Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1550 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám síteni azokat az alágazatokat, amelyek már ma is gazdaságos és versenyképes exportárualapot biztosítanak. A gépipar fejlődése szempontjából fontos kérdés a kifogástalan minőségű, széles körben felhasználható alkatrészek, részegysé­gek hazai gyártásának és külkereskedelmi for­galmának gyors növelése. A könnyűiparban alapvető cél a magasabb feldolgozottságú, kor­szem, jó minőségű termékek kiviteli arányának növelése, a nem rubel viszonylatú importanya­gok felhasználásának csökkentése. A vegyipar­ban az anyagellátást megalapozó gyártási ágak fejlesztése mellett a fő feladat a közbenső és kész vegyipari termékeket előállító területek gyors bővítése. Minden vállalatra érvényes kö­vetelmény a kooperációs és szállítói fegyelem javítása, az állami támogatások és kölcsöneszkö­zök odaítélésénél vállalt kötelezettségek mara­déktalan teljesítése. Az építőipar népgazdasági ágba sorolt vál­lalatok és szövetkezetek 1978. évi termelése, a teljesítmények növekedésének és az építőipari árak emelkedésének együttes hatására közel 11 %-kal lesz magasabb az 1977. évinél. A telje­sítmények növekedése, elsősorban az induló be­ruházások mérséklése miatt, az előző évinél ala­csonyabb. Ez lehetőséget ad a kapacitások össz­pontosítására, a kivitelezés gyorsítására a folya­matban levő beruházásoknál. A termelés növe­kedését a nagyteljesítményű termelőberendezé­sek kihasználásának javításával, az átlagos mű­szakszám növelésével, a korszerűbb munkarend alkalmazásával, a termelékenység növekedésével kell elérni. A teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak száma ugyanis lényegében az 1975. évi szin­ten marad. Az építőipari termelés szerkezetének javulását, a kivitelezőképesség korszerűsítését és fejlesztését szolgálja, hogy a legfontosabb építő­ipari vállalatok technikai felszereltsége jelentő­sen fejlődik. Az építőipari vállalatoknak a jövő évben az eddiginél nagyobb figyelmet kell for­dítaniok az építési-szerelési kapacitások bővíté­sére, az építési munkák minőségének javítására. Az építőipar 1978. évi nyeresége a számítá­sok szerint mintegy 16 milliárd forint, 1,9 milli­árd forinttal (13,3%-kal) több az előző évinél. A nyereségből a költségvetés részesedése — nye­reségadó, bérfejlesztési befizetés, városi és köz­ségi hozzájárulás címén — előreláthatóan 17,8 %-kal nő. Ennek következtében a nyereség köz­pontosított hányada az előző évi 59,2%-ról 61,6 %-ra emelkedik. Az 1978. évi nyereségből kép­ződő vállalati érdekeltségi alapok összege 6,2 milliárd forint, az előző évinél 6,8%-kal maga­sabb. Az állami mezőgazdaság folyó áron számí­tott termelése az előző évinél lassabban, várha­tóan mintegy 7%-kal bővül. A növekedésben továbbra is az állat és állati termék termelésé­nek, valamint a mezőgazdasági termékek elsőd­leges feldolgozásának van meghatározó szerepe. A számítások szerint az "állami mezőgazdaság 1978. évi nyeresége — a termelés költségeinek emelkedése mellett is — az előző évinél 6%-kal több, 3,6 milliárd forint. A nyereség állam és gazdálkodó egységek közötti megosztásának in­dokolt módosítását szolgálja az az intézkedés, hogy az ágazatban a nyereségadóból visszatart­ható és a fejlesztési alapba helyezhető rész 60 %-ról 35%-ra csökken. Ennek eredményeként a nyereség központosításának aránya 8 százalék­ponttal javul. A nyereségből képződő érdekelt­ségi alapok együttes összege 2,2 milliárd forint; az 1977. évihez képest csökken a fejlesztési alapba, nő a részesedési alapba és a tartalék­alapba helyezhető összeg. A gazdaságok eszköz­ellátottsága, jó szakembergárdája egyaránt in­dokolttá teszi azt a követelményt, hogy a fajla­gos költségek (energia, takarmány, műtrágya) csökkentésével, az eszközhatékonyság növelésé­vel fokozzák gazdálkodásuk eredményességét. A gazdaságok fő feladata, hogy növeljék a jobb minőségű búzafajták és a kukorica vetés­területét, fokozzák a termelésben az értékesebb és kivitelre is alkalmasabb termékek arányát, az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatokkal együttműködve gondoskodjanak az előállított termékek gazdaságos értékesítéséről, illetve fel­használásáról. Tovább kell folytatni a korszerű termelési rendszerek megalapozott és körülte­kintő elterjesztését. Az erdőgazdálkodás termelési értéke a szá­mítások szerint az 1978. évben 5,1%-kal emel­kedik. A fakitermelés mérsékelt növekedése mellett tovább fokozódik a fafeldolgozás. Az er­dők élőfa-állománya korösszetételének változása (új telepítések) miatt csökken a kitermelhető fák átlagos vastagsága. Ez kedvezőtlenül befolyásol­ja a választék összetételét és a tevékenység gaz­daságosságát. Ezért az ágazat nyeresége a ter­melés növekedési üteménél mérsékeltebben (2 %-kal) haladja meg az 1977. évit, összege 670 millió forint. A vállalati érdekeltségi alapok ösz­szege lényegében azonos az előző évivel.

Next

/
Thumbnails
Contents