Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1549 milliárd forint. A két címen — nyereségből és értékcsökkenési leírásból — együttesen mintegy 82 milliárd forint, az előző évinél 8,4%-kal több fejlesztési alap áll a vállalatok rendelkezésére. Ez a termelésben lekötött álló- és forgóeszközök átlagos értékének 6,5%-a. A vállalatok fejlesztési forrásképződése meghaladja az V. ötéves tervben számított mértéket. Ezért intézkedések szükségesek a beruházási vásárlóerő-kiáramlás és -felhasználás tervezett kereteinek a megtartására. A vállalatok összességében kedvező pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy fejlesztési terveik megvalósítását, valamint a termelés és forgalom bővülésének tartós forgóeszköz-szükségletét a korábbinál nagyobb arányban saját forrásaikból fedezzék. Az 1978. évi nyereségükből a vállalatok — a felhasználást és visszapótlást is figyelembe véve — várhatóan 12 milliárd forinttal növelik tartalékalapjukat. Az alapba helyezhető összeg — a nyereség növekedésével összhangban — 9,8%-kal több az előző évinél. Az év végére a tartalékalapok állománya előreláthatólag meghaladja az 50 milliárd forintot. A dolgozók szociális és kulturális igényének jobb kielégítésére létrehozott jóléti és kulturális alap képzése a jövő évben is számottevően bővül. Az alapba helyezhető összeg várhatóan eléri a 6 milliárd forintot. A növekedés fő tényezője, hogy a jövő évben a vállalatok dolgozónként az 1977. évi 800 forinttal szemben már 850 forintot számolhatnak el költségeik között. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a jövedelmezőségi különbségektől függetlenül minden vállalat az ilyen jellegű feladatait szolgáló pénzeszközök tekintetében a korábban elhatározott fokozatosság mellett azonos helyzetbe kerüljön. Az alap felhasználásánál azokat a szociális, kulturális és sportcélokat kell előtérbe helyezni, amelyek a vállalati közösségek döntő többségének érdekeit szolgálják. Az iparvállalatok nyeresége várhatóan mintegy 80 milliárd forint, 5,3%-kal több az 1977. évinél. A nyereség növekedési üteme az ipari ágazatok többségében kisebb lesz az előző évinél, sőt a villamosenergia-iparban, az építőanyag-iparban és az élelmiszeriparban a nyereség összege is csökken. Az elhatározott központi intézkedések nyereségcsökkentő hatását a számítások szerint a gazdálkodásból származó eredményjavulás nem teljesen ellentételezi, ezért a végrehajtás során további erőfeszítésekre van szükség. Az 1978. évi ár- és pénzügyi intézkedések lényegesen befolyásolják az iparvállalatok jövedelmezőségi viszonyait. A villamosenergia termelői áremelése javítja az energiahordozók árarányait, s ugyanakkor fokozottabb takarékosságra készteti a felhasználó vállalatokat. A kohászati termékek árának változtatása elsősorban a gépipari vállalatok gazdálkodásával szemben növeli a követelményeket. A költségvetés azzal számol, hogy az ipar által létrehozott társadalmi termék értéke — folyó áron — 8,6%-kal nő. A termelés tervezett nöVekedéséhez az 1977. évi magas anyag- és alkatrészimport, valamint a hazai alapanyaggyártás fejlődése, takarékos gazdálkodás mellett, kiegyensúlyozott ellátást tesz lehetővé. Az ipari termelés várható bővülése teljes egészében az élőmunka termelékenységinek a technikai felszereltség javulásával együtt járó emelkedéséből származik. Az 1978. évi nyereségből az iparvállalatok várhatóan közel 42 milliárd forintot (52,1%-ot) fizetnek be a költségvetésbe. Ez 5,7%-kal több az előző évinél. A nyereségből képzett érdekeltségi alapok együttes összege 3,9%-kal emelkedik. Ezen belül várhatóan gyorsabb lesz a részesedési és a tartalékalap növekedése és mérséklődik a fejlesztési alap bővülése. A költségvetés azzal számol, hogy a nyereség felosztásánál a vállalatok a kisebb ütemű nyereségnövekedés ellenére is törekedni fognak a személyi jövedelmek arányos bővítésére. A jövő évi és az azt követő évek gazdálkodásának egyik fő feladata az ipari termékösszetételnek és a minőségnek a piaci követelményekkel összhangban levő fejlesztése. Az iparfejlesztésben az eddiginél következetesebben kell a szelektivitást érvényesíteni, a termelés és az értékesítés megalapozásában körültekintőbben kell figyelembe venni a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Az alapanyaggyártó és a kitermelő, illetve a feldolgozó-iparágak arányát az egyes ágazatok gazdaságosságának, versenyképességének, fejlesztési lehetőségének alapján kell kialakítani. A hazai adottságoknak és a lehetőségeknek olyan iparszerkezet felel meg, amelyben a feldolgozó ipar a meghatározó. A feldolgozó iparágakban a nem rubel elszámolású export átlagosnál gyorsabb növelése és gazdaságosságának javítása a fő feladat. Ennek során növelni kell a nettó devizahozamot és csökkenteni a ráfordításokat. A gépiparban előnyben kell része-