Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 48. szám

1262 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám II. Fogyasztói árak A fogyasztói árak ellenőrzése keretében az állami és szövetkezeti kereskedelemben vizsgálni kell: — a beszerzési árak dokumentáltságát; — a legjelentősebb költségek, pl. a szállítási költségek stb. alakulását; — az ár és a minőség kapcsolatát; — minden üzemágban az árváltoztatások irányát, mértékét, gyakoriságát, a belső ellenőrzés gyakorlatát; — az alkalmazott ügyviteli rendszer adta keretek között — általában a könyvviteli mérlegidőszakokhoz igazodva — a realizált árrés alakulását; — az üzemági felépítésnek megfelelően, — a lehetséges árucsoportos bontásban, — az éves mérleg alapján a tevékenységek nyereségtartalmát. A boltokban vizsgálni kell az érvényesített árakat abból a szempontból, hogy — a vállalati központ által kiadott árjegyzéki fogyasztói árakat alkalmazzák-e á boltokban (ha árváltozás volt, ezt a bolti terhelésben, a fogyasztói árak módosításában keresztül vezették-e); Vizsgálni kell azt is, hogy — történt-e központi intézkedés a napi érvényes fogyasztói árjegyzéktől való eltérésre a következők szerint: a) napközi árváltozásra, melyet valamennyi boltban kell érvényesíteni egy-egy termék esetében. A napközi árváltozást az adott áru kínálati pozíciója indokolja-e; b) területi árváltoztatásra, melyet általában a piacokon, csarnokokban alkalmaz az adott vállalat a kereslet—kínálat hatására, valamint árszabályozó szerepe érvényesítésére. (A területi árváltoztatást csak központi engedély alapján lehet végrehajtani a szükséges dokumentálás mellett. Az ilyen típusú árváltozásnál fokozottan kell ellenőrizni az engedélyezés indokoltságát és az ilyen árak betartását.) — ellenőrizni kell, történt-e minőségi okokból árcsökkentés, melyet a jelenleg kialakult gyakorlat szerint egyrészt a vállalati megbízott jelenlétében, másrészt az ún önleíró rendszer keretébi n lehet végrehajtani. (Ez utóbbi során a bolt vezetője ellenőr nélkül is jogosult árváltoztatást eszközölni); — a boltvezetők közvetlen beszerzéseik során dokumentálják-e a beszerzési árat és a vállalati központ által kiadott — differenciált — árréseket, vagy attól eltérő árréseket érvényesítenek; — a felvásárlásra kijelölt átvevőhelyek és boltok kifüggesztik-e az áru minőségének megfelelő átvételi feltételeket; — az áru minőségének megfelelő fogyasztói árat érvényesítenek-e (alkalmazzák-e az I—II o. áru ára közötti indokolt árkülönbözetet); — a fogyasztói árak vállalaton és helységen' belül mennyiben térnek el az egyes boltok eladásai során; (Értékelni és elemezni kell az eltérést a szakboltok, élelmiszerboltok, piaci üzletek (és magánkereskedők) áraitól és mi indokolja az eltérést. Az elemzés során mindig értékelni kell a felhozatal mennyiségét és annak az árakra gyakorolt hatását.) — az állami gazdaságok, tsz-ek, ÁFÉSZ-ek, élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok- fogyasztói árkialakitásának során mennyiben tekintik irányadónak a szakkereskedelmi vállalatok fogyasztói árait és központi ármegállapítással vagy a boltvezetők által kialakított fogyasztói árakon értékesítenek-e üzleteikben. Helyes-e az árak kialakítása. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ellenőrzött állami gazdaság, tsz., ÁFÉSZ, illetve állami élelmiszer kiskereskedelmi vállalat részt vész-e a Tárcaközi Zöldség-Gyümölcs Bizottság által meghirdetett árkockázati alapkiegészítési rendszerben. Ez esetben ugyanis a TZGYB 54.020/15/ 1977 sz. közleményében foglaltak az irányadók A magánkereskedők tevékenységét az érvényes ár- és ügyviteli előírások alapján és a tisztességtelen haszonról szóló jogszabály elveire is figyelemmel kell vizsgálni. (A bizonylatolás tekintetében a 47/1976. (XI. 30.) PM sz. rendelet (Vhr 64. § 1. bek) előírásait kell szem előtt tartani, amely lehetővé teszi beszerzéseik önbizonylattal történő dokumentálását). Kívánatos azt is értékelni, hogy az adott területen a magánkereskedelem tevékenysége mennyiben szolgálja a fogyasztók áruszükségletének jobb kielégítését. Az árak ellenőrzését az árel lenőrző szervek vagy célvizsgálatok formájában, vagy a felvásárlási, a nagy- és kiskereskedelmi tevékenység komplex ellenőrzése keretében végzik. Különösen a komplex ellenőrzés keretében, együttesen kell vizsgálni a kereskedelmi szervezet felvásárlási, nagykereskedelmi és fogyasztói árpolitikáját. Az ellenőrzések során — mindenütt, ahol lehetséges — értékelni és elemezni kell a költségfelhasználást. A gazdálkodó szervezetnek elsősorban takarékos gazdálkodással, jól szervezett és növekvő forgalom útján kell a nyereséget növelni, nem pedig az árak indokolatlan felemelésével. Ezt figyelembe véve a költségek vizsgálata tehát fontos tényezője a mindenkori áralakulás elemzésének, minősítésének. 803/01/1977. PM XII. számú számviteli közlemény a háztáji és kisegítő gazdaságok részére a mezőgazdasági szövetkezetek által végzett szőlő- és gyümölcsös telepítés és az ahhoz folyósított beruházási támogatás elszámolásáról és egyéb számviteli kérdések szabályozásáról 1. A háztáji gazdaságok részére történő szőlő-, gyümölcsös telepítés elszámolása A 42/1975. (XI. 15.) PM-^VIÉM számú rendeletet módosító és kiegészítő 53/1976. (XII. 29.) PM— MÉM számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése szerint a mezőgazdasági nagyüzemnek adható beruházási támogatással azonos feltételű és mértékű