Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1548 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám szehangolásával a külföldön elérhető ártöbbletből növeljék jövedelmeiket; a szocialista viszonylatban a kivitel az államközi egyezményekben vállalt kötelezettségeknek és a tervben előírt egyensúlyi követelményeknek megfelelően alakuljon. A belföldi felhasználás mérsékelt ütemű növekedésével összhangban a hazai értékesítés a termelésnél lassabban bővülhet. A költségvetés azzal számol, hogy valamelyest javul a vállalatok költséggazdálkodása. A bérköltségek hányada a korábbi évekéhez hasonlóan csökken. A termelő ágazatok a jövő évben 100 forint társadalmi terméket — az előző évinél 20 fillérrel kisebb — várhatóan 11,30 forint bérköltséggel állítanak elő. Ezekben az ágazatokban, termelői árváltozások hatására, a 100 forint értékű termékhez felhasznált anyagköltség 50 fillérrel emelkedik. A termelői árrendezések körültekintőbb gazdálkodásra késztetik a felhasználókat és döntéseikben helyes irányban befolyásolják őket, ezért a fajlagos anyag- és energiafelhasználás javulása várható. A többi költségelemnél lényeges változás nem várható, így végső soron az valószínűsíthető, hogy a vállalatok az 1978. évben 100 forint társadalmi terméket 84,10 forint —• az előző évinél 30 fillérrel több — ráfordítással hoznak létre. A növekvő termelési és forgalmazási feladatokkal nem bővül együtt a foglalkoztatottak száma, sőt egyes termelő ágazatokban tovább csökken. Ezért az előző évekénél fokozottabban kell a belső létszámtartalékok feltárására támaszkodni. Gyakorlati eredményeket kell elérni a munka- és üzemszervezésben, fejleszteni kell a vállalaton belüli ösztönzési rendszert. Segíteni kell a munkaerő indokolt átcsoportosítását. A költségvetési előirányzatok szerint a vállalatok 1978. évi nyereségükből várhatóan 93 milliárd forintot (58,8%-ot) fizetnek be az állami költségvetésbe nyereségadó, bérfejlesztési befizetés, városi és községi hozzájárulás címén; 65 milliárd forintot (41,2%-ot) pedig saját alapjaik növelésére fordíthatnak. A vállalatok nyereségadó befizetése előreláthatóan több mint 14%-kal meghaladja az előző évit. Ez a növekedési ütem az adókötelezettségek pénzügyi rendezésének áthúzódó hatásán túl azzal függ össze, hogy a feltételezések szerint a vállalatok a nyereség részesedési célú felhasználását valamelyest növelik. A költségvetés azzal számol, hogy a vállalatok 1978. évi nyereségük után általános nyereségadóként mintegy 69 milliárd forintot, progresszív nyereségadóként — a részesedési célú felhasználás függvényében — közel 20 milliárd forintot fizetnek be a központi pénzalapba. A nyereségadóból a vállalatok a népgazdasági terv cédáival összhangban levő fejlesztések támogatására és egyéb célokra 4,7 milliárd forint adókedvezményben részesülnek. A nyereségből a gazdálkodó egységek a nyereségadón felül 9 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe városi és községi hozzájárulás, illetve bérfejlesztési befizetés címén. Az 1978. évi nyereségükből a vállalatok várhatóan 9,6 milliárd forint részesedési alapot képeznek, ez 750 millió forinttal több az előző évinél. A részesedési alap bérköltségekhez viszonyított aránya a termelő ágazatokban 7,2° 0, az 1977. évivel közel azonos. Az arány népgazdasági áganként várhatóan a korábbihoz hasonló eltéréseket mutat majd. A vállalatok részesedési alapjukból előreláthatóan mintegy 1,2 milliárd forint — az előző évinél valamelyest több — bérfejlesztési befizetést teljesítenek. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a vállalatok általában csak a teljesítményekkel arányban álló, s így viszonylag csak kismértékű befizetési kötelezettségekkel járó béremelést valósítanak meg. A bérfejlesztési befizetés bérekhez viszonyított aránya (0,9° o) a termelő ágazatokban az 1977. évivel lényegében azonos lesz. A bérfejlesztési befizetés teljesítése után felhasználható részesedési alap 8,4 milliárd forint. Ez 8,6%-kal több az" előző évinél és a bérekhez viszonyított aránya a termelő ágazatokban 6,3%A részesedési alap felhasználásánál az évközi kifizetésekre és az év végi részesedésre fordított összegek egymáshoz viszonyított arányában az előző évihez képest nem várható lényeges változás. Az 1978. évi nyereségből képződő, 1979. évben felhasználható fejlesztési alap a költségvetési előirányzatok szerint több mint 42 milliárd forint, ami 2 milliárd forinttal, 4,7%-kal több az előző évinél. A vállalatok állóeszközeik értékcsökkenési leírásából és hasznosításából előreláthatóan 41,4 milliárd forintot — az ez évinél 7%-kal többet — helyezhetnek fejlesztési alapjaikba. Az 1977. évi nyereségből képzett, az 1978. évben felhasználható fejlesztési alap 40