bíró főosztályok, önálló osztályok vezetőinek bérmegállapításánál is kívánatos kifejezésre juttatni a bértétel felső határának alacsonyabb szinten való megállapításán keresztül. 4. Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető II. Ide kell besorolni: — „D" kategóriájú vállalatok és a III—IV. kategóriába sorolt szövetkezetek 1977. január l-e előtt kinevezett főosztályvezetőit, illetve az önálló osztályok vezetőit; — az osztályvezetőket, osztályszervezetbe nem tartozó önálló csoportok vezetőit, a kinevezett helyetteseket és egyéb vezetőket. Az egyéb vezetők körét általában az jellemzi, hogy irányításuk alá osztály, csoport, vagy beosztott nem tartozik, pl. vezető jogász, rendészetvezető. Az osztályszervezeten kívül álló önálló csoportvezetők tekintetében is hasonló módszer alkalmazása célszerű, mint az önálló osztályvezetőknél. A kisebb jelentőséggel bíró önálló csoportok vezetőinél a kategória bértételének felső határát alacsonyabb szinten ajánlatos megállapítani. 5. Termelés-, forgalom-irányítók A temelésirányítók helyes besorolásának előfeltétele, hogy a vállalati szervezeti felépítés egyértelműen határozza meg a termelő egységek tagozódását. A termelés-, forgalom-irányítók besorolásánál is ajánlatos a gyáregységek, üzemek, műhelyek nagyságát, fontosságát figyelembe venni. A művezetőket a termelés-, forgalom-irányító IV. kategóriába akkor lehet besorolni, ha szakirányú technikusi oklevéllel vagy szakirányú középfokú — szakközépiskolai — "érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Továbbá abban az esetben, ha szakmunkás bizonyítvánnyal, vagy nem szakirányú középfokú végzettséggel és a munkakör betöltéséhez előírt középfokú képesítést nyújtó szakvizsgával rendelkeznek. A termelés-, forgalom-irányító III. kategóriába a művezetők akkor sorolhatók, ha szakirányú főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, vagy középfokú végzettséggel (technikusi oklevéllel, vagy érettségivel) és a munkakör betöltéséhez előírt képesítést nyújtó szakvizsgával rendelkeznek. A főművezetőket a művezetőkkel azonos kategóriába kell besorolni és képesítésüket is a művezetőkével egyezően kell figyelembe venni. A kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell előírni, hogy az egyes főművezetői és művezeTői munkakörökben a képesítésen felü1 milyen szakvizsga és hány év szakmai gyakorlat szükséges. 6. Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági ügyintézők Az ügyintézők besorolásánál a szakmai gyakorlati időt és a képesítési fokozatot kell figyelembe venni. A szakmai gyakorlati idő beszámításának mértékét és módját a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályban) kell szabályozni. A képesítési fokozatok meghatározásánál ugyancsak a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) — a 22/1968. (Kip. É. 33.) Kip M