Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1543 dasági integráció, a termelési együttműködés és szakosítás. Bővülnek a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok mind a fejlődő, mind a fejlett tőkés országokkal. A rubel elszámolású viszonylatokban az áruforgalom fejlődése a számítottnál gyorsabb. A kivitel értéke a tervezett 15%-kal szemben 17—18%-kal, mennyisége a tervezett 12% helyett 15—16'Vkal emelkedik. A behozatal értéke, illetve mennyisége az előirányzott 13, illetve 70/0-kal szemben 16—17, illetve 11—12%-kal több az egy évvel korábbinál. Az áruforgalmi mérleg hiánya a számításba vett cserearányveszteség mellett a tervezettel lényegében megegyezik. A nem rubel elszámolású viszonylatokban ezzel szemben a tervelőirányzatok nem valósulnak meg. A kivitel értéke az előirányzott 24%kal szemben várhatóan csak 15—16%-kal, mennyisége a tervezett 18%-kal szemben 13—14 %-kal lesz nagyobb az 1976. évinél. A behozatal értéke, illetve mennyisége ugyanakkor a tervezett 16, illetve 8%-nál nagyobb mértékben, 19, illetve 10%-kal bővül. Abban, hogy a kivitel értéke — a tervezettől eltérően — lassabban nő a behozatalénál, kifejezésre jut a külkereskedelmi cserearányok romlása: több fontos behozott termék ára erőteljesen növekedett, a kivitel jelentős részét kitevő áruk ára pedig csökkent. Az árveszteséget jobban mérsékelhette volna a termelői és a külkereskedelmi ármunka, a piaci tevékenység, a vállalatok közötti együttműködés javulása. Mindezek hatására az áruforgalmi mérleg hiánya a tervezett csökkenéssel ellentétben ismét nő. A lakosság pénzbevételei az elmúlt évinél gyorsabban bővülnek, s növekedésük üteme (9,5%) várhatóan a számítottnál is valamelyest nagyobb. Az életszínvonal előző évinél gyorsabb emelésére irányuló célok teljesülnek: a lakosság összes fogyasztása 4—4,5%-kal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 3—3,5 %-kal, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig 4—4,5%-kal, az előirányzottnál nagyobb mértékben nő. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett sáv (3,8—4%) alsó határán valósul meg. A bér- és bérjellegű bevételek bővülése az összes bevételeknél kisebb (7,8%). A munkabérek 8%-os növekedése erőteljesebb az egy évvel korábbinál és némileg meghaladja a tervezettet is. A gazdálkodó szervezetek saját erőforrásból — az előző évi bértartalékok egy részét is felhasználva — nagyobb bérfejlesztést valósítanak meg, de emellett a bérek növekedésében jelentős a műszakpótlék, az oktatási és egyes egészségügyi dolgozók központi béremelésének hatása is. A bérkifizetések emelkedése az átlagbérek növekedésének az eredménye, a foglalkoztatottak száma ugyanis kismértékben csökkent. A béren kívüli személyi jövedelmek (jutalmak, évközi részesedési célú kifizetések) a munkabéreknél kisebb mértékben emelkednek. A lakossági pénzbevételek közül a leggyorsabban (14,9%-kal), az előirányzottat meghaladó mértékben, a mezőgazdasági tevékenységből — főként a háztáji és kisegítő gazdaságokból — származó bevételek emelkednek, amiben a vágóállat- (döntően a vágósertés-) eladások, valamint a zöldségértékesítés számottevő bővülése a meghatározó. Továbbra is gyors (11,1%) a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése. A növekmény az 1976. július havi húsáremelés ellensúlyozására adott ellátáskiegészítésekből és a nyugdíj átlagok emelkedéséből adódik. A lakosság áruvásárlásra — elsősorban a vegyesiparcikkekre — fordított kiadásai az előző évinél gyorsabban és a tervezettnél szintén erőteljesebben emelkednek. A termelés bővülése, valamint a javuló árukínálat következtében az áruellátás kedvezőbb és általában kiegyensúlyozott. Választéki hiányok, illetve minőségi kifogások csak egyes árucikkeknél — elsősorban néhány ruházati terméknél — mutatkoznak. A lakásépítést szolgáló kiadások — az ilyen célra korábban kapott hitelek visszafizetésével együtt — tovább nőnek, és elérik a lakosság összes kiadásának 6%-át. Változatlanul jelentősek a lakosság megtakarításai: a takarékbetét-állomány a tervezettet meghaladóan, az előző évivel azonos mértékben (11,6 milliárd forinttal) emelkedik. A szocialista szektor beruházásainak bővülése az 1977. évben a tervezettnél lényegesen gyorsabb. Az első félév erőteljes beruházási tevékenysége után mérséklődés következett be^ az éves beruházási kifizetés azonban így is jelentősen — mintegy 15 milliárd forinttal — meghaladja a népgazdasági tervben számítottat, várható összege 178 milliárd forint. A nagyberuházásokra fordított kiadás az elmúlt évinél várhatóan 16—18%-kal több lesz, de a tervezettől valamelyest elmarad. Gyors ütemben halad néhány kiemelkedően magas