Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1544 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám költség-előirányzatú (a TVK Polipropiléngyár, a Tiszai Hőerőmű, a Hajdúsági Cukorgyár) nagyberuházás megvalósítása. A befejezésre tervezett 13 nagyberuházás közül csak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fejlesztésének teljes befejezésére nem kerül sor. Kedvező, hogy a termelő nagyberuházásoknál a fejlesztés szempontjából alapvető létesítmények üzembe helyezése maradéktalanul teljesül. A tárgyévre előirányzott beruházás közül néhánynak a megkezdése — összefüggésben az előkészítés hiányosságaival, a beruházási piac feszültségeivel — nehézkesen indult. A célcsoportos beruházások tervezett színvonala a termelő ágazatokban — döntően a szállításban — túlteljesül, a nem termelőknél a számítottal közel azonos. Az egyéb állami beruházások színvonala 3—4%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál. A megvalósuló beruházások elsősorban a kulturális ágazat, az egészségügyi ellátás és a vízgazdálkodás fejlesztését szolgálják. Az év során állami erőből 30 ezer lakást adnak át. A vállalati beruházások összege mintegy 96—98 milliárd forint, ami 20%-kal több az előző évinél és jóval nagyobb a tervezett összegnél is. Ezt pénzügyi oldalról a tervet meghaladó összegű vállalati saját források képződése mellett a — főként a minden piacon értékesíthető termékek gyártását elősegítő fejlesztésekhez nyújtott — beruházási hitelek mintegy 3 milliárd forint többlete is lehetővé teszi. A tervezettnél nagyobb teljesítés elsősorban az iparban várható, de számottevő a mezőgazdaságban, valamint a szállítás-hírközlésben is. A költségvetés 1977. évi várható bevételei (361,3 milliárd forint) 12,8%-kal múlják felül az 1976. évit. Kiadásai (364,8 milliárd forint) 13%kal, az előző évinél gyorsabban, de az előirányzatnál is nagyobb mértékben emelkednek. A hiány az egy évvel korábbit és a tervezettet egyaránt meghaladja, 3,5 milliárd forint. A költségvetés részesedése csökken a létrehozott jövedelmekből. Ugyanakkor a belföldi végső felhasználásra — felhalmozási célokra, társadalombiztosításra, költségvetési szervezetek pénzellátására — fordított költségvetési kiadások gyorsan emelkednek. A vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevételek összege némileg kevesebb az előirányzatnál, szerkezete közel áll ahhoz. Az 1976. január 1-től érvényes pénzügyi szabályozók a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodását alapvetően a népgazdasági tervben megszabott célok és feladatok teljesítésére ösztönzik, de ahhoz, hogy a hatékonyság növelésére kényszerítő hatásuk még erőteljesebb legyen, módosító, kiigazító intézkedésekre van szükség. A támogatások és más okok miatt a gazdálkodó szervezetek jövedelmeiben nem jutnak kellőképpen kifejezésre a hatékonysági különbségek. A jövedelmek állam és vállalatok közötti megosztási aránya eltér a számítottól. Ebben is a szélesedő körben és növekvő mértékben adott vállalati támogatások, befizetési kedvezmények, mentességek játszanak szerepet. Az állami vállalatok, az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok (továbbiakban: vállalatok) 1977. évi várható nyeresége 147 milliárd forint. Az előző évinél mintegy 20 milliárd forinttal több nyereség eléréséhez — a termelés és forgalom bővülése mellett — a vállalati költséggazdálkodás kismértékű javulása is hozzájárul. Az élőmunka-felhasználás hatékonyságának javulására utal a bérköltségek termelési értékhez viszonyított arányának csökkenése. A költséggazdálkodás további javításának szükségességét indokolja viszont az a tény, hogy az anyagköltség hányada lényegében azonos az előző évivel. Azzal lehet számolni, hogy a nyereségből mintegy 86 milliárd forint (58,3%) az állami költségvetést illeti meg nyereségadó, bérfejlesztési befizetés, valamint városi és községi hozzájárulás címén, több mint 61 milliárd forint (41,7%) pedig a gazdálkodó egységek rendelkezésére áll. Az 1977. évi nyereségük után a vállalatok általános nyereségadója előreláthatóan 64 milliárd forint, a részesedési célú felhasználás utáni progresszív nyereségadója pedig 18 milliárd forint lesz. A nyereségadóból a szabályok szerint különféle tevékenységek ösztönzésére várhatóan 5 milliárd forint kedvezményt vehetnek igénybe. A bérfejlesztési befizetés (1,1 milliárd forint) várhatóan meghaladja az előző évit. A nyereségből, a számítások szerint, az adón felül a vállalatok 6,5 milliárd forintot fizetnek városi és községi hozzájárulás címén a telephelyük szerint illetékes tanácsoknak. Az 1977. évi gazdálkodás eredményeként a vállalatoknál előreláthatólag mintegy 9 milliárd forint részesedési alap képződik. Ebből — a bérszínvonal növelése miatti bérfejlesztési befizetés