Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1576 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám üzemi demokrácia fejlesztésének, mind teljesebb i kibontaikozjásának legfontosabb követelményeit. Ez utóbbi garanciális jellegű a vállalati kollektí­vák és képviseleti szerveik számára A javaslat a jelenlegi szabályozás szerint rög­zíti, hogy az állami vállalat egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki a vállalat ügyeiben a jogszabályokban és a vállalati szabályzatokban meghatározott keretek között önállóan és egyéni felelősséggel dönt. A javaslat azonban új szabály­ként, az állami tulajdon oszthatatlanságának elvét szem előtt tartva fogalmazza meg, hogy az igaz­gató a jogait és kötelezettségeit az állam megbízá­sából gyakorolja, illetőleg teljesíti. Egyébként az igazgató feladatait a javaslat a vállalat kettős, gazdasági és társadalmi feladatához igazodóan tartalmazza. Az igazgató feladatainak meghatá­rozásában azonban nem törekszik teljeskörű fel­sorolásra, hiszen az megmerevítené az életet (12.§). 2. A jelenleginél nagyobb szerepet biztosít a javaslat a vállalat szervezeti és működési szabály­zatának. Abból indul ki, hogy ez a vállalati veze­tésnek és gazdálkodásnak a helyi viszonyokhoz rugalmasan igazodó „vállalati alkotmánya". A vállalat szervezeti és működési szabályzatát ön­állóan, a jogszabályok keretei között az igazgató állapítja meg. Ez a megoldás lehetőséget ad a kellő rugalmasságra, a vállalati sajátosságok in­dokolt figyelembevételére. A tapasztalatok igazol­ják, hogy a vállalati belső szervezetre nem lehet, és nem is indokolt egységes központi sémát előír­ni. A központi irányítás körében felhalmozódott jó tapasztalatok hasznosítása érdekében azonban a javaslat előírja, hogy az alapító szerv a szerve­zeti és működési szabályzat tartalmára irányelvet ad ki, amely irányelvek kiadásának az a fő célja, hogy ne alakulhasson ki olyan helyzet, hogy ahány vállalat, annyiféle szervezete legyen. Fontos követelmény, hogy a vállalati gazdál­kodásban a döntésekét megfelelő szinten hozzák. Ezért a javaslat kiemelt igazgatói feladatként tartalmazza — az egyébként az igazgatót megil­lető hatáskörök — ésszerű megosztásának általá­nos követelményét. A javaslat az ún. „nagyvállalatok" külön tí­pusát nem szabályozza. A több gyárral, gyár­egységgel, üzemmel stb. működő vállalatok irá­nyítási és érdekeltségi rendszere azonban sajá­tos vonásokat mutat, akár az egy vállalathoz, akár a tröszti vállalatokhoz képest. Gondoskodni kell ezért arról, hogy ezeknél a vállalatoknál a szervezeti egységek megfelelő gazdálkodási ön­állósága és érdekeltsége biztosított legyen, hogy , az egyes gyárak, üzemek stb. jó vagy rossz mun­kája világosan megállapítható legyen és attól függő értékelésben részesüljön erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt. Ezért a javaslat tartal­mazza e vállalatok legfontosabb meghatározó, fo­galmi ismérveit, előírja, hogy az „anyavállalat" szervezeti és működési szabályzatában/ valamint a kollektív szerződésben a szervezeti egységek megfelelő önállóságát érvényre juttató belső irányítási és elszámolási rendszert kell kialakí­tani (13. §). 3. A javaslat a vállalat igazgatója munkavi­szonyában a munkáltatói jogok gyakorlását, az igazgató és helyettesei kapcsolatát, az igazgató­helyettes kinevezését és felmentését, továbbá a címhasználatot a jelenlegi, bevált jogi rendezés alapján szabályozza (14—17. §). 4. Előfordulhat, hogy a vállalat tevékenysége sérti vagy súlyosan veszélyezteti a népgazdasági érdekek és célok megvalósítását s ezért az igaz­gatót munkájától fel kell függeszteni. Ilyenkor szükség lehet arra, hogy a vállalatot — átme­netileg — az alapító szerv részéről közvetlenül irányítsák. A javaslat ebből kiindulva szabá­lyozza a miniszteri biztos kirendelésének intéz­ményét. (18. §). 5. Az üzemi demokrácia folyamatos továbbfej­lesztése szerves része a szocialista demokratiz­mus általános kiszélesítésének. Ez a fejlett -szo­cialista táradalom építésének egyik legfontosabb feladata. A dolgozók részvétele a vállalat vezeté­sében és ellenőrzésében, tulajdonosi tudatuk fej­lesztése gazdasági építőmunkánk egyik fontos feltétele. Az üzemi demokrácia helyes gyakor­lása a vállalati gazdálkodás hatékonysága növe­lésének jelenleg és a jövőben is egyik jelentős forrása. A javaslat a dolgozóknak a vállalat irányításá­ban és ellenőrzésében való részvételének csak fő formáját tartalmazza. Ugyanis számol azzal, hogy az üzemi demokrácia mai intézményeinek, fórumrendszerének, a fórumok megalakításának és működési rendjének nem vagyunk ma a vé­gén. A társadalmi fejlődéssel párhuzamosan a maihoz képest még újabb formákkal és mód­szerekkel gazdagodhat az. Ezért a javaslat fel­hatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsával — és bizonyos ese­tekben a KISZ Központi Bizottságával — együt­tesen állapítsa meg az üzemi demokrácia hatha­tós működésének" részletes szabályait, amely jog­körbe beleértendő a továbbfejlesztés is. (19— 21. §). IV. FEJEZET A VÁLLALAT GAZDÁLKODÁSA (22—30. §) 1. A javaslat a vállalat gazdálkodása körében nem rendelkezik külön az állami tulaj­don fogalmáról, mivel azt az Alkotmány és a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Kifejezésre juttatja azonban, hogy a vállalat az állam által reábízott, valamint a kezelésébe tartozó más esz­közzel, vagyonnal, továbbá az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás körében azt is ki kell mondani, hogy azzal együtt jár a válla­latok önálló kezdeményezése, a felelős kockázat­vállalása, a vállalati gazdálkodásnak a gazdasági feltételekhez és környezethez való rugalmas és

Next

/
Thumbnails
Contents