Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1578 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59 szám főhatóságok kiemelt felelőssége a vállalati gazdálkodásban azt igényli, hogy a vállalatnak az alapító szerv vezetőjén kívül más miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője is utasítást adhasson (pl. Anyag- és Árhivatal, Külkereskedelmi Minisztérium). 5. A jelenlegi jogi szabályozás nem tartalmaz rendelkezést a felügyeleti irányító szerv és az ágazati miniszter kapcsolatáról, együttműködéséről. Az ágazati irányítás ugyanis a népgazdaság valamennyi területén, a gazdálkodó szervezetek tulajdoni hovatartozásától függetlenül érvényesül. Az ágazati irányítás azonban a vállalatokat jelentősen érinti. A javaslat ezért nem szabályozza ugyan teljes körűen az ágazati irányítás és ellenőrzés rendszerét és eszközeit, azonban rendelkezik ennek főbb feladatairól. Az egységes központi irányítás érdekében az ágazati miniszternek új jogosítványokat ad, s megalapozza az alapító szerv vezetője és az ágazati miniszter együttműködésének általános követelményeit. (37—38. §). A vállalatok többségénél a felügyeleti és az ágazati irányítást ugyanaz a szerv gyakorolja; ilyenkor azt mind a felügyeleti, mind az ágazati irányító szerv jogosítványai megilletik. A javaslat a vállalatok irányításának teljes körű szabályozása érdekében utal a funkcionális gazdaságirányító szervek jogkörére is azzal azonban, hogy erről külön jogszabályok rendelkeznek (39. §). 6. A vállalat veszteséges gazdálkodásának felülvizsgálatát, a szanálási eljárást a javaslat a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelően szabályozza, részben korszerűsítve azt (40—41. §). VI. FEJEZET A VÁLLALAT MEGSZÜNTETÉSE (42—44. §) A javaslat a vállalat megszüntetését is lényegében a jelenlegi rendelkezések szerint szabályozza. Ebben a körben is kifejezésre juttatja azonban az ágazati miniszter jogkörének és a tanácsok szerepének növelését. VII. FEJEZET A KÖZÜZEMI VÁLLALAT / (45—46. §) Jelenleg a közüzemi vállalatok jogállásáról nincs külön szabály. E vállalatok helyzete azonban sajátos, mert a lakosság számára végeznek közvetlen szolgáltatásokat. A javaslat ezért új vállalat-típusként intézményesíti a közüzemi vállalatot. Kifejezésre juttatja a közüzemi vállalat egyik legfontosabb tartalmi vonását: fő feladata a közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatások folyamatos biztosítása. A közüzemi vállalatok körét — éppen a változó sajátosságok miatt — a végrehajtási szabályozás tartalmazza (45. §). A közüzemi vállalatok az általánostól eltérő gazdasági feltételek és nyereségérdekeltség mellett gazdálkodnak. Az állami költségvetés gazdasági eszközökkel is biztosítja e vállalatok működését, s így a közszükségletet kielégítő szolgáltatások folyamatosságát. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a közüzemi vállalat részére az alapító szerv szolgáltatási kötelezettséget írjon elő, e vállalatok irányába az alapító szerv részéről gyakorolható operatív beavatkozás lehetősége is nagyobb, eltérő a terveik jóváhagyásának rendje is (46. §). VIII. FEJEZET A TRÖSZT (47—52. §) A tröszt a népgazdaság egves ágazataiban — nehézipari, élelmiszer, frgazdasági stb. ágazat — meghatározó jelentőségű. Egyes területeken monopolhelyzetben vannak. Ezért a trösztök jogállásának gazdasági céljainkkal összhangban álló szabályozásához, a tröszt keretében működő tröszti vállalatok megfelelő érdekeltségének kialakításához, s ezúton a gazdálkodás újabb tartalékainak feltárásához fontos népgazdasági érdekek fűződnek. A javaslat a tröszt jogállásának szabályozásakor fenntartja azt az elvet, hogy a tröszt létesítésének célja több, egymással összefüggő tevékenységet folytató vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítása és munkájuk összefogása. A javaslat abból indul ki, hogy a tröszt olyan sajátos gazdálkodó szervezet, amelynek azonban igazgatási-irányító feladata is van. A tröszt keretében működő vállalatok önállósága korlátozottabb, mint az önálló állami vállalaté, de mégis nagyobb mint egy vállalati belső szervezeti egységé. A tröszt a tröszti vállalat egyes eszközeit a népgazdaság érdekében átcsoportosíthatja és meghatározott tevékenység folytatására utasíthatja. E jogkörét azonban az alapító határozat korlátozhatja. A javaslat számol azzal, hogy egyes ágazatokban indokolt az utasítási és eszközátcsoportosítási jog bővítése, míg más ágazatokban a minisztertanácsi szintű jóváhagyással biztosítható e jogkörök szükséges korlátozása. A trösztök szerepének jelentősége megkívánja, hogy a tröszt alapító okiratát, a tröszt jogkörét érintő rendelkezések módosítását a Minisztertanács hagyja jóvá. Ez egyben a tröszti vállalatok megfelelő önállóságának és érdekeltségének is biztosítéka. A javaslat fenntartja azt a szabályt, hogy a tröszt élén álló vezérigazgatót és helyetteseit az alapító szerv nevezi ki és menti fel. A tröszt jogállásának megfelelően azonban új szabályként tartalmazza, hogy a tröszti vállalatok igazgatóit és helyetteseit a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel, illetőleg gyakorolja munkaviszo-