Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1575 vállalatokat érintő további jogi szabályozáshoz és segítséget adnaík a jogalkalmazásnak, különösen a jogértelmezésben. 2. Az állam gazdaságszervező szerepe a fejlett szocialista társadalom építése során is kiemelkedő jelentőségű. A szocialista állam szerepe növekszik a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségleték sokoldalú kielégítésében. Az állam a gazdasági-szervező feladatait — többek között — állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervezetek létesítésével és működtetésével látja el. (1. §)• 3. A javaslat a tudományos kutatás eredményeit is figyelembe véve meghatározza az állami vállalat fogalmának legfontosabb ismertető jegyeit és a vállalat kettős — gazdasági és társadalmi — feladatát. A jelenlegi jogi rendezéstől eltérően kifejezésre juttatja, hogy a vállalat — amellett, hogy elsősorban gazdasági feladatot lát el — társadalmi szervezet is. Gazdasági fejlődésünk eddigi tapasztalatai bizonyították, hogy a központi irányítás csak akkor lehet igazán hatékony, ha messzemenően épít a vállalati önállóságra, a vállalatok felelős kezdeményezéseire. A javaslat ebből kiindulva általános — mind a gazdaságirányítást, mind a vállalati működést érintő — követelményként fogalmazza meg a központi irányítás és a vállalati önállóság optimáli összehangolásának, eeyüttes fejlesztésének és n űködésének elvét. (2. §). A javaslat ehhez kapcsolódóan általános működési és szervezeti elvként emeli ki. hogy a vállalat gazdálkodását az állam irányítja és ellenőrzi. Kifejezésre juttatja — gazdaságpolitikai célkitűzésünkkel összhangban —. hogv a vállalatok működésében a társadalmi érdek érvényesülését elsősorban a gazdasági szabályozórendszer és a hatósági előíráso v útján kell biztosítani. A vállalati önállóság törvényi megfogalmazását adia a javaslat azzal a rendelkezésével, hogy a vállalat az állarw által rábízott eszközokikel és az alkalmazásában illó munkaerővel önállóan gazdálkodik. Ez az önállóság azonban nem abszolút. E meghatározás szerint a vállalat önállóságának csakis az össztá sadalmi célkitűzések keretei között van helve é azzal a lehető legjobb összhangban kell érvén ^sülnie. Erről a javaslat és más jogszabályok m gfelelően gondoskodnak. A vállalatirányítás és a vállalatok vezetésének eddigi tapasztalatai alapján tartjuk fenn és erősíti ük az igazgató felelős vezetésének elvét. Ezt a iavaslat működési elvként is tartalmazza. Emellett az alapelvek körében is kimondja a vállalat vezetésében és ellenőrzésében a dolgozói kollektíva közvetlen és képviseleti részvételének követelménvét. A felelős vezetés és a szocialista demokrácia szerves részét képező üzemi demokrácia összekapcsolását fogalmazza meg tehát a javaslat. (2—3 §). 4. A gazdaság tervszerű fejlesztésének és a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésének igénye indokolja, hogy a szocialista gazdálkodó szervezetek együttműködése módszeresen fejlődjék, együttműködésükben valósuljon meg a társadalmi és vállalati érdek összhangja, a jogok és kötelezettségek egysége. A vállalatok mind nagyobb szerepet töltenek be a területi és helyi feladatok megoldásában, s ennek során a tanácsokkal való együttműködésük is bővül. A javaslat ezeket a célokat is alapelvként szabályozza. A szocializmus építésének gazdasági törvényszerűsége az emberi képességek sokoldalú kibontakoztatásának és a végzett munka szerinti részesedésnek a követelménye. A javaslat ebből kiindulva fogalmazza meg a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségét biztosító vállalati belső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszer kialakításának szükségességét. (4—6. §). Ezt a fontos elvet egyébként nem csak az egyes vállalatok, hanem a több, elkülönült szervezeti egységgel rendelkező, valamint a tröszti vállalatok esetében is megfelelően kifejezésre juttatja és rögzíti. II. FEJEZET A VÁLLALAT ALAPÍTÁSA (7—11. §) 1. A javaslat a vállalat alapítását a jelenlegi bevált eljárás szerint szabályozza. A központi irányítás hatékonyságának erősítése céljából azonban a hatályos szabályokhoz képest több jogot biztosít az ágazati minisztereknek. így a vállalatalapításhoz az ágazati miniszter egyetértését is előírja. A népgazdasági célkitűzések érvényre juttatása mellett a vállalatok alapításánál figyelemmel kell lenni a helyi adottságokra, a területfejlesztés érdekeire, a lakossági szükségletek kielégítésére, a munkaerőgazdálkodás forrásaira is. Ezért a területi és a helyi tanácsok is felelősök. Ebből kiindulva a javaslat a vállalat alapításához a területileg illetékes tanács véleményének beszerzését írja elő. A javaslat a vállalatok alapításának formai ; követelményeit a Polgári Törvénykönyvben fogI laltakkal, és a jelenleg is érvényesülő jogi szabályozással összhangban tartalmazza (11. §). I III. FEJEZET I A VÁLLALAT SZERVEZETE | (12—21. §) 1. A javaslat a vállalat szervezetére vonatkozó rendelkezéseiknél abból indul ki, hogy a vállalatok belső szervezeti rendjének két általános követelményt kell kielégítenie. Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a vállalat felelős vezetője a vállalat adottságainak megfelelően rugalmasan alkíthassa ki és fejleszthesse a vállalati 1 szervezetet. Másrészt a vállalat vezetésében és ellenőrzésében a vállalati dolgozók közösségének | megfelelő formában és feltételek melletti rész• vétele érdekében jogilag is szabályozni kell az