Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1519 A táj műemlékekben, kultúrtörténeti emlékekben gazdag. A természeti emlékek, a táj jellegzetes képe csak a káros hatások megelőzésével, illetve megszüntetésével, átfogó környezet- és természetvédelmi intézkedésekkel őrizhetők meg. A TK létesítése a természeti értékek megőrzése mellett lehetővé teszi a terület védelmével összehangolt gazdasági hasznosítását, a kulturált turizmust. A Fertő-tó mintegy háromnegyed része" Ausztria területére esik, ez a terület 1965 óta védelem alatt áll. A 2051/1967. (IX. 17.) Korm. sz. határozat előírja a Fertő-tó és környékének tájvédelmi körzetté nyilvánítását. A Fertő-tó Tájvédelmi Körzet védelmet érdemlő értékei: Földtani értékek A Fertő-tó a Kisalföld Ny-i peremén fekszik, ÉD-i iránnyal a Kisalföld deflációs síkjának süllyedékében. A tómedence fenekét pannonkori rétegekre települt alsópliocén üledékek alkotják és a tó D-i partvidékét is kísérik. A felső pliocénkori kavics, — az Ösikva hordaléka, — csak a síkságból kiemelkedő dombvidék szélén és a Nagycenki-fennsíkon található meg. Ez a kavicstakaró védte meg a Fertőboznál 40 m magas falakkal leszakadó pannon rétegeket. A pannon rétegek a hajdani beltenger üledékeként a középső miocén tortonai és a felsőmiocén szarmata emeletéből származnak. .A felsőmiocén tortonai üledéke a dolomithoz hasonlóan morzsáiható lajtamészkő. Ennek legszebb megnyilvánulása a Fertőrákosi-kőfejtő és a Szárhalmi erdő mint a Fertő-melléki dombsor legjelentősebb tagja. A fertőrákosi kőfejtő kb. 20 millió éves kőzetanyagában erről a tengeri múltról vallanak a mészvázat kiválasztó tengeri alga (Lithothamnium ramosissimum), a különböző osztrigák, kagylók és mohaállatok (Bryozeák) tömegei, valamint a ritka tengeri sün- és halmaradványok. A rómaiak által már használt és 1945-ig rendszeresen üzemelt kőfejtő ipartörténeti szempontból is jelentős érték. Ugyancsak lajtamészkőbe ágyazott a Zsiványbarlang (Szárhalmi erdő) és az ahhoz tartozó töbör-rendszer. A lajtamészkőről lepusztult szarmata mészkő kavicsos, homokköves, homokos agyag-részekkel párosul. Ezek a Szárhalmi erdő lábazati részein jelentkeznek. Víztani értékek A TK legjelentősebb víztani értéke maga a síkvidéki sós tó, amelynek átlagos víztartalma magyar területen 100 millió m3. A tó sekély, átlagos mélysége közepes vízállásnál 60—80 cm, legnagyobb mélysége 160 cm. Vízállását az évszakok ingadozásán túl főként az uralkodó szélirány befolyásolja. É-i szél a sekély tó vizét szokatlanul erős hullámzásba hozza és a vizet É-ról egészen a D-i partok felé nyomja. Ilyenkor az É-i, osztrák oldalon alig marad víz; d-i szél esetében viszont a helyzet megfordul. A vízmenynyiség azonban nemcsak éves viszonylatban és a széltől függően, hanem nagyobb periódusonként is változást mutat. A történelem folyamán több ízben teljesen kiszáradt a tó. Az utolsó ilyen teljes kiszáradást 1860 és 1865 között észlelték. A vízre jellemző az erősen lúgos kémhatás (8,5—9,5 pH) és a magas sótartalom (13,5—20 g/l), mely a Balatonnál 33-szor nagyobb. Uralkodó alkotóeleme a nátrium, amely szufátokhoz, karbonátokhoz és kloridokhoz kötődik. Feltűnően sok a vízben a hidrokarbonát és a klór, ezek az iszapban is jelen lévén annak régóta ismert gyógyító hatását okozzák. Víztani szempontból megkülönböztetett figyelem illeti meg a TK területére eső Balf község gyógy és ásványvíz forrásait^is. E források vizeit, ezek gyógyító hatását már a rómaiak is ismerték és használták. Az alkáli-hidrokar-• bonátosJklórikus típusú ásványvizek több forrásból törnek a felszínre. Ezek egy részére települt a nagymúltú balfi gyógyfürdő. A Fertő-tó vizének tisztaságát megőrizni, az eutrofizációt megakadályozni és a vizi öko-rendszerek egyensúlyát fenntartani a legfontosabb feladatok közé tartozik. Növénytani értékek A Fertő-táj páratlan botanikai értékét a nagy fajgazdagság (1513 edényes virágtalan és virágos növényfaj, többszáz virágtalan növény) és olyan jellegzetesen pannon sziki növénytársulások jelentik, amelyek aral-káspi elterjedési központjuktól nyugatra a Magyar Alföldön át itt érik el szélső határukat. A tájvédelmi körzet növényföldrajzi határon is fekszik: sík része (a tóval