Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1576 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám üzemi demokrácia fejlesztésének, mind teljesebb i kibontaikozjásának legfontosabb követelményeit. Ez utóbbi garanciális jellegű a vállalati kollektívák és képviseleti szerveik számára A javaslat a jelenlegi szabályozás szerint rögzíti, hogy az állami vállalat egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki a vállalat ügyeiben a jogszabályokban és a vállalati szabályzatokban meghatározott keretek között önállóan és egyéni felelősséggel dönt. A javaslat azonban új szabályként, az állami tulajdon oszthatatlanságának elvét szem előtt tartva fogalmazza meg, hogy az igazgató a jogait és kötelezettségeit az állam megbízásából gyakorolja, illetőleg teljesíti. Egyébként az igazgató feladatait a javaslat a vállalat kettős, gazdasági és társadalmi feladatához igazodóan tartalmazza. Az igazgató feladatainak meghatározásában azonban nem törekszik teljeskörű felsorolásra, hiszen az megmerevítené az életet (12.§). 2. A jelenleginél nagyobb szerepet biztosít a javaslat a vállalat szervezeti és működési szabályzatának. Abból indul ki, hogy ez a vállalati vezetésnek és gazdálkodásnak a helyi viszonyokhoz rugalmasan igazodó „vállalati alkotmánya". A vállalat szervezeti és működési szabályzatát önállóan, a jogszabályok keretei között az igazgató állapítja meg. Ez a megoldás lehetőséget ad a kellő rugalmasságra, a vállalati sajátosságok indokolt figyelembevételére. A tapasztalatok igazolják, hogy a vállalati belső szervezetre nem lehet, és nem is indokolt egységes központi sémát előírni. A központi irányítás körében felhalmozódott jó tapasztalatok hasznosítása érdekében azonban a javaslat előírja, hogy az alapító szerv a szervezeti és működési szabályzat tartalmára irányelvet ad ki, amely irányelvek kiadásának az a fő célja, hogy ne alakulhasson ki olyan helyzet, hogy ahány vállalat, annyiféle szervezete legyen. Fontos követelmény, hogy a vállalati gazdálkodásban a döntésekét megfelelő szinten hozzák. Ezért a javaslat kiemelt igazgatói feladatként tartalmazza — az egyébként az igazgatót megillető hatáskörök — ésszerű megosztásának általános követelményét. A javaslat az ún. „nagyvállalatok" külön típusát nem szabályozza. A több gyárral, gyáregységgel, üzemmel stb. működő vállalatok irányítási és érdekeltségi rendszere azonban sajátos vonásokat mutat, akár az egy vállalathoz, akár a tröszti vállalatokhoz képest. Gondoskodni kell ezért arról, hogy ezeknél a vállalatoknál a szervezeti egységek megfelelő gazdálkodási önállósága és érdekeltsége biztosított legyen, hogy , az egyes gyárak, üzemek stb. jó vagy rossz munkája világosan megállapítható legyen és attól függő értékelésben részesüljön erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt. Ezért a javaslat tartalmazza e vállalatok legfontosabb meghatározó, fogalmi ismérveit, előírja, hogy az „anyavállalat" szervezeti és működési szabályzatában/ valamint a kollektív szerződésben a szervezeti egységek megfelelő önállóságát érvényre juttató belső irányítási és elszámolási rendszert kell kialakítani (13. §). 3. A javaslat a vállalat igazgatója munkaviszonyában a munkáltatói jogok gyakorlását, az igazgató és helyettesei kapcsolatát, az igazgatóhelyettes kinevezését és felmentését, továbbá a címhasználatot a jelenlegi, bevált jogi rendezés alapján szabályozza (14—17. §). 4. Előfordulhat, hogy a vállalat tevékenysége sérti vagy súlyosan veszélyezteti a népgazdasági érdekek és célok megvalósítását s ezért az igazgatót munkájától fel kell függeszteni. Ilyenkor szükség lehet arra, hogy a vállalatot — átmenetileg — az alapító szerv részéről közvetlenül irányítsák. A javaslat ebből kiindulva szabályozza a miniszteri biztos kirendelésének intézményét. (18. §). 5. Az üzemi demokrácia folyamatos továbbfejlesztése szerves része a szocialista demokratizmus általános kiszélesítésének. Ez a fejlett -szocialista táradalom építésének egyik legfontosabb feladata. A dolgozók részvétele a vállalat vezetésében és ellenőrzésében, tulajdonosi tudatuk fejlesztése gazdasági építőmunkánk egyik fontos feltétele. Az üzemi demokrácia helyes gyakorlása a vállalati gazdálkodás hatékonysága növelésének jelenleg és a jövőben is egyik jelentős forrása. A javaslat a dolgozóknak a vállalat irányításában és ellenőrzésében való részvételének csak fő formáját tartalmazza. Ugyanis számol azzal, hogy az üzemi demokrácia mai intézményeinek, fórumrendszerének, a fórumok megalakításának és működési rendjének nem vagyunk ma a végén. A társadalmi fejlődéssel párhuzamosan a maihoz képest még újabb formákkal és módszerekkel gazdagodhat az. Ezért a javaslat felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával — és bizonyos esetekben a KISZ Központi Bizottságával — együttesen állapítsa meg az üzemi demokrácia hathatós működésének" részletes szabályait, amely jogkörbe beleértendő a továbbfejlesztés is. (19— 21. §). IV. FEJEZET A VÁLLALAT GAZDÁLKODÁSA (22—30. §) 1. A javaslat a vállalat gazdálkodása körében nem rendelkezik külön az állami tulajdon fogalmáról, mivel azt az Alkotmány és a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Kifejezésre juttatja azonban, hogy a vállalat az állam által reábízott, valamint a kezelésébe tartozó más eszközzel, vagyonnal, továbbá az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás körében azt is ki kell mondani, hogy azzal együtt jár a vállalatok önálló kezdeményezése, a felelős kockázatvállalása, a vállalati gazdálkodásnak a gazdasági feltételekhez és környezethez való rugalmas és