Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 54. szám

54. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1359 8. § A művelési ágváltozással nem járó telepítés és kivágás befejezését közvetlenül az engedélyező szakigazgatási szervnek, a művelési ágváltozással járó telepítés és kivágás befejezését pedig az illetékes járási, városi,, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatalnak (a továbbiakban: járási földhivatal) kell bejelenteni. A járási földhivatal a művelési ágváltozás átvezetéséről hozott határozat egy példányát a telepítést vagy kivágást engedélyező szervnek megküldi. A művelésre vonatkozó előírások 9- § (1) Szőlő- és gyümölcsös kezelője (tulajdonosa) köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. (2) Borvidéken és jó bortermő helyen a megyei szakigazgatási szerv — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyidejű értesítése mellett — a szüret megkezdésének időpontját meghatározhatja. III. A must és a bor előállítása és kezelése Általános rendelkezések 10. § (1) Mustot, illetve bort csak szőlőből — a rendelet előírásai szerint — szabad előállítani. (2) Must és bor előállításánál és kezelésénél felhasználható kiegészítő és segédanyagokat (a továbbiakban: adalékanyag) a 6. melléklet tartalmazza. Csak olyan adalékanyagok használhatók fel, amelyek a szabványnak megfelelnek, illetőleg az egészségügyi miniszter által előírt tisztasági követelményeket kielégítik. (3) Must és bor előállításánál csak a 6. mellékletben feltüntetett eljárást szabad alkalmazni. A mustba és a borba vagy azzal érintkezésbe az engedélyezett anyagokon, illetve azok vivőanyagain kívül más anyag nem kerülhet. (4) A 6. mellékletben felsorolt anyagokon és eljárásokon kívül más anyagok vagy eljárás alkalmazására — anyagok tekintetében az egészségügyi miniszterrel egyetértésben — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ad engedélyt. Egyes eljárásokra vonatkozó szabályok 11- § (1) Kékderítés az olyan derítési eljárás, amelynek során sárgavérlúgsót használnak. (2) Kékderítés csak laboratóriumi vizsgálat mellett végezhető. (3) A kékderítéssel kapcsolatos vizsgálatokat az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI), a megyei, fővárosi élelmiszer- és vegyvizsgáló intézetek, továbbá szaktanácsadói tevékenységük keretében a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint az egyetemi és főiskolai szakintézmények végezhetnek. (4) Az OBI kérelmére engedélyezheti, hogy a szakszolgálati laboratórium az érdekkörébe tartozó üzemek részére, mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyüzem a saját részére, kékderítési vizsgálatokat végezzen, ha kékderítési vizsgát tett szakembert foglalkoztat és megfelelő laboratóriummal rendelkezik. A kérelemben meg kell jelölni a laboratórium helyét, a vizsgálatok végzésére javasolt személy(ek) nevét és szakképesítését, továbbá azokat az üzemeket, amelyek részére a kékderítési vizsgálatok elvégzését tervezik. Ha a javasolt személy kékderítési vizsgával nem rendelkezik, vizsgára bocsátást kell kérni. Ha a javasolt személynek kékderítési vizsgája van, annak kérelmező üzemre érvényesítését kell kérni. (5) Ha az OBI a kérelmező laboratóriumát alkalmasnak találja a kékderítési vizsgálatok végzésére, a kérelmezőnek igazolást ad ki. Ebben meghatározza, hogy a laboratóriumban mely üzem részére szabad kékderítési vizsgálatokat végezni. (6) Ha a kérelmező megfelelő laboratóriummal rendelkezik, az OBI a kékderítési vizsgálatok végzésére bejelentett személyt kékderítési vizsgára bocsátja és az eredményes vizsgáról személyre szóló igazolást állít ki, illetőleg a meglevő igazolást a kérelmező üzemére érvényesíti. Az igazolásban meg kell határozni, hogy a vizsgát tett személy mely szervezet laboratóriumában végezhet kékderítési vizsgálatokat. A kékderítési vizsgával kapcsolatos egyes kérdéseket a 7. melléklet szabályozza. (7) A kékderítést csak az elővizsgálati eredményre alapozott írásbeli engedély alapján szabad megkezdeni és az engedélyben meghatározott határidőket be kell tartani. A végrehajtásra a mintavételtől számított 20 napnál hosszabb idő nem adható. (8) Kékderített bort csak szűrés után és a vizsgálatokra jogosult laboratórium írásbeli engedélyével lehet forgalomba hozni. 12. § (1) Házasítás (vágás) két vagy többféle mustnak vagy bornak összekeverése természetes bor, likőrbor, szénsavas bor vagy egyéb bor előállítása céljából az egyöntetűség, a minőség javítása vagy az állandó jelleg biztosítása érdekében. (2) Tilos házasítani mustot vagy bort törkölyborral, más gyümölcs levével, szeszipari bormoslékkal, romlott musttal és borral, hamisított musttal és borral, párlási célra és borecet gyártására szolgáló szeszezett borral, aljborral, a 3. § (1) bekezdésében említett közleményben nem szereplő szőlőfajtából készült musttal és borral, kivéve a