Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1578 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59 szám főhatóságok kiemelt felelőssége a vállalati gaz­dálkodásban azt igényli, hogy a vállalatnak az alapító szerv vezetőjén kívül más miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője is utasítást ad­hasson (pl. Anyag- és Árhivatal, Külkereske­delmi Minisztérium). 5. A jelenlegi jogi szabályozás nem tartalmaz rendelkezést a felügyeleti irányító szerv és az ágazati miniszter kapcsolatáról, együttműködésé­ről. Az ágazati irányítás ugyanis a népgazdaság valamennyi területén, a gazdálkodó szervezetek tulajdoni hovatartozásától függetlenül érvénye­sül. Az ágazati irányítás azonban a vállalatokat jelentősen érinti. A javaslat ezért nem szabá­lyozza ugyan teljes körűen az ágazati irányítás és ellenőrzés rendszerét és eszközeit, azonban rendelkezik ennek főbb feladatairól. Az egységes központi irányítás érdekében az ágazati minisz­ternek új jogosítványokat ad, s megalapozza az alapító szerv vezetője és az ágazati miniszter együttműködésének általános követelményeit. (37—38. §). A vállalatok többségénél a felügyeleti és az ágazati irányítást ugyanaz a szerv gyako­rolja; ilyenkor azt mind a felügyeleti, mind az ágazati irányító szerv jogosítványai megilletik. A javaslat a vállalatok irányításának teljes körű szabályozása érdekében utal a funkcionális gaz­daságirányító szervek jogkörére is azzal azonban, hogy erről külön jogszabályok rendelkeznek (39. §). 6. A vállalat veszteséges gazdálkodásának felülvizsgálatát, a szanálási eljárást a javaslat a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelően szabályoz­za, részben korszerűsítve azt (40—41. §). VI. FEJEZET A VÁLLALAT MEGSZÜNTETÉSE (42—44. §) A javaslat a vállalat megszüntetését is lényegében a jelenlegi rendelkezések szerint szabályozza. Ebben a körben is kifejezésre jut­tatja azonban az ágazati miniszter jogkörének és a tanácsok szerepének növelését. VII. FEJEZET A KÖZÜZEMI VÁLLALAT / (45—46. §) Jelenleg a közüzemi vállalatok jog­állásáról nincs külön szabály. E vállalatok hely­zete azonban sajátos, mert a lakosság számára végeznek közvetlen szolgáltatásokat. A javaslat ezért új vállalat-típusként intézményesíti a köz­üzemi vállalatot. Kifejezésre juttatja a közüzemi vállalat egyik legfontosabb tartalmi vonását: fő feladata a közszükségletet kielégítő alapvető szol­gáltatások folyamatos biztosítása. A közüzemi vállalatok körét — éppen a változó sajátosságok miatt — a végrehajtási szabályozás tartalmazza (45. §). A közüzemi vállalatok az általánostól eltérő gazdasági feltételek és nyereségérdekeltség mel­lett gazdálkodnak. Az állami költségvetés gazda­sági eszközökkel is biztosítja e vállalatok műkö­dését, s így a közszükségletet kielégítő szolgáltatá­sok folyamatosságát. A javaslat ezért lehetővé te­szi, hogy a közüzemi vállalat részére az alapító szerv szolgáltatási kötelezettséget írjon elő, e vál­lalatok irányába az alapító szerv részéről gyako­rolható operatív beavatkozás lehetősége is na­gyobb, eltérő a terveik jóváhagyásának rendje is (46. §). VIII. FEJEZET A TRÖSZT (47—52. §) A tröszt a népgazdaság egves ágaza­taiban — nehézipari, élelmiszer, frgazdasági stb. ágazat — meghatározó jelentőségű. Egyes terüle­teken monopolhelyzetben vannak. Ezért a trösz­tök jogállásának gazdasági céljainkkal összhangban álló szabályozásához, a tröszt keretében működő tröszti vállalatok megfelelő érdekeltségének kiala­kításához, s ezúton a gazdálkodás újabb tarta­lékainak feltárásához fontos népgazdasági érde­kek fűződnek. A javaslat a tröszt jogállásának szabályozá­sakor fenntartja azt az elvet, hogy a tröszt léte­sítésének célja több, egymással összefüggő tevé­kenységet folytató vállalat gazdaságos működésé­nek és fejlesztésének előmozdítása és munkájuk összefogása. A javaslat abból indul ki, hogy a tröszt olyan sajátos gazdálkodó szervezet, amely­nek azonban igazgatási-irányító feladata is van. A tröszt keretében működő vállalatok önállósága korlátozottabb, mint az önálló állami vállalaté, de mégis nagyobb mint egy vállalati belső szer­vezeti egységé. A tröszt a tröszti vállalat egyes eszközeit a népgazdaság érdekében átcsoportosít­hatja és meghatározott tevékenység folytatására utasíthatja. E jogkörét azonban az alapító határo­zat korlátozhatja. A javaslat számol azzal, hogy egyes ágazatokban indokolt az utasítási és esz­közátcsoportosítási jog bővítése, míg más ágaza­tokban a minisztertanácsi szintű jóváhagyással biztosítható e jogkörök szükséges korlátozása. A trösztök szerepének jelentősége megkívánja, hogy a tröszt alapító okiratát, a tröszt jogkörét érintő rendelkezések módosítását a Minisztertanács hagyja jóvá. Ez egyben a tröszti vállalatok meg­felelő önállóságának és érdekeltségének is bizto­sítéka. A javaslat fenntartja azt a szabályt, hogy a tröszt élén álló vezérigazgatót és helyetteseit az alapító szerv nevezi ki és menti fel. A tröszt jogállásának megfelelően azonban új szabályként tartalmazza, hogy a tröszti vállalatok igazgatóit és helyetteseit a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel, illetőleg gyakorolja munkaviszo-

Next

/
Thumbnails
Contents