Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1547 kényszerítő erő fokozása és ezáltal is a gazda- | sági-pénzügyi egyensúly javítása. E feladatok teljesítése a gazdálkodás minden területén nagyobb követelményeket támaszt, amelyeket a gazdaságirányítás eszközeivel, annak minden szintjén érzékeltetni, illetve érvényesíteni kell. Az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő feladata az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak az eddigieknél következetesebb megvalósítása, a fejlődés feltételeinek a tervben számításba vettnél sok tekintetben kedvezőtlenebb alakulása mellett. Ezért a gazdasági munkában a népgazdaság fejlődését gátló külső tényezők hatásainak mérséklésére és a gazdálkodóknak a változó igényekhez, követelményekhez való gyorsabb alkalmazkodására van szükség. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI A költségvetés bevételeinek részletezését a törvényjavaslat 2. §-a tartalmazza. Az állami költségvetés összes bevétele az 1978. évben 385,9 milliárd forint, 6,8%-kal (24,6 milliárd forinttal) meghaladja az 1977. évit. A bevételek 78,6%-a (303 milliárd forint) a vállalatok és szövetkezetek, 4,9%-a (19,1 milliárd forint) a lakosság, 16,5%-a (63,8 milliárd forint) a költségvetési szervezetek befizetéseiből, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, az egyéb bevételekből és hitelek felvételéből származik. Vállalati és szövetkezeti befizetések A vállalatok és szövetkezetek az 1978. évben 303 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe. Az e körből származó bevételek növekedési üteme (6,3%) kisebb az 1977. évinél. Ebben a termelés és forgalom mérsékeltebb bővülése mellett része van annak is, hogy az 1978. évben a korábbi évekénél kisebb a támogatások növekedése. A bevételek összetétele számottevően nem tér el az előző évitől; valamelyest emelkedik a nyereségadó és a termelési adó részesedése, ugyanakkor az egyéb vállalati befizetéseké lényegesen csökken. A költségvetés azzal számol, hogy a vállalatok az 1978. évben 158 milliárd forint — az előző évinél 11 milliárd forinttal (7,5%-kal) több — nyereséget érnek el. A vállalati nyereség növekedési ütemének mérséklődése összhangban van az 1978. évi ár- és pénzügyi intézkedésekkel. A nyereség alakulásában a termelés és a forgalom bővülése mellett az eddiginél nagyobb részt kell kapnia a termelékenység, a hatékonyság növelésének. Az 1978. évben a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében az egyes területek sajátosságaihoz igazodóan változik a pénzügyi szabályozás. A változások kiterjednek egyes termékek és szolgáltatások (villamosenergia, kohászati termékek, kábelek, víz- és csatornahasználat, technológiai szerelés) termelői áraira, illetve díjaira. A kivitel összetételének javítása, jövedelmezőségének megfelelő értékelése érdekében a transzferábilis rubel forintban kifejezett kereskedelmi árfolyamát és általában a kiugróan magas egyedi állami visszatérítéseket mérsékeljük. A vállalati fejlesztési források tervszerű keretek között tartására csökkennek a közvetlen és közvetett állami fejlesztési támogatások, az adóvisszatartási, illetve az értékcsökkenési leírás befizetése alóli kedvezmények. A hatékonyabb munka és az ésszerűbb létszámgazdálkodás ösztönzésére, a tervszerű lakossági vásárlóerő-szabályozás végett a bér- és kereset-szabályozásban a követelményeket szigorítjuk. A mezőgazdasági szövetkezetek adórendszerében a változások az alacsonyabb jövedelmek adóterheinek mérséklésére irányulnak. A szabályozó rendszer — az 1978. évi kiigazításokkal együtt — lehetővé teszi, hogy mind a termelés, mind a belföldi felhasználás fokozottabban igazodjék a népgazdaság szükségleteihez és teherbíró képességéhez. A módosítások általában olyan feltételeket teremtenek, amelyek az eddiginél jobban ösztönzik a gazdálkodó egységeket a hatékonyság növelésére, az exportképesség javítására, a takarékos gazdálkodásra, a veszteségforrások megszüntetésére. Az 1978. évi vállalati nyereség alakulását a változó értékesítési feltételek is befolyásolják. A termelés hatékonyságának javításával, a műszaki színvonal, a korszerűség és a minőség előtérbe állításával a termelést olyan módon kell növelni, hogy az elsősorban a minden piacon jövedelmezően értékesíthető termékek aránya emelkedjék. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem fejlesztésében kiemelten fontos az ármunka javítása, a beszerzések és eladások jó ütemezése, az áruforgalom tervszerű alakítása. Biztosítani kell, hogy a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok munkájuk jobb ösz-